jelek nárcizmus önimádat hajlam zavar pszichológia

Figyeld meg magadat. Hogy viselkedsz, miket mondasz, mennyire figyelsz másokra, mennyire vagy lelkizős, mennyire tartod magad önzőnek. Ha a narcizmus kezdeti jeleit időben felismered, akár magadon, akár másokon, azokon még lehet változtatni! Azt azonban jó, ha tudod, hogy nem feltétlen kell narcisztikus személyiségzavarban szenvednie valakinek ahhoz, hogy rendelkezzen pár narcisztikus jeggyel ő maga is. 

Honnan ered?

A narcizmus gyökerei leginkább a gyerekkorból erednek, azonban ilyen narcisztikus karakterjegyeket felnőtt életünk során is felvehetünk. Az életünk során megélt tapasztalatok nagy hatással lehetnek személyiségünkre is, és a negatív tapasztalatok sokszor felszínre hozhatják a személyiségünk problémás vonásait, melyek akár narcisztikus formában is jelentkezhetnek.

Azok számára, akiknél egészségtelen személyiségjegyek alakultak ki anélkül, hogy klinikailag azonosítható személyiségzavarrá fejlődtek volna, döntő fontosságú, hogy növeljék az önismeretüket, hogy kezeljék, és helyettesítsék ezeket a maladaptív tulajdonságokat.

A narcisztikus tendenciákat a narcisztikus személyiségzavartól eltérő szemüvegen keresztül kell vizsgálni, a legfontosabb különbség e jellemzők gyakoriságában, intenzitásában és időtartamában van. Míg a narcisztikus személyiségzavar olyan átható mintát jelent, amely folyamatos és több ismert módon nyilvánul meg, nemritkán az egész életet végigkísérve, a narcisztikus tulajdonságok viszont tudatos önismerettel és változtatni akarással el is tűnhetnek az életünkből.

A narcisztikus tendenciák tehát felismerhetők és sikeresen kezelhetők, míg a személyiségzavar már mélyebben gyökerező és egész életen át tartó probléma. 

Ezekre a narcisztikus jellemzőkre figyelj:

1. Kihasználsz másokat a saját céljaid elérése érdekében

Ne legyünk álszentek: ha néha előfordul, hogy érdekünk fűződik valamihez, akkor ritkán beleeshetünk abba a csapdába, hogy másokat használunk fel célunk elérésének érdekében.

Tovább romlik a helyzet, ha azon kapod magad, hogy azt figyeled, hogy a kapcsolataid milyen előnyökkel, haszonnal járhatnak számodra, és ez alapján méred a fontosságukat. Na, ekkor már tényleg zavar lehet a toronyban. 

Ha valakit arra használsz fel, hogy megkapd, amit akarsz, annak normál esetben bűntudatot és a jóvátétel iránti vágyat kellene kiváltania belőled, vagy legalábbis azt, hogy a jövőben elkerüld ezen viselkedés megismétlődését. A kapcsolatoknak kölcsönösnek kell lenniük ahhoz, hogy hosszú távon fennmaradjanak, és a manipuláció mindig akadályozza bármely kapcsolat előrehaladását.

2. Csak az számít, amit te érzel, teszel

Bár az önérvényesítés fontos készség az egészséges kapcsolatokban, a rendkívül énközpontú fókusz káros egy egészséges viszonyban. Ha csak a te érzéseid válnak elsődlegessé, és háttérbe szorítják a másokkal való kapcsolat minden egyéb szempontját, az figyelmeztető jel lehet, amelyet ki kell értékelned magadban.

Sokszor érzed úgy, hogy az érzéseidet nem értékelik úgy, ahogyan kellene? Úgy gondolod, hogy a gondolataidat és érzelmeidet mindig mások véleménye felett kell elismerni? Hajlandó vagy másokat lenézni, lekicsinyelni, vagy akár agresszívvá válni, hogy biztos legyél benne, az érzelmeidet felismerik?

Az érzéseid egészséges érvényesítésére való törekvés egész más, mint azt hinni, hogy a nézeteidnek nagyobb elismerést kell kapniuk, mint bárki másénak. Amikor az énközpontúság válik a kulcsszereplővé, hogy azt kapd egy kapcsolatban, amit szeretnél, és következetesen figyelmen kívül hagyod más szempontjait, az empátia háttérbe szorul. Azok a kapcsolatok pedig, melyekben erősen jelen van az önzés, elkerülhetetlenül szétesnek, vagy valamilyen módon mérgezővé válnak idővel.

3. Aszerint kezeled a kettős mércét, ahogyan veled bánnak

Az egészséges kapcsolatok a kölcsönös tisztelet és bizalom alapjaira épülnek. Az aranyszabály valóban javítja az interperszonális kapcsolatokat, és ha a tisztelet nem mondható közös nevezőnek, mindenki szenved. Sok narcisztikus hajlamú egyén kettős mércét alkalmaz a kapcsolatokban, és inkább az „azt tedd, amit mondok, ne azt figyeld, amit teszek” mottót követik. Ez hatalmi egyensúlytalanságot teremt, ami végül fokozott konfliktusokhoz és kapcsolati zavarokhoz vezet.

Dühöt érzel, vagy neheztelsz, ha mások nem értenek egyet azzal, amit mondtál? Ingerültté válsz, ha valaki elmondja, hogyan érez a tetteiddel kapcsolatban?

A kommunikáció mindig kétirányú utca, az egészséges, nem elnyomó kommunikáció pedig kulcsfontosságú a sikeres kapcsolatokhoz. Ha azt kezded érezni, hogy a véleményedet és a gondolataidat úgy oszthatod meg, ahogy csak akarod, függetlenül attól, hogy ez másoknak árt-e, akkor a kapcsolataid előbb-utóbb tönkre fognak menni.

4. Nem törődsz mások érzéseivel

Az empátia létfontosságú a másokkal való interakció során. Az a vágyunk, kíváncsiságunk, hogy megértsük, mit gondol és érez a másik, nagyban hozzájárul az egészséges kapcsolatok kialakításához. Azoknak, akik érzelmi vákuumban élnek, figyelmen kívül hagyva, hogy mások min mennek keresztül, kétségtelenül küzdeniük kell majd az egészséges kapcsolatok fenntartásáért, mert önzésük miatt sokkal nehezebb dolguk lesz. 

Tapasztaltad már, hogy mások érzelmei és gondolatai idegesítenek, vagy a helyzettől függetlenül akár lényegtelennek is tűnnek számodra? Frusztrál, amikor valaki arra kér, hogy érezd át az ő helyzetét is? Gyakran úgy cselekszel, csupán a saját gondolataid és érzéseid szerint, hogy nem veszed figyelembe, mit élhetnek át mások ugyanabban a helyzetben?

A természetes empátia fontosabb, mint hinnéd. Az teszi vagy teszi tönkre a kapcsolatokat. Ha olyan mintát veszel észre az életedben, hogy a kapcsolataid nem tartanak sokáig, vagy úgy tűnik, hogy érzelmileg hamar kielégíthetetlenné válnak, akkor nagy valószínűséggel visszatérő probléma lehet az empatikus képességeddel. Végezz egy alapos önvizsgálatot, ezzel csak jót tehetsz magadnak az életed bármely szakaszában.