szingli nők elvárások

A 21. század egyik nagy sikere, hogy mára már a negatív felhangú „hajadon”, „vénlány” és „vénkisasszony” szavak helyett a sokkal pozitívabb, emancipáltabb „szingli” szó él a köztudatban az olyan nőket illetően, akiknek nincs párjuk. Nem érzik úgy, hogy egyedülállóként kevesebbek lennének, hogy a boldogságukhoz feltétlenül szükség lenne egy társra. Vanessa Torre középkorú újságírónő nemrég a következő jelenetnek volt tanúja egy bárban, ahova ebédelni tért be.

„A sarkon ültem egy idősebb nő mellett, aki épp megitta a borát. A másik oldalamon két, a 20-as éveik végén járó lány ült. Amikor a pohár boromat elém tették, láttam, hogy egy férfi átvág az éttermen, és az egyik lánnyal kezd beszélgetni.

Öt perc alatt a következőket tudhattuk meg róla: 45 éves; azt hazudta a pincéreknek, hogy a kutyája úgynevezett segítő állat, csak hogy behozhassa; előző éjszaka bulizni volt és jól berúgott; ma pedig túl másnapos volt ahhoz, hogy lemenjen a folyóhoz, ezért inkább folytatta az iszogatást. Szeretné, ha a lányok átmennének hozzá az apartmanjába egy medencés bulira. Azt hitte, már délután 5 óra van, pedig még csak 2 volt.”

„Nem hiszem, hogy nagyon mellélőnék – vonja le a következtetését Vanessa –, ha azt mondom, egy hazug, alkoholista férfi, aki a lányoknak akár az apjuk is lehetne, de még rendes otthona sincs, nem igazán a 28 éves lányok álma. Mondjuk ugyanez igaz a 38, a 48 és az 58 éves nőkre is. Vagy az akárhány évesekre.

Amikor a lányok a tudomására hozták, hogy semmiképp nem tudja meggyőzni őket, lelépett. Azért a biztonság kedvéért előbb leírta a telefonszámát egy darab papírra, bár annyira be volt rúgva, hogy ez is csak másodjára sikerült neki. Amint eltűnt, a lányokhoz fordultam, és elmondtam nekik, hogy nagyjából annyi éves vagyok, mint az a férfi. Ilyen férfiak tartoznak a választékomba. Na, EZÉRT vagyok én szingli. És ők is ezért szinglik.”

A férfiak előszeretettel hangoztatják azt az őket szinte felmentő véleményt, hogy a nők azért szinglik, mert túl magasra teszik a lécet. Irreálisak az elvárásaik, és egy férfi sem felelhet meg nekik. Na persze! A nők nem azért szinglik, mert magasak az elvárásaik. Emiatt sajnos a férfiak maradnak szinglik. A magas elvárásokkal bíró nők a saját döntésük eredményeként szinglik. Ez a lány az étteremben az elveit sutba dobva eltehette volna a férfi telefonszámát, de ehelyett odaadta a cetlit a pultosnak, hogy dobja ki. Ennek a lánynak elvei és igényei vannak, és ezzel a gesztussal úgy döntött, továbbra is inkább szingli marad. A férfi is szingli maradt, ám helyette is a lány hozta meg a döntést.

Senkinek sem lenne szabad úgy éreznie, hogy lejjebb kell adnia az elvárásaiból pusztán azért, hogy párkapcsolatban éljen. Ugyanígy azt sem lenne szabad éreznie senkinek, hogy az elvárásai túl magasak. Okkal vannak olyan elvárásaink, amilyenek, hiszen a korábbi tapasztalatainkon, sikereinken és csalódásainkon alapulnak.

Az elmúlt 50 évben a nők szerencséjére az a bizonyos léc egyre magasabbra kerülhetett, és ragaszkodunk hozzá, hogy magasan is maradjon. Ugorják csak meg.

50 évvel ezelőtt a nőknek még nem lehetett saját hitelkártyájuk. Ma pedig saját hitelkártyánk, jelzálogunk, vállalkozásunk és megtakarításunk van. Ahelyett, hogy olyan férfit keresnénk, aki anyagilag támogatna minket, ma már inkább olyat keresünk, aki felveszi velünk a versenyt anyagi téren is, érzelmileg pedig a társunk tud lenni. Átértékeltük a társadalomnak azt az elképzelését is, hogy a nők egyetlen életcélja a gyereknevelés. Ma már merünk nyíltan a saját karrierünkre is fókuszálni, és olyan férfiakat keresünk, akik hozzánk illő társak lehetnek.

Ha életed hátralévő részét ugyanazzal a társsal kell leélned, nagyon máshogy néz ki a dolog, ha nem szaladgálnak kis emberek odahaza, akik majd két évtizeden át elvonják a figyelmed a tényről, hogy egy másik felnőttel és annak minden ügyes-bajos dolgával kell egy fedél alatt élned.

Ez nem társadalmi krízis. Ez pusztán a dolgok jelenlegi állása. Végre nem csak mellékszereplők vagyunk. Mi, nők, megtanultuk az évek során, hogyan fogadjuk el magunkat, és hogyan érezzük jól magunkat a bőrünkben. Boldogan lecseréljük valaki olyannak a társaságát, aki nem elég jó, és inkább évekig egyedül vagyunk helyette, mert elég erősek vagyunk hozzá. Ez egyáltalán nem hiba vagy probléma, ez a szupererőnk. Nem fegyverként használjuk, bár sok férfi biztosan így érzi. Egyszerűen csak olyan életet építünk fel vele, amilyet megálmodtunk magunknak, attól függetlenül, hogy ebben szerepel-e egy társ, vagy sem.

A magas elvárásaink miatt szingli férfiak számára van egy egyszerű megoldás. Nőjetek fel az elvárásainkhoz. Értsétek meg, miért vannak ilyen elvárásaink, miért fontosak a számunkra, és miért nem engedünk belőlük. Elmondjuk, milyen magasra tettük a lécet. Ugorjátok meg!

A legtöbb nő az elvárásait számos olyan kemény lecke és szívfájdalom alapján állította fel, amelyeket nem szeretne többször átélni. Nem így van ezzel mindenki?