sertés EU

Miközben az afrikai sertéspestis egyre inkább problémát jelent az EU legnagyobb tömegű sertésállományát illetően, a kutatók oltással állítanák meg a betegség terjedését. A sertéspestis elleni vakcinát, mely a sertéshús körüli drámai helyzetet megoldaná, a magyar vaddisznóállományon fogják majd tesztelni. 

Magyar erdőben élő vaddisznókon tesztelik majd azt az EU támogatásával kifejlesztett vakcinát, amely megfékezheti az afrikai sertéspestis (ASP) európai terjedését – közölte hivatalos oldalán az Európai Bizottság. 

Bajban a sertésállomány, mi lesz a hússal?

Az afrikai sertéspestis jelenti az uniós tagállamok számára a húsipar egyik legnagyobb problémáját. A gyorsan terjedő betegségre egyelőre nem létezik semmilyen gyógymód, a házi és vaddisznók között egyaránt terjed.

Mivel a vaddisznók vadon élő állatokként nagyobb veszélyt jelentenek a sertéspestis terjedésére nézve, kulcsfontosságú szerepet játszanak a betegség ellen vívott küzdelemben is. Az afrikai sertéspestis egy, tüneteiben a sima sertéspestishez nagyon hasonló fertőző betegség. A kórokozó emberre nem ragályos ugyan, azonban az állatok húsán keresztül a környezetbe jutva tovább fertőz. Ha egy sertéstelepen felüti a fejét, a megoldást csak a teljes állatállomány leölése jelenthet. Cseppfertőzéssel ugyan nem, de ürülékkel, testnedveken keresztül gyorsan terjed. A fertőzött állatok gyors fogyásnak indulnak, tüdőgyulladás lép fel náluk, izmaik bevéreznek. 

„Az ASP nagy gazdagsági kárt okozó fertőző betegség, mert a betegségtől addig mentes országokba, régiókba való behurcolását követően csak szigorú igazgatási-rendészeti intézkedésekkel és jelentős anyagi áldozatok árán lehet felszámolni. Ugyanis a fertőzött állományokat és a velük kapcsolatba került állományok valamennyi sertését le kell ölni”

– foglalja össze a Nébih tájékoztatója. 

 

A betegség, ahogy neve is mutatja, eredetileg Afrikából  származik, az 1950-es években került Európába és Ázsiába. Bár a lokális járványokban már a 2012-es évek végén több uniós ország is érintett volt, Magyarországon először 2018 áprilisában mutatták ki a kórokozót egy, a Mátrában talált elhullott vaddisznó teteméből. 

„Magyarországon kizárólag a vaddisznóállományban van jelen az afrikai sertéspestis. Jelentős eredmény, hogy a betegség terjedése az elmúlt két év során lelassult, gyakorlatilag megállt, kizárólag a korábban fertőzöttnek minősített területeken belül azonosítottak újabb pozitív eseteket” – tájékoztatta a Díványt az Agrárminisztérium. Az aktuális helyzetről ők is tájékoztatnak, az afrikai sertéspestissel kapcsolatos, hazánkat is érintő esetek ide kattintva érhetőek el. 

Egész Európát érinti a járvány

„Az ASP közel 100 éves történetében példátlan kiterjedésű és súlyosságú az a járvány, amely a Kaukázus térségéből kiindulóan Oroszország európai területén kialakult. Az ASP közép-európai megjelenésének kockázata és hazánk sertésállományainak veszélyeztetettsége az utóbbi egy évben jelentősen megnőtt. Hazánk keleti határátkelőin elrendelt óvintézkedések (az utasforgalomban a poggyászok szigorított ellenőrzése, a sertéshúsból készült, nem hőkezelt élelmiszerek elkobzása, az országba belépő teher- és személygépjárművek fertőtlenítése) is az ASP-vírus behurcolásának megelőzését szolgálják” – összegzi az élelmiszer-biztonsági hatóság, miért is kiemelten fontos a sertéspestis ezen formája elleni küzdelem. 

Komoly járványveszély fenyegeti az EU-t

Az Európai Unió az egyre gyakoribb járványos esetek miatt is szorgalmazza a vakcina bevezetését, mely 2021 óta elérhető már világszerte. Egy 9 millió eurós támogatás segítségével éppen ezekben a hetekben várhatóan elindult a VACDIVA nevű projekt oltási kampánya is. A VACDIVA közleménye szerint a szervezet vezetője, José Manuel Sánchez-Vizcaíno  úgy véli, a házi sertéseket be sem kellene oltani abban az esetben, ha sikeres lenne a vaddisznók immunizálása az újonnan fejlesztett vakcinával. Ehhez azonban el kéne, hogy kezdődjön a 2023–24 telére ígért oltási kampány első állomása, a vakcina tesztelése.

„Vakcinázásra eddig nem került sor, mivel az ASP-vel szemben jelenleg nincs engedélyezett vakcina az EU-ban. Épp ezért hirdetett az EU egy kutatási programot a Horizon2020 programban, melynek részeként 13 vakcinajelölt hatékonyságát és ártalmatlanságát vizsgálják Spanyolország és Olaszország mellett hazánkban, a Nébih BSL3-as besorolású gödöllői állatházában. Jelenleg egy ígéretes ASP-vakcinajelölt ártalmatlansági és hatékonysági vizsgálata zajlik – mondta el az Agrárminisztérium a Dívány kérdésére. A vaddisznókísérletek áprilisban kezdődnek – a házisertés-kísérlet mintájára –, és június végén fejeződnek be.”

Ennek helyszíne szintén a Nébih gödöllői állatháza lesz, terepi kipróbálás hazánkban nem történik, így egyelőre Magyarország egyetlen erdőterülete sem érintett.

Az oltáspróba módszere kétséget sem hagy afelől, hogy a vakcina hatékonyságáról és biztonságosságáról megbizonyosodjanak, hiszen így minden érintett állat biztosan kap belőle. A vadak oltását amúgy csaliételek kihelyezésével végzik, azonban ilyenkor mindig kérdéses, vajon a vaddisznók valóban elfogyasztják-e a kihelyezett, oltással felturbózott eledelt. 

Később a házi sertéseket is olthatják majd

Az afrikai sertéspestissel kapcsolatos mielőbbi megoldás azért fontos, mert bár Európa nyugati felében egyelőre csak alkalmanként és kisebb térségekben lobban fel a járvány, azonban a tendencia jól látható: egyre szélesebb területeken érinti az állatállományt a betegség. Már egy eldobott, ismeretlen eredetű vagy nem bevizsgált sonkát tartalmazó szendvicsmaradék is elég ahhoz, hogy megfertőzzön egy vaddisznót. Annak ellenére, hogy a betegség embereket nem fertőz, 

Ha beválik a vakcina, a következő években során megkezdhetik a házi sertések oltását is Európa-szerte. a szakemberek szerint nekik majd kisebb dózisú, speciális vakcinák készülnek. 

Ha szeretnéd tudni, mit kell tenni, ha vaddisznóval találkozol az erdőben vagy akár lakott területen, kattints ide!