Egyre divatosabb szokás a szakaszos böjtölés, ami azt jelenti, hogy a diétázó néhány napig alig eszik valamit, a hét többi napján pedig a megszokott ételeket és adagokat fogyasztja. Egy másik bevált formája az átmeneti koplalásnak a Harcosok Étrendje, ami röviden annyit takar, hogy egész nap éhezteti magát az ember, majd este jól bezabál. A cél ugyan a fokozatos súlyvesztés, de a szakértők szerint más haszna és előnyei is vannak az időszakos böjtölésnek.
A böjtölés nem ismeretlen az emberi szervezet számára: vadászó-gyűjtögető őseinknek hol élelem- és vízhiánnyal kellett megküzdeniük napokon keresztül, hol bőségben éltek. Mindezt figyelembe véve talán érthető, hogy sejtjeink még éhínség során is megfelelően, sőt akár hatékonyabban működnek, mint rendszeres étkezés alatt. A Floridai Egyetem orvostanhallgatói arra keresték a választ, hogy átmeneti koplalással mennyivel ellenállóbbá válnak a sejtek a szervezetet érő különböző stresszhatásokkal szemben anélkül, hogy közben súlyvesztés történne, és hogy ezek az előnyök függnek-e az átmeneti, ún. oxidatív stressztől, amit maga az éhezés vált ki a szervezetben. A vizsgálatok eredményeit a theconversation.com oldalon megjelent tanulmányban tették közzé.
Hiányos vizsgálatok
A tudósok évek óta kutatják a kalóriamegvonás lehetséges előnyeit. A hipotézis szerint az éhezés okozta vércukorszint-csökkenés miatt sejtjeinknek keményebben kell dolgozniuk, hogy kihasználjanak más energiaforrásokat. Kimutatták, hogy a normális kalóriabevitel 70%-án élő rhesusmajmok sokkal egészségesebbek idősebb korukban és tovább is élnek, mint a hagyományos módon táplálkozó társaik. Hasonló eredményekre bukkantak azoknál az patkányoknál is, amelyek a szakaszos böjt diétán éltek, azaz a párnapos hagyományos étrendet néhány napos kalóriaszegény étrend követte. A kutatók nemrég ugyanezeket a tulajdonságokat felfedezték az emberi szervezetben is, ám a kérdést, hogy az időszakos böjtölés miért lassítja az öregedést, bonyolítja az a tény, hogy az átmeneti koplalás minden esetben súlyvesztéssel is járt és ezért nem lehet tudni, hogy a fogyás és a böjt együttesen, vagy kizárólag a szakaszos böjtölés vezetett-e a pozitív eredményekhez
A szabadgyökök károsítják a szervezetet, az éhgyomor kompenzál
Sejtjeink sérülésének egyik módja az oxidatív stressz, ami akkor történik, amikor a normálisnál magasabb arányban vannak a szervezetben szabad gyökök (nagy reakcióképességű, rövid életű molekulák, amelyeknek egy extra, lazán kötött, pár nélküli elektronjuk van). A böjtölés csökkenti az oxidatív stresszt, azaz gátolja a káros szabadgyökök felhalmozódását a sejten belül, ezzel védve a sejtfehérjéket és -zsírokat, illetve a nukleinsavakat a károsodástól.
Amikor a szabad gyökök egy másik molekulával reakcióba lépnek, ez a szabad elektron molekuláról molekulára haladva megszakítja az atomok közötti kapcsolatot, amelyek olyan sejteknek a fontos komponensei, mint a celluláris membrán, a proteinek, sőt a DNS-molekulák. A káros folyamatot a szervezet által előállított antioxidánsok gátolják meg, amik elnyelik az instabil elektronokat, mielőtt azok kárt okoznának.
„Úgy tűnik, a böjtölés elősegíti a szabad gyökök elleni harcot, ám az egyelőre nem tisztázott, hogy pontosan hogyan" – írta Martin Wegman orvostanhallgató, a tanulmány társszerzője. A szabad gyökök a rosszul működő mitokondriumok (a sejtek motorjai) által keletkeznek. A feltételezések szerint a normális étkezés és a böjtölés váltakozásával a szokásosnál kisebb mennyiségű glükóz (vércukor) termelődik, és a sejtek arra kényszerülnek, hogy működésükhöz más energiaforrásokat használjanak fel, mint pl. a zsírsavak. Ez egy olyan védekező folyamatot indít be, ami során a sejtek az egészségtelen mitokondriumokat idővel egészségesekre cserélik le – csökkentve ezzel a szabad gyökök hosszú távon való termelődését.
