„Koromnál fogva többet kellene orvoshoz járnom papírforma szerint, de szerencsére ritkán szükséges. Én hiszek a vitaminokban, a helyes étkezésben, némi testmozgásban, és amennyire rajtam múlik, a stressz kerülésében. No és hát fontos a genetika! Ha mégis odavet a sors, nyilván nézem az embereket, próbálok egy-két szigorú pillantással hatni a rosszul viselkedőkre” – kezdi Görög Ibolya, aki, mielőtt az orvos rendelőben várakozókkal kapcsolatos kérdéseinkre válaszol, tanácsot ad az egészségügyi dolgozóknak is.
„A váróban ülő betegek emberek, fogadják a köszönésüket, nézzenek rájuk, és soha, de soha ne beszélgessenek át a fejük fölött. Ne kiabáljanak át a recepcióra, hogy „te, a Gizi bejött már?” Ettől a beteg nagyon megalázottnak érzi magát” – hívja fel a figyelmet a protokollszakértő.
De akkor most lássuk a betegeket vagy más ok miatt a rendelőbe érkezőket!
Gyakrabban szegjük meg az orvosi rendelőben az illemszabályokat, mint máshol?
Nem szegünk meg több szabályt, csak mivel zárt helyen vagyunk, jobban látszik. Aki egyébként is betartja az emberi kapcsolatokban elfogadott szabályokat, ott is normálisan fog viselkedni.
Melyek azok a szokások, amelyekkel a leggyakrabban megsértjük a rendelői etikettet?
Soha nem szabad hangoskodni. Tilos az emelt hang – egyébként is, aki kiabál, annak biztosan nincs igaza. Eszünkbe ne jusson kiabálni a nővérkével, orvossal vagy akár a másik beteggel.
A hangoskodás tipikus megjelenése a telefonálás.
Amikor belépek a rendelőbe, már a váróban is lenémítom a telefonomat. Sokan ezt nem teszik, sőt, még a beszélgetést is kihangosítják. Őrület. Fontos a tisztaság, a higiénia. És nyilván nem arról beszélek, hogy ne szemeteljünk, ez evidens. (Bár én már láttam a labor folyosóján lazán a szemetes mellé dobott kis véres ragtapaszt). Orvoshoz készülve mindig zuhanyozzunk le, a testszag megengedhetetlen. Ahogy mondani szoktam, büdös ember nem kap vízumot az EU-ba.
Mit tegyünk, ha várakozás közben fontos hívásunk van?
A rendelőben nem csöröghet a telefon, a fontos hívást nem felvenni kell, hanem az első alkalommal visszahívni. El tudják képzelni? „Bocsánat, doktor úr, hagyja már abba a fogam fúrását, mert hív a főnök.” Még a váróban se hagyjuk csöngésen a telefont, elég, ha rezeg. És ha még vannak előttem, tehát van idő, akkor vegyük fel, de ne ott beszélgessünk, hanem menjünk félre, az előtérbe, az utcára.
Melyek azok a dolgok, amelyeket sosem csinálhatunk az orvosi rendelőben?
Nagyjából tudjuk, hogy mit nem illik emberek között: nem piszkáljuk az orrunkat, ne vágjuk a körmünket, zsebkendőbe köhögjünk, a mosdó használata után mossunk kezet – és ha most berzenkednek, hogy de nincs papírtörlő –
nos, az embernél mindig van papír zsebkendő, nem?
Nyilván nem szabad enni. Ha valaki cukros, akkor diszkréten egyen meg egy kekszet, de ne csörögjön a zacskóval, és a szomszédját se kell megkínálnia. Innivaló viszont legyen nálunk. Nincs mindenütt vízautomata, de ha van, akkor a használt poharat a szemetesbe dobjuk, ne mellé. Ki kell várni a sorunkat még akkor is, ha a doktornő a barátnőnk.
Hogyan üljünk le az orvosi rendelő várójában?
Vegyük le a kabátunkat. Ha lehet, ne vigyünk magunkkal nagy szatyrokat. Ha netán mégis, akkor tegyük az ülésünk alá. Egy 3 személyes padnál ne nyomakodjunk oda negyediknek. Vicces és nagyon illetlen, ha a férfi széles, nagy terpeszben ül le, ettől ugye a mellette levő üléshelyekbe is belelóg.
Én ilyenkor dafke mellé ülök, nem húzom félre magam, ezáltal nyilván hozzáérek a combjához – azonnal összezárja.
Mit tehetünk akkor, ha nem tudunk odaérni az előre lefoglalt időpontban?
Késés nincs – hány százszor elmondtam már! Időben kell indulni, ne centizzük ki az időt. Ha netán mégis valami elháríthatatlan dolog jött közbe, időben telefonálni kell, vagy „sürgős” címkével e-mailt küldeni.
Ha csak pár percet késünk, akkor a recepciónál kérjünk elnézést, és lekenyerező mosollyal kérve próbáljuk elérni, hogy mégis fogadjanak bennünket.
Mi a helyzet a kopogással: megtehetjük-e vagy sem, hogy így jelezzük az orvosnál, megérkeztünk?
Nem illik bekopogni az orvoshoz. Sok helyen ki is van írva. Ha üres a váró, és bentről se hallunk zajt, akkor ravaszkodjunk, például az ajtó előtt köhintsünk egyet. Vagy kettőt.
A rendelő egy olyan hely, ahová az ember a bajaival érkezik. Mennyire illő megszólítani a mellettünk ülőt? És egyáltalán miről illik beszélgetni ilyenkor?
A rendelő várójában elég gyakori, hogy beszélgetnek az emberek. Azt megfigyeltem, hogy aki igazán súlyos beteg, az nem beszél róla. Egyébként pedig természetes, hogy beszélgetést kezdeményezünk. Ha a másik lehajtja a fejét, és csak mormol valamit, akkor hagyjuk, ne erőltessük.
Okosan válasszunk témát, időjárás, unokák, melyik piacra jár – ha egy mód van rá, kerüljük a betegséget.
Bár sokan pont azért járnak, hogy panaszkodhassanak – már a panaszkodástól simán jobban lesz. Én ezektől az emberektől menekülök, de szerintem nem csak én. Amit végképp kerüljünk el: a „gugli-doktornál”, tehát a neten, a közösségi hálón hallott vagy látott gyógymódot, orvosságot soha ne ajánlgassunk.
Soha nem szabad szidni a nővérkét, az orvost, az egészségügyet, attól csak felmegy a vérnyomásunk. Ezért kerülendő a politika is! Ha nem akarunk beszélgetni, olvassunk.
Ha érdekel az is, hogy melyek a strandon elkövetett legilletlenebb dolgok, olvasd el az erről szóló cikkünket is.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
