Pedelec, az igazi elektromos kerékpár

Tekerni sokat anélkül, hogy közben belehalna az izomlázba? Erre a helyzetre kínálnak megoldást az elektromos kerékpárok, amikről a többség (tévesen) úgy tartja: akkumulátorról vezérelve helyettünk fejti ki a tekerési erőt. Ez csak az ún. e-bike-okra igaz, amik valóban pedálozás nélkül, önállóan is képesek haladni – csakhogy így már nem kerékpározásról beszélünk. Mi most az elektromos kerékpárok másik (valójában két, valódi) csoportjára összpontosítunk: a pedelec és s-pedelec biciklikre. 

Mi ez?

A pedelec elnevezés a pedal electric szavakból ered, és azokat az elektromos kerékpárokat soroljuk ide, amiknél az elektromos rásegítés csak pedálozás közben működik. Végsebességüket az Európai Unióban 25 km/h-ban korlátozzák. Ez mindenkinek elég, és a biztonságos határon belül marad. (Aki nem hiszi, hogy 25 km/h épp elég, az a jelenlegi bringájával menjen egy Pilis-kört, majd elemezze ki az átlagsebességét.) Persze annak, aki edzett vagy netán versenyző, lehet, hogy tényleg kevés lesz ez az átlagtempó, de ők jelenleg nagyjából a kerékpáros társadalom 1 százalékát adják.

Az s-pedelec a sportosabb vonal azoknak, akiknek a pedelec 25-ös tempólimitje kevés. Az s-pedelec bringák akár 40 km/h-ra is képesek lehetnek, de itt is csak pedálozás közben működik a rendszer. Jellemzően ennek a kategóriának a modelljeinél a dizájnra is sokat adnak a gyártók, és ezzel párhuzamosan a pénztárcát is jó nagyra kell nyitni.

Milyet érdemes venni?

Mindegyik rendszernek van előnye és hátránya egyaránt. Az első agymotor esetében laza talajú úton és esőben nem árt vigyázni, mert könnyen elpöröghet a kerék, és ez hajtás közben befolyásolja a kormányzást is. Sőt, némelyik motor speciális szélességű villát is kíván, illetve a gyártónak meg kell oldani a lámpák akkumulátorról történő működtetését, mivel agydinamót már nem lehet beépíteni.

A hátsó agymotorok nagyon jók, de ma is csak egy-két gyártó kínál kazettás agytesttel szerelt kiviteleket, a többiekére pedig menetes racsnit kell felszerelni, úgy pedig már a 9 sebesség is necces, 10-esről pedig ne is álmodjunk. Bár az igazat megvallva, egy jóféle pedelec géphez a nyolcas sor is elegendő. És még valami, a bringa farnehéz lesz tőle, ami nem túl kellemes, ha épp az emeletre kell felcipelnünk.

A középmotor esetében számolhatunk közel ideális súlyponttal, hiszen a többkilós egység középen és lent található. Ám a tengely miatt kötött a hajtóműválasztás – és ennek a meghajtásnak a karakterisztikája vagy tetszik, vagy nem. Ez egyébként sarkalatos pontja a pedelec választásnak. Nem lehet azt mondani ma, hogy márpedig ez a rendszer a legjobb mind közül, hiszen mindenkinek más jön be. Van, aki az intenzív gyorsítású és agresszív hajtásokat szereti, van, aki a kifinomult nyomatékvezéreltet. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy erősen megy még az útkeresés, így jelenleg nagyjából 100 gyártó termékei közül lehet válogatni. Mindenki megtalálhatja tehát a számára megfelelő kombinációt, mind árban, mind érzésben.

Meddig megy?

Lényeges még a hatótávolság kérdése, bár ez mára egyre inkább értelmét veszti. A minőségi pedelec bringáktól ma már nem ritka a 100 km fölött, vagy akár a 150 km-t is meghaladó hatótávolság. Nemzetközi felmérések szerint egy átlagos városi kerékpáros napi 8-10 km-t közlekedik, de a felső határ még alkalmi túrázóknál is úgy 50 km körül mozog. Azt azonban ne feledjük el, hogy emelkedőn másképp fogy a töltöttség, mint sík vagy enyhén dombos terepen. Egy 100 km-re képes bringát le lehet meríteni a Pomáz–Dobogókő útvonalon maximális rásegítéssel, pedig ez csak 25 km. Aki sokat megy nagy hegyek közé, az mindenképpen olyan modellt válasszon, amiben visszatöltés is található, mivel ezzel drasztikusan növelhető a hatótávolság. Nem árt azonban tájékozódni, hogy mekkora visszatöltést jelent a motorfék (ellenáramú fékezés) használata, ez ugyanis jelentősen eltér a piacon fellelhető különböző modellek esetében.

Ár-érték?

És ezzel el is érkeztünk a vásárlók számára (tévesen) leglényegesebbnek tartott szemponthoz: az árhoz. Most szólunk: pedelecvásárlásánál nem szabad abból kiindulni, hogy „van X forintom, és ebbe bele kell férnie a bringának". Meg kell fordítani a kérdést. Ki kell próbálni több típust, többféle meghajtási rendszert, mivel próba nélkül nincs pedelecválasztás. Ha megvan, hogy pontosan milyen kívánalmaink vannak (felhasználási terület, hatótávolság, súly, motorelhelyezés, fenntartási költségek, stb.), akkor meg kell nézni azt, belefér-e az anyagi lehetőségeinkbe. Ha nem, még el lehet gondolkodni a hitel, a baráti kölcsön és a kivárás opcióján, de óva intek mindenkit attól, hogy rábeszélje magát a „sebaj, jó lesz ez így is nekem” megoldásra. Mert ameddig egy Alivio-s vagy LX-es trekking nem különbözik olyan nagyon a hagyományos kerékpároktól, addig egy belépő szintű kínai meghajtás és egy profi fejlesztői cucc között ég és föld a különbség. És ez az eltérés idővel egyre jobban kiütközik, vagyis hamar megutálhatja a biciklijét. És ez lesz csak igazán az anyagi veszteség.

Hova érdemes menni?

A pedelec kiválasztása nem egyszerű, ezért az a legjobb, ha olyan szaküzleteket keres fel, ahol nagy választékot talál elektromos kerékpárokból, mivel ott a szakértelem is nagy eséllyel jelen van. Óvakodjon az egy-két modellt árusító boltoktól, mert ők nem gondolják komolyan ezt a piacot, ezért nem is igazán értenek hozzá. Márpedig a pedelec bizniszben naponta változnak a dolgok, és ahhoz, hogy valaki képben legyen velük kapcsolatban, folyamatosan követni kell a mérvadó portálokat, újságokat.