Itt a Black Friday, leárazás felirat mindenütt, amerre a szem ellát, már amennyire ellát a sűrű tömegben, ami a plázákban ilyenkor van. Akciók és kiárusítások kedvező lehetőségeket kínálnak, nincs olyan ember, aki ne vásárolna ezt-azt ebben az időszakban. De van az embereknek egy olyan csoportja, akik rettegve vágyják ezt az időszakot egész évben: a boltkórosok, vagy a már nálunk is egyre elterjedtebb angol nevükön a shopaholicok legveszélyesebb időszakáról beszélünk.
Hogy mit is jelent a shopaholic? Ha még nem hallottad ezt a kifejezést, segítünk: a „shopping” (vásárlás) és az „alcoholic” (alkoholista) szavak összetételéből született az angolszász popkultúrájában. Ahogyan azt már helyesen levontad ebből, bizony azokra az emberekre használják ezt a kifejezést, akik vásárlásmániában szenvednek, akik kényszeresen vásárolnak. A Very Well Mind összegyűjtötte, mik ennek a jelei. Mindjárt egy kis spoiler: korántsem a filmekben látott vidám, felszínes fiatal nőkről lesz szó.
Elismeréshajhászás
A shopaholic személyiség simulékonyabb, mint a nem shopaholic társai – derül ki egy 2015-ös kutatásból. Ez azt jelenti, hogy kedvesebbek, szimpatikusabbak mások számára, és nem kötözködnek másokkal. Gyakran magányosak és elszigeteltek, a vásárlási élmény pedig pozitív emberi interakciókkal gazdagítja a bolti eladóktól, valamint a vásárolt tárgyaktól várja, hogy másokkal kapcsolódni tudjon majd.
A boltkórosok könnyen befolyásolhatóak. Ezt pozitív tulajdonságként élhetik meg a terápia keretei között, ugyanis ezzel a személyiségtípussal könnyebben hagyhatja, hogy a terapeuta munkája gyógyító hatással legen rá. Ugyanez igaz a csoportos terápiára is, ahol a társai pozitív visszajelzései is mélyebb nyomot hagynak benne.
Alacsony önértékelés
Az alacsony önértékelés a leggyakoribban előforduló karakter jegye a shopaholicoknak, legalábbis egy 2017-es kutatás szerint. A vásárlás által próbálnak több önbecsülésre szert tenni. Sajnos azonban pont ez vezethet még alacsonyabb önértékeléshez, ha a vásárlásmaratonok egyre több adósságot halmoznak fel, amitől értéktelennek érzik magukat.
A túlzott vásárlást gyakran az érzelmekkel való megbirkózásra használják. Vásárolnak, ha szomorúak, költenek, ha stresszesek, beszereznek holmikat, ha mérgesek, vesznek pár cuccot, ha unatkoznak, és akkor is a terminálhoz emelik a hitelkártyájukat, ha félnek valamitől.
Szerencsére a terápiás kezelés segíthet abban, hogy meggyőzze a boltkórosokat, értékesek magukban is, hiszen – ahogyan fentebb áll – általában véve kedves emberekről van szó.
Érzelmi problémák
Egy 2016-os kutatás kimutatta, hogy a shopaholicok gyakran szenvednek szorongástól és depressziótól. A vásárlással próbálnak pár felemelő pillanatot belecsempészni napjaikba.
Terápiával, és ha szükséges, gyógyszeres terápiával, kezelhető a szorongás és a depresszió is. Ráadásul ezek hosszabb távú megoldást jelentenek, mint a vásárlás nyújtotta röpke élvezet.
Rossz impulzuskezelés
Az impulzusok természetesek, de gyerekkorban meg is tanulják a legtöbben, hogyan tartsák féken ezeket a hirtelen feltörő vágyaikat. Ahogyan azt korábbi cikkünkben írtuk a diéta és sport kapcsolatáról, az alváshiány többek között ezt a tanult impulzuskezelést írhatja felül, az alváshiányosok ugyanis hajlamosabbak ösztöneikre hallgatni.
A shopaholicok kifejezetten könnyen hódolnak be impulzivitásuknak, ha a vásárlásról van szó – derül ki egy 2015-ös kutatásból. Ez főleg igaz a leárazásokra, mint amilyen a Black Friday is. A kiárusítás olyan, mint a vadászat, ami a hatalom és kontroll hamis képzetébe ringatja a shopaholicokat.
Erős képzelőerő
A shopaholicok képzelőereje kifejezetten erős. Teljesen más tevékenység közben is el tudnak merülni képzeletük világában, ahol arról fantáziálnak, milyen jó következményei lesznek következő vásárlókörútjának.
A terápián ezt a tulajdonságot is saját hasznára fordíthatja a shopaholic, hiszen a függősége kezelésénél jól jön, ha olyan készségek kialakításáról van szó, mint például a relaxációs tréning.
Anyagiasság
A boltkórosok anyagiasabbak a többi embernél, bár kevésbé érdekli őket, hogy tárgyakat birtokoljanak és megszerezzenek, mint a többi vásárlót – mondja ki egy 2016-os tanulmány. Ezért is vásárolnak összevissza olyan holmikat, amikre igazából nincs szükségük, és amikre nem vágynak.
Anyagiasságuk az irigységben és a szűkmarkúságban nyilvánul meg. Meglepő, hiszen a shopaholicok gyakran vesznek ajándékokat másoknak, megpróbálják megvásárolni mások szeretetét, vagy saját szociális rangját.
A szakértő búcsúüzenete a shopaholicoknak
Dr. Elizabeth Hartney, a Very Well Mind cikk írója megnyugtatja a shopaholicokat, nem reménytelen a helyzetük. Az önbecsülés fejlesztésével és az emberi kapcsolatok kialakításának gyakorlásával orvosolható az a téveszme, hogy a törődés és csodálat megvásárolható. Annak felfedezése, hogy mennyi mindent tud nyújtani másoknak saját személyéből fakadóan, segítheti abban, hogy meg merje mutatni és élni magát a shopaholic.
Szerencsére, mint minden függőség, a vásárlásmánia is orvosolható terápia segítségével. Ha úgy gondolod, esetleg te is kényszeres vásárló vagy, keress fel egy szakembert.
