Több méter mélyen nincs víz a félsivatagos Homokhátság földjében. A gazdák a saját kezükbe vették az ügyet.
A magukat vízőrzőknek nevező civil közösség önkéntesekből alakult, Németh András ökológus vezetésével. Helyi gazdálkodók, állattartók, geológusok, vízügyi szakemberek, és természetőrök fogtak össze egy közös ügy érdekében az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által már 2004-ben a félsivatagos övezetek közé sorolt Homokhátság szélén - írta meg a Qubit.
A magyar félsivatagban nagy a baj
Mintegy 11,5 méter mélységig száraz a Homokhátság földje jelenleg. Az évek óta elmaradt tartós téli hóborítás és a vízpazarlás együttesen egyre jobban aszályosítja el a területet. A gazdák úgy vélik, nem tehetnek mást, mint hogy saját kezükkel akadályozzák meg a további elsivatagodást Magyarország egyik legnagyobb tájegységén, a Duna-Tisza-közi Homokhátságon.
Visszatartják a magyar gazdák a vizet a földeken
„Céljuk a víz visszaadása a tájnak, a víz megtartása a tájban. Olyan egyszerű eszközökkel dolgoznak, mint az ásó és a vödör, kézi erővel egy-egy csatorna megfelelő helyére épített földtorlaszokkal akadályozzák meg, hogy az éltető víz a csatornákon keresztülfutva elhagyja a földet, a tájat, az országot” - nyilatkozta Balázs Zsolt, a tevékenységet dokumentáló fotográfus.
A sivatagosodás hatása már nem csupán a kiskerti gazdálkodásokban érezhető Magyarország ezen vidékén, hanem a nagyobb léptékű növénytermesztés és állattartás is megsínyli, miközben az élelmiszerigény helyi és világszinten is folyamatosan növekszik. Az önkéntesek munkájuktól azt remélik, hogy legalább a víz egy részét a földeken tudják tartani.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