Valóban lassítja az öregedést?
Hogy kiderítsék, mindez miért és hogyan teszi ellenállóbbá a szervezetet, a kutatók 24 időszakosan böjtölő - egyik nap koplaló, másik nap dőzsölő – önjelöltet figyeltek meg háromhetes periódusokban. A kísérletben résztvevők az első periódus alatt speciális diétán éltek, és a második héttől kezdve C-vitamint és E-vitamint (mindkettő antioxidáns) is beépítettek az étrendjükbe. A dőzsölős napokon az alanyok kedvenc ételeiket, tésztát, csirkét, szendvicseket és desszerteket ehettek, és hogy kivédjék a súlycsökkenést, a napi átlagos kalóriabevitel 175 százalékát fogyasztották. (Böjtnapokon a szokásos napi mennyiség mindössze 25 százalékát ehették kalóriaszegény ételek formájában.)
A kísérleti időszak elején és végén a kutatók vérmintákat vettek és összehasonlították azokat. Az eredmények igazolták feltevéseiket, miszerint a szakaszos böjt csökkenti a stressz szintjét az oxidatív stressz növelése által. Az eddigi feltételezésekkel szemben tehát az oxidatív stressz kifejezetten jó hatással van a szervezetre, és növeli a szabad gyökök termelődését, amelyek kordában tartják a kortizolszintet. A böjtölés, az éhezés, a kevesebb cukor és tápanyag fogyasztása aktiválja az oxidatív stresszt, ezáltal beindul a szervezet felkészítése a káros stresszre.
„Az első háromhetes periódus alatt arra voltunk kíváncsiak, hogy a koplalás növeli-e a szabadgyökök számát és hogy ez a stressz valóban erősebbé és ellenállóbbá teszi-e a sejteket. Ezután azt akartuk vizsgálni, hogy az antioxidánsok szedése blokkolja-e az éhezés okozta szabad gyököket, és megakadályozza-e, hogy a sejtek ellenállóbbakká váljanak, vagyis azt, hogy a C-vitamin és az E-vitamin erősítené-e a sejteken azon a ponton is, amikor azok már nem lennének képesek folytatni a harcot a szabad gyökökkel szemben" – írják a tanulmány szerzői a The Conversation című folyóiratban.
Így hat a „koplalás–dőzsölés" váltakozása a testre
A vizsgálat során megfigyelték, hogy a szakaszos böjtölés hatására a sejtek a SIRT3 nevű génből több másolatot gyártottak, ami az élettartamért felelős, és a védő hatású sejtválaszokban vesz részt. Azt is megállapították, hogy jelentősen csökken az inzulinszint, ami annak a jele, hogy a kísérletben résztvevők szervezete érzékenyebb erre a hormonra. Ez azért fontos, mert aki kevésbé érzékeny az inzulinra, annál nagyobb eséllyel alakul ki cukorbetegség.
Egy igen meglepő eredmény volt, hogy a második háromhetes periódusban a mesterséges antioxidánsok (C-vitamin és E-vitamin) szedésével megszűnt a böjtölés jótékony hatása. A magyarázat szerint mivel a sejtek viszonylag védettek voltak az oxidatív stresszel szemben – amit a minden másnap bekövetkező éhezés váltott volna ki -, már nem reagáltak természetes védekező folyamatok beindításával vagy az inzulinhormonnal és más stresszjelekkel szembeni érzékenység fokozásával. Ez azt jelenti, hogy az olyan kisebb mértékű környezeti stresszhatásoknak, mint az átmeneti böjtölés, jótékony hatása van az emberi szervezetre, és az egyébként hatékony étrendkiegészítők, antioxidánsok egyes esetekben valóban gátolják az egészséges sejtreakciókat.
Ez a vizsgálat ugyan nem volt nagyszabású és az alanyok rövidebb ideig, csak minden másnap böjtöltek, a kutatók feltételezései mégis beigazolódtak abban az esetben is, amikor nem történt súlyvesztés. A szakaszos böjtölés hosszú távú előnyeinek megállapításához azonban további vizsgálatokra van szükség.
