Mit tehet az, aki arra gyanakszik, netán tudja is, hogy a szomszéd lakásban a nagy jövés-menés, a zajok és egyéb zavaró események egy Airbnb vagy rövid távra is kiadó ingatlan miatt vannak? A Dívány arról kérdezte dr. Kajó Cecília jogászt, milyen jogaik vannak ilyenkor a lakóknak.
Engedély kell a lakóktól, ha a társasházban Airbnb-lakást akarnak működtetni
Mások tudta nélkül elvileg nem üzemeltethető Airbnb-szolgáltatás, indításához a szomszédoktól kell engedélyt kérni. A rövid távra kiadó lakásokhoz azonban még ez sem szükséges, így azoknak a lakóknak, akik arra gyanakodnak, hogy a társasházban egyre növekvő forgalmat ilyen típusú lakáskiadás okozza, először érdeklődniük szükséges.
„Az Airbnb-szolgáltatáshoz adószám szükséges, valamint muszáj bejelenteni a kerületi jegyzőhöz, és a szomszédoknak is engedélyezniük kell, méghozzá írásos formában. A működésükhöz regisztrálniuk szükséges a platformon” – mondja dr. Kajó Cecília. – „Amennyiben nem kértek engedélyt a szomszédoktól, akkor a lakóknak érdemes a hirdetési felületeken szétnézni, mivel valószínűleg reklámozzák valahol a kiadó lakást. Azonban, ha nem egy aktív, pusztán regisztrált lakásról beszélünk, akkor lehet, hogy azt önmagában nem tudjuk meg.”
Birtokvédelmi eljárást lehet indítani
Mivel az Airbnb-lakások működtetéséhez a szomszédoknak írásos engedélyt kell adniuk, erről elvileg tudnak a lakók, és bele is egyeztek. Ha nem akarják, hogy ilyen létesüljön a társasházukban, akkor nem egyeznek bele. Azonban több olyan hirdetést is láthatunk különböző oldalakon, ahol nem ilyen formában, de a tulajdonosok kiadják a lakásukat rövidebb időre, akár néhány napra is.
„Ha klasszikus lakáskiadásról van szó, csak éppen határozatlan idejű helyett rövidebb időre, határozott időtartamra, az ellen előzetesen nem lehet tenni”– mondja dr. Kajó Cecília. – „Ha a már kiadott lakásban élő bérlőkkel probléma van, a tulajdonos ellen lehet szomszédjogi pert indítani, vagy a bérlők ellen, attól függően, mi ellenük a panasz. Ehhez azonban legalább a nevüket tudni kell. Ilyen esetben jegyzői birtokvédelmi eljárást lehet indítani, vagy csendháborítás miatt szabálysértési feljelentést tenni. Ezeknek 15, illetve 30 napos az ügyintézési határidejük, és van a döntések ellen jogorvoslati lehetőség, tehát ha ennyire rövid idejű a határozott bérleti időtartam, akkor lehet, hogy fölösleges kezdeményezni bármelyiket, mert megoldja az élet: elköltöznek.”
Egyetlen lakó is tehet panaszt a társasházban
Van, hogy a rövid távú lakáskiadás csak egyetlen lakót, például a közvetlenül alatta élőt vagy a falszomszédot zavarja a társasházban.
„Attól függ, milyen jogi eljárásról beszélünk. Van, ahol egyetlen lakó is elegendő ahhoz, hogy jogorvoslatot kapjon, de van, ahol célszerűbb, ha a társasház közössége lép fel együtt annak érdekében, hogy megoldás szülessen” – magyarázza a jogász.
Az sem mindegy, hogy a nyugalmukban megzavart lakók hová fordulnak panaszt tenni.
„Minden esetben attól függ, hogy hová fordulhatnak a lakók, hogy milyen panasz van a kiadott lakás ellen a társasházban. Szóba kerülhet jegyzői birtokvédelmi eljárás, szabálysértési eljárás a rendőrségen vagy szomszédjogi per a járásbíróságon, különösen problémás esetekben pedig akár kártérítési per is indítható” – sorolja a szakember.
Gyakran érzik úgy a társasházban élők, hogy a zavaró lakók ellen csak az nyújthat védelmet, ha azok elköltöznek. Ez így van a kiadó lakásoknál is, azonban ez nem mindig ilyen egyszerű.
„A tulajdonjog nem korlátlan, mások zavarása nélkül kell rendelkezni vele, a hasznait szedni. Ugyanakkor a szomszédos lakóközösségnek is tűrési kötelessége van addig, míg az élet hétköznapi zajai és zavarásai (amiket mindegy, hogy a mellettünk lakó tulajdonos, bérlő vagy esetleg egy hajléktalan követ el) nem érik el a jog ingerküszöbét. Vagyis például
napközben teljesen jogszerű a hangos(abb) zenehallgatás, a karbantartás-felújítás munkálatai, a kutyaugatás, a sütés-főzés szaga stb.
Ugyanez éjszaka vagy hétvégén, amikor azért az emberek többségének még mindig pihenőideje van – bár már sokféle szakma és hivatás több műszakos, és a pihenőnapok sem feltétlenül hétvégére esnek –, a jog szemszögéből még mindig védett zóna” – hangsúlyozza dr. Kajó Cecília.
Ha arra is kíváncsi vagy, hogy milyen szabályok vonatkoznak a légkondikra, mikor szereltethetik le, kattints ide.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés