Közigazgatási bírsággal sújtható az, aki elmulaszt válaszolni a népszámlálás kérdéseire a KSH Kommunikációs Osztályának tájékoztatása szerint: ennek összege akár 200 ezer forintra is rúghat, így mindenképpen érdemes választ adni a kérdésekre. De miért van szükség egyáltalán népszámlálásra, hogyan maradnak adataink anonimok, és mikor lesz eredménye a gigászi adatgyűjtésnek? Cikkünkből kiderül.
Korábban zajlott volna eredetileg a népszámlálás
A legutolsó népszámlálásra 2011-ben került sor: az online adatgyűjtés már akkor is a lehetőségek közt volt,
az idei lehet ugyanakkor az első olyan népszámlálás, amelyen többen élnek ezzel a lehetőséggel, mint ahányan szavazóbiztost engednek be otthonukba.
Eredetileg tavaly kellett volna végrehajtani a népszámlálást, azonban a koronavírus miatt – mint sok minden más – ez az adatgyűjtés is csúszott, mostanra azonban minden lehetőség adott ahhoz, hogy elvégezzék.
Így zajlik
A népszámlálás menete a következő:
- Október 16-ig mindenki maga töltheti ki az interneten a kérdőíveket.
- Október 17. és november 20. között a számlálóbiztosok dolgoznak, azok otthonában veszik fel az adatokat, akik nem töltöttek ki interneten az ívet.
- November 21. és november 28. között már a pótösszeírás zajlik a helyi népszámlálási felelősöknél, akiknél az összeírásból kimaradtaknak maguknak kell jelentkezniük.
Az internetes kitöltéshez minden háztartás egy zárt borítékban kap egyedi kódot. Egy cím egyetlen kódot kell, hogy felhasználjon, viszont minden egyes, a családban élő személyre nézve ki kell tölteni a személyi ívet.
Aki nem kapott kódot, vagy elvesztette azt, az a nepszamlalas2022.hu oldalon ügyfélkapus azonosítás után kérhet kódot addig, amíg zajlik az internetes kitöltés időszaka.
Nemcsak arra a lakásra kell kitöltenünk a népszámlálást, amelyben élünk, de a saját tulajdonú, esetlegesen üres ingatlanokra is, megjelölve, hogy az ott életvitelszerűen élők száma: 0.
Te kitöltötted már az ívet?
De miért kell, és miért kötelező?
A népszámlálás révén pontos és részletes képet kaphatunk hazánk népességének nagyságáról, demográfiai jellemzőiről, egészségi állapotáról, iskolázottságáról, foglalkoztatottságáról, nemzetiségi és vallási összetételéről, élet- és lakáskörülményeiről.
A népszámlálásból nyert adatok a mindennapokat, mindenki jövőjét befolyásoló szociális és gazdasági döntések, helyi fejlesztések alapját adják
dr. Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal elnökének a népszámlálásról tartott sajtótájékoztatón adott nyilatkozata szerint.
Az egész országot, illetve az egyes településeket, valamint a szűkebb lakókörnyezetet érintő döntések előkészítésében is szerepe van a felvett adatoknak, amelyek fontos információkkal szolgálnak a helyi ellátási, szolgáltatási és infrastrukturális igényekről is.
Az adatok anonimok maradnak
Sokakat zavar az, hogy a kitöltés kezdetén nevüket és személyük azonosítására alkalmas adatokat is meg kell adniuk: ezeket a későbbiekben nem fogják arra használni, hogy válaszainkat személyünkkel összekössék.
„A nevet azért kell megadni, hogy a KSH megbizonyosodjon róla, mindenki kitöltötte a kérdőívet, és mindenki csak egyszer töltötte ki. A legtöbb uniós tagállamban ugyanezzel a módszerrel zajlik az adatgyűjtés, míg máshol a személyi számmal azonosítanak.
A kérdőívek lezárásakor a rendszer az adatokat automatikusan titkosítja, a beküldéssel közvetlenül a KSH védett szerverére kerülnek az adatok, ahol külön tárolja a rendszer a nevet a kérdőív többi adatától.
A KSH az adatkezelési protokollt a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatósággal (NAIH) együttműködve alakította ki. A KSH kizárólag aggregált, személyekhez már nem köthető adatokat hoz nyilvánosságra” – árulta el kérdésünkre a KSH kommunikációs osztálya.
A kérdések közt sincs semmi meglepő
Vannak olyanok is, akik úgy érzik, indokolatlan egyes kérdések szerepeltetése az íven – őket meg fogja lepni, hogy tulajdonképpen szinte ugyanazt a kérdéssort kapták meg idén, mint tizenegy éve.
„A KSH évtizedről évtizedre ugyanazokat a kérdéseket teszi fel a népszámlálás során, ritkán változik a kérdőív. Erre az adatok összehasonlíthatósága miatt van szükség. A mostani népszámlálás tematikája jórészt megegyezik a 2011. évi összeíráséval, inkább a kérdéseken belül vannak technikai változások” – tudtuk meg.
Az újdonságot idén mindössze a digitális jártasságot és az energiahatékonyságot érintő kérdések jelentik.
A november végére lezáruló adatgyűjtésből az első tanulmányok jövő tavaszra születnek meg, egy év múlva pedig már teljes mértékben feldolgozzák a szakemberek a népszámlálásra befutott adatokat. Ezeket már csak azért is érdemes megadnod, mert most utoljára kell ilyesmit kitöltened: a következő népszámlálást már állami adatbázisokat felhasználva fogja elvégezni a KSH a megkérdezésünk nélkül.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
