lottó nyeremény

Ha biztosra akarnál menni, közel 44 millió szelvényt kellene kitöltened, és tiéd lehetne a főnyeremény. Aki azonban február 24-én eltalálta a kihúzott öt számot, annak minden idők legnagyobb nyereménye, több mint hat és fél milliárd forint ütötte a markát. 

Négygyermekes özvegy volt az első nyertes

Magyarországon 1957. március 7-én, vagyis 67 évvel ezelőtt jelent meg az ötös lottó. Az első telitalálatos szelvény a bevezetést követő hatodik héten érkezett meg, amikor is egy 66 éves özvegyasszony saját és 4 gyermeke korát megjátszva vitte el az ötös lottó jackpotját – írta meg a Szerencsejáték Zrt. sajtóosztálya. Akkori nyereménye 850 ezer forint volt. Az ötös lottó történetében közel 3500 sorsolás volt mostanáig. A jackpot összege 1999-ben lépte át az egymilliárdos határt, 5 milliárd forintot meghaladó főnyereményt pedig mindössze kétszer, 2003-ban (5,092 milliárd forint) és 2015-ben (5,049 milliárd forint) lehetett nyerni. 6 milliárd forint feletti összeg (6, 431 milliárd forint) először 2020-ban volt, 39 hét halmozódás után, majd most a február 24-i telitalálatért járó rekord főnyeremény.

A tárgynyeremények között zongora, étkészlet, zeneszekrény vagy éppen személygépkocsi is volt.

1957-től egészen a hetvenes évek közepéig a tárgynyeremény-sorsolás legértékesebb tételei az ingatlanok voltak. Ebben az időszakban 505 lakás, 224 családi ház és üdülő talált gazdára az ötös lottó játékosai között, akik 3 forint 30 filléres szelvényükkel lettek az öröklakások tulajdonosai. Az első lottóház a budapesti Margit körúton épült, a társasház minden lakásába lottónyertesek költöztek. A hatvanas évek során tucatjával épültek meg a vidéki lottóházak is. A játék 67 éve alatt a 3-as számot húzták ki a legtöbbször, összesen 233-szor. Szorosan ott van a nyomában a 75-ös szám, mely 224 alkalommal pörgött ki. A dobogó harmadik fokán az 15-ös szám van 223 alkalommal.

Ingatlanra, utazásra, a családra költik a lottónyereményt

Az ötös lottó bevezetését követően az újabb számsorsjáték indulásáig mintegy 30 évet kellett várni, 1988 októberében a hatos lottóval gazdagodott a hazai játékkínálat, amely már az első sorsoláson csúcsot állított fel a 10 millió játékba küldött szelvénnyel. 1996-ban megérkezett a Kenó, 1999-ben a Skandináv lottó, majd 2005-ben a Puttó is. 2014-ben az európai számsorsjátékot, az Eurojackpotot vezette be a Szerencsejáték Zrt. Magyarországon. 

Biztosan sokan emlékeznek rá, hogy a régi lottószelvényt még a helyi postásnál is ki lehetett tölteni – a szelvény egyik része a fogadónál maradt, a másik ment a sorsolásra –, a számokat pedig kézzel ellenőrizték. A gépesített totó-lottót 1993-ban vezették be, több száz helyen egyszerre az országban.

Korábban azonban a számhúzásokat is óriási tömeg figyelte, megtöltötték az emberek az utcákat, és a szelvényekre rá kellett írni a feladó nevét is, így az, hogy ki nyerte az ötös lottót, gyakorlatilag nyilvános volt.

A szelvényen lévő információk alapján győződnek meg róla, hogy valóban a nyertes van a vonal túloldalán. Az azonosítás során derül ki az is, hogy mikor és hol adta fel a nyertes a lottószelvényt. Ezután kerülhet sor a személyes találkozásra, amikor leadják az eredeti szelvényt, és megvizsgálják annak érvényességét. Amennyiben a beazonosítás sikeres, a személyes adatok egyeztetését követően megkezdődhet a kifizetési eljárás. A nyertesnek Magyarországon nyitott folyószámlával kell rendelkeznie, mivel a nagy összegű nyeremények kifizetése minden esetben banki átutalással történik. A nyerteseket mindig megkérik egy anonim kérdőív önkéntes kitöltésére, de többnyire csak általános válaszokat adnak meg. Általánosságban elmondható, hogy a válaszadók főleg ingatlanra, utazásra és a családjukra költik a megnyert összeget.

Köddé vált a vagyon

Sokszor azonban a nagy nyeremény óriási teherrel is jár. Míg sok országban a nyerteseknek a nyilvánosság elé kell állni – és ezt szívesen teszik –, Magyarországon, ha megkérdeznéd néhány ismerősöd, biztosan jó páran azt válaszolnák, hogy talán még a legközelebbi barátaiknak sem mondanák el, hogy milyen szerencse érte őket. Gyakran javasolják, hogy a nyertes konzultáljon befektetési tanácsadóval, hiszen ha ügyesen forgatja a hirtelen támadt gazdagságot, azzal generációkra megteremtheti a saját maga és családja jövőjét. 

De előfordul az is, hogy néhány év alatt a vagyon köddé válik. Így történt ez az Andraschek házaspárral, Anikóval és Lászlóval, akiket a szegénységből mentett ki a nyertes szelvény 2013-ban, amikor 636 millió forinttal lettek gazdagabbak. Ingatlanokat vásároltak, valóra váltották az asszony régi álmát, és kávézót nyitottak – amely aztán nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket –, és vettek egy luxusautót, illetve sofőrt is vettek fel, hiszen egyiküknek sem volt jogosítványa.

Alig egy éve már azt nyilatkozták, hogy felélték a teljes vagyont, és néhány ingatlanuktól biztosan meg kell válniuk, mert nem tudják fenntartani azokat.

Az idő tájt a házuk alsó szintjén már albérlők laktak, de tervezték, hogy kisebb lakásba költöznek a megemelkedett rezsiszámla miatt. 

Egy szegedi házaspár 2016-ban találta el a nyertes öt számot. Később a kapcsolatuk megromlott, ám amikor az asszony kérte az őt megillető vagyonrészt, a férfi arra hivatkozott, hogy már csak háromszázmillió forint maradt, miközben a valóság nyolcszázmillió forint volt. A férfit később jogerősen két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték csalás miatt. 

A brit Callie Rogers mindössze 16 éves volt, amikor 2003-ban 1,8 millió fontot nyert. A lány nevelőszülőknél nevelkedett, és azóta többször is felemelte a szavát, hogy a játékosok korhatárát emeljék fel 18 évre. Ő ugyanis – ma már látja – egyáltalán nem tudta helyén kezelni az ölébe hullott gazdagságot. Luxustermékekre, plasztikai műtétekre, bulikra és káros szenvedélyekre költötte a pénzt. A ma 37 éves, négygyermekes anya nővérkurzusra jár, és próbálja saját erejéből felépíteni az életét. 

Ha kíváncsi vagy a lottónyertesek életére, olvasd el ezt a cikkünket is.