távhő ára

Azt kérik, hogy biztosítsanak nekik kompenzációt a megemelkedett költségek miatt.

Alig tudja az ágazat kigazdálkodni a megnövekedett terheket, ugyanis a jogszabály miatt kötelességük befagyasztott, rezsicsökkentett áron biztosítani a szolgáltatást a lakosság számára.

Nem nő a távhő ára, pedig muszáj lenne

Ahogy arról a Díványon elsőként beszámoltunk, a vízközmű-szolgáltatók január óta már a távhőcégek felé is az új szabályozás szerint árazzák a vizet, nem a korábbi, kedvezményes lakossági ár alapján. Ennek oka, hogy megvásárolt háztartási meleg víz nem minősül közvetített szolgáltatásnak.

Emiatt idén már jóval drágábban kénytelenek megvásárolni a vizet, de a törvény továbbra sem engedi, hogy emeljenek a tarifákon, ez pedig több tíz milliárdos pluszkiadást jelenthet nekik.

Már a vízszolgáltatás díjának emelése előtt is kompenzációra szorultak a cégek, azóta pedig csak nőttek a költségeik, így már a működésük is veszélybe került. 

Az egyik vidéki távhőcég ügyvezető igazgatója azt nyilatkozta, hogy nincs eszközük, amivel a döntéshozókat befolyásolni tudnák. Hozzátette, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége (MaTáSzSz) keresettel fordult a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz, amely felterjesztette azt az Energiaügyi Minisztériumnak. A fent említett távhőszolgáltató cég az év eleje óta nem fizet vízdíjszámlát a szolgáltatónak, mivel úgy vélik, hogy 2013 óta mindkét fél ráutaló magatartás alapján elfogadta, hogy a víz közvetített szolgáltatás.

Február óta százmillió forintos számlafizetési elmaradásban vannak. A cégvezető szerint elképzelhető, hogy állami beavatkozás híján előbb-utóbb az önkormányzatnak kell a veszteséget pótolnia.