nő férfi különbség

John Gray, a nemek közötti különbségekről szóló, korszakalkotó könyvek szerzője szerint a férfiakat és a nőket az különbözteti meg legújabban egymástól, hogy fiziológiailag hogyan birkóznak meg a stresszel. Metaforája – a férfiak a Marsról származnak, a nők pedig a Vénuszról – szinte áthidalhatatlan szakadékot vázol fel előttünk, szerinte világok választanak el minket egymástól a gondolkodásunkban és a cselekedeteinkben.

A kutatóknak erre vonatkozóan mindig lesznek tudományos vizsgálatokkal alátámasztott reakcióik. Egyikük egyenesen odáig is elmegy, hogy kijelenti: a legtöbb területen a nemek közötti különbségek viszonylag kicsik, sőt, nem is léteznek. Szerinte több közös vonásunk van, mint ami elválaszt bennünket egymástól.

Bestseller könyv kontra tudomány

John Gray könyveit a legbefolyásosabb könyvek közé sorolják, sikerük jó hátteret adnak a folyamatban lévő tudományos vitának, melynek középpontjában a nemek közötti érzelmi, kognitív és intellektuális különbségek állnak. A norvégiai Bergeni Egyetemen nemrégiben végzett tanulmány például azt vizsgálta, hogy a nők valóban könnyebben találnak-e szavakat, és jobban emlékeznek-e rájuk, mint a férfiak, ahogy azt korábbi kutatások sugallták. A tanulmány szerint igen. De ennek előnye viszonylag csekély.

A tanulmányt vezető Marco Hirnstein professzort az érdekli, hogy a biológiai, pszichológiai és társadalmi tényezők hogyan táplálják a nemek közötti különbségeket a megismerésben.

A nők előnye a beszédkészség és a memória terén valószínűleg abból ered, hogy a beszédkészség a verbális memóriára támaszkodik. De kérdés, hogy mi táplálja a nők előnyét a verbális memóriában?

„Nem igazán tudjuk” – mondja Hirnstein. „Nem sokat tudunk a mögöttes agyi mechanizmusokról, és nem sokat tudunk a biológiai, társadalmi és pszichológiai tényezők kölcsönhatásáról, ami miatt a nők jobbak a verbális memóriában. Vannak tanulmányok, amelyek azt állítják, hogy a nemi hormonok szerepet játszhatnak, és joggal vonhatjuk le azt az előzetes következtetést, hogy úgy tűnik, ezek a hormonok a felelősek, de sok ellentmondásos tanulmány is van. Még nem ismerjük a pontos mechanizmusokat” – teszi hozzá.

A nők valóban másképp reagálnak a stresszre?

A bestselleríró szerint a férfiak és a nők stresszkezelési módjai a legfontosabb különbségre hívják fel a figyelmet. Ha jobban belegondolunk, ez azt is jelzi, hogy a nemek hogyan viszonyulnak az élethez.

„A férfiaknál a tesztoszterontermelő tevékenységek segítenek csökkenteni a stresszt, míg ugyanezt a funkciót a nőknél az ösztrogén- és progeszterontermelő tevékenységek látják el. A férfiaknak 10-20-szor több tesztoszteronra van szükségük, mint a nőknek. A nőknek 10-20-szor több ösztrogénre van szükségük, mint a férfiaknak. A siker érzése növeli a tesztoszteront, a biztonságérzet pedig az ösztrogént” – állítja Gray.

A kutató Hirnstein azonban nem hisz abban, hogy a férfiak és a nők egy ilyen skála két szélső pólusán állnának. Szerinte a legtöbb területen a nemek közötti különbségek viszonylag kicsik, sőt nem is léteznek. Több közös van bennünk, mint azok a tulajdonságok, amelyek elválasztanak minket.

A legjobb példa erre az általános intelligencia: „Ha veszünk egy csomó lányt vagy nőt és egy csomó fiút vagy férfit, és kiszámítjuk az intelligenciahányadost az összes férfi és női résztvevőre, különbséget tapasztalunk. De ez mégsem mond semmit az egyénekről.”

Szerinte lehet, hogy épp egy férfi nyújtja a legjobb teljesítményt a verbális memória vonatkozásában. Ugyanakkor a kutató kihangsúlyozza, hogy 

Mint azt többtucatnyi multinacionális iskolai teszt bizonyította, a lányok következetesen legyőzik a fiúkat olvasásértésben, a fiúkat pedig gyakran jobbnak tartják matematikából.

„A matematikai képességek magas szintjén – a matematikai csodagyerekeknél – jellemzően több fiút találunk, nagyjából három az egyhez arányban.” Az osztálytermen kívül és azon túl azonban „a férfiak fizikailag agresszívebbek, gyakrabban vállalnak kockázatot, alacsonyabb az ingerküszöbük az alkalmi szexre stb. – átlagosan”. És itt az „átlag” szó kulcsfontosságú.

A biológiai nemünk vagy a neveltetés a hangsúlyosabb?

„A biológia ad nekünk egy kis lökést, egyik vagy másik irányba, és ez átlagosan másképp történik a férfiak és a nők esetében” – magyarázza Hirnstein. „Ezt a kis lökést a környezet felerősítheti, vagy bizonyos esetekben csökkentheti. A fiúk például hajlamosak lehetnek arra, hogy kicsit aktívabbak vagy nyugtalanabbak legyenek. Az is lehet, hogy kevésbé riasztják el őket a kockázatok, és talán kevésbé érdeklődnek az emberek iránt. Ennek következtében előfordulhat, hogy a lányoknál valamivel jobban vágynak felfedezni a környezetüket, és felmásznak egy sziklára vagy egy fára.”

„A sikerélmény pedig, amit ez az eredmény ad nekik, megerősíti a felfedező magatartásukat, ami viszont megerősíti a felfedezésre való hajlamukat. Így az a kis lökés egy irányba eléggé jelentőssé válhat a társadalom és a tapasztalatok megerősítésével” – fűzi hozzá.

A mai társadalom azonban nagy erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a fiúkat kevésbé agresszívvá tanítsa, hogy kapcsolatba kerüljenek a női oldalukkal, így csökkentve a nemek közötti különbségeket, amelyek egyébként még nagyobbak is lehetnének.

Hirnstein jelentése egy meglepő fordulattal zárul. A nemi előny kimutatását a tudós neme is befolyásolja, hiszen a női tudósok nagyobb női előnyről, a férfi tudósok kisebb női előnyről számolnak be. Ami csak azt igazolja, hogy a saját csoportunk felé történő részrehajlás nem kíméli a tudósközösséget sem. Ebben tehát egész bizonyosan egyezünk: a saját nemünk mellett korteskedünk.