A „L’Oréal-UNESCO A nőkért és a tudományért” ösztöndíj fiatal nőket ösztönöz kiemelkedő tudományos eredmények elérésére, mivel a díjazottak eredményei példamutatóak lehetnek a fiatalabb generációknak a pályaválasztás során, és előmozdíthatják a női kutatói életpálya társadalmi elfogadottságát is. Az elmúlt 13 évben 39 magyar kutatónő részesült az ösztöndíjban, a vállalat eddig közel 150 000 eurót osztott szét a magyar tudós nők között. Az alapítók törekvése a díj megalapításakor az volt, hogy a tudománnyal foglalkozó hölgyeket minél többen megismerjék – támogatva ezzel karrierjüket. A külföldön már 16 éves hagyománnyal rendelkező program hazai változatára minden évben olyan tudós nők nyújthatják be pályázatukat, akik tudományos munkájukkal az élet- vagy az anyagtudományok valamely részterületének feltárásán fáradoznak, és magyar felsőoktatási kutatási intézményekben, illetve az MTA kutatóintézeteiben dolgoznak.
A négymillió forinttal járó díjat idén Dr. Farkas Eszter agyi keringés kutatónak és Dr. Kóspál Ágnes csillagásznak ítélte az akadémikusokból álló zsűri, az összeget szakmai és személyes célokra egyaránt szabadon fel lehet használni.
Dr. Farkas Eszter agyi keringés kutató az agyvérzést követő, az agyban hullámszerűen fellépő, és akár a kezdeti sérülés súlyosbodását is eredményező vérhiány okait kutatja. Kutatásának célja, hogy a jövőben lerövidíthető legyen a hosszú hónapokon át tartó rehabilitáció, amely során a betegek újra tanulnak járni és beszélni, így jelentősen javulhatna a betegek és a családtagok életminősége. A hullámok okainak feltárásával és megelőzésével jelentősen csökkenteni lehetne a betegeknél az agyi károsodás mértékét, adott esetben a beteg megőrizhetné a mozgás- és beszédkészségét is. A díjazott a Szegedi Tudományegyetem munkatársa, emellett egy négyéves kisfiú édesanyja.
Dr. Kóspál Ágnes csillagász a napjainkban születő csillagok és bolygók keletkezési folyamatát kutatja, amelyből többek között arra is következtethetünk, hogyan született meg 4,6 milliárd évvel ezelőtt a Naprendszer. A kutatónak a csillagokat körülvevő por- és gázkorongokkal kapcsolatos eredményei olyan modern műszerek és távcsövek megalkotását ihletik, amelyek előmozdíthatják a csillagászat további fejlődését, és amelyek akár átírhatják azt is, amit az égboltról a mai nap tudunk. Ágnes, aki jelenleg az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjában dolgozik, kutatásaihoz főként az Atacama-sivatagban található ALMA rádiótávcső-rendszert használja.
Hol vannak a tudós nők?
Az Európai Bizottság adatai szerint az EU tagországaiban átlagosan 33 százalék a női kutatók aránya, Magyarország elmarad ettől az átlagtól. Hazánkban 2010-ben a felsőoktatásban végzők 60 százaléka volt nő, a PhD-fokozatot szerzőknél ez az arány 46 százalékra csökkent, az ugyanebben az évben kinevezett MTA-doktoroknál pedig 15 százalékra. Nem ad okot optimizmusra az sem, hogy míg az EU-ban 2005 és 2011 között évente 4,8 százalékkal nőtt a női kutatók száma, addig nálunk 1,5 százalék volt ez a növekedési ütem. A nők sokszor fordítanak hátat a tudományos pályának: elvesztik hitüket abban, hogy sikeres kutatói karriert építhetnek, vagy a gyermekvállalás miatt nem érzik biztosnak helyüket a tudományos szférában.
