Ezekben a szituációkban segíti a látássérült embereket egy innovatív szolgáltatás, a Távszem, melynek segítségével az okostelefon kameráján keresztül látnak helyettük.
„Mi, látássérült emberek tudjuk az okostelefont kezelni, de sok olyan információhoz nem jutunk hozzá, ami írásos, például egy konzerv címkéjén található.
A Távszem távoli segítséget nyújt a látássérült emberek részére: a nap 24 órájában elérhető” – mondta el a Díványnak dr. Nagyné Berke Mónika, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) által biztosított szolgáltatás vezetője.
Így működik a szolgáltatás
A 2019 júliusa óta elérhető szolgáltatáshoz a siket embereknek készített Skontakt videójelnyelvi tolmácsszolgáltatás adta a mintát: ezt a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége hozta létre és működteti. Ezt gondolták tovább. A Távszem mutat hasonlóságokat az angol nyelvű Be My Eyes alkalmazással is, de több fontos pontban eltér attól.
„Itt nem önkéntesek nyújtanak segítséget, nincs olyan, hogy épp ne lenne senki, aki dolgozik.
Szigorú adatvédelem és titoktartás mellett működünk, ilyen helyzetben ugyanis az is megtörténhet, hogy egy látássérült embernek olyan információkat kell megosztania, mint a bankkártyájának adatai, számlaegyenlege,
amit egy idegennek nem szívesen adna tudtára. Jogi és adatvédelmi képzést kaptak diszpécsereink” – sorolja Mónika mindazt, ami garantálja a folyamatosan elérhető és biztonságos segítségnyújtás feltételeit.
Mindezen túl a Távszem segítségnyújtói számítógépes felületen, nem okostelefonon látják azt, amivel kapcsolatosan segítséget kérnek tőlük, így bele is tudnak nagyítani, hatékonyabban tudnak segíteni.
Erre használják a látássérültek a Távszemet
A Távszemnek jelenleg 1300 regisztrált felhasználója van, havonta 1200-1500 hívást kapnak tőlük, ami időre lefordítva
havi 60-70 óra segítségnyújtást jelent.
Van, aki egy hónapban csak egy-két alkalommal veszi igénybe a szolgáltatást, de akad olyan is, aki több mint százszor.
Dr. Nagyné Berke Mónika szerint a látássérült emberek kreatívak abban, hogy mire használják ezt a lehetőséget.
„Látást adunk, nem tudást – olyasmit nem tud az operátor megmondani, hogy felvenné-e azt a ruhát vagy megenné-e a lejárt joghurtot. Azt viszont igen, hogy milyen a ruha mintája, vagy lát-e penészt az ételen.
Ugyanígy nem tudnak segíteni az egyik pontból a másikba történő eljutásban, hiszen csak azt látják, amit a kamera mutat, nem tudnak körülnézni. Azt viszont meg tudják mondani, zöld-e a lámpa, hányas busz ért be a megállóba,
vagy hol van a bolt” – sorolja.
A következő kérdésekkel keresik leggyakrabban a látássérült személyek a Távszem diszpécsereit:
- háztartási kérdések, főként szavatosság, vagy hogy meddig kell még egy ételt sütni,
- háztartási eszközök, például termosztát vagy légkondi beállítása,
- számítógép beállítása, ha a beszélőprogram elnémulna,
- captcha leolvasása weboldalakon,
- óraállások leolvasása.
Az általa említett extrémebb példák azt is megmutatják, hogy tényleg nagyon leleményesek a felhasználók: paradicsomválogatásra, a baromfi ólba terelésére vagy vakvezető kutya megfigyelésére is kérték már operátorok segítségét.
Önállóbb életet ad a szolgáltatás
A Távszem fontos célja, hogy a látássérült embereknek úgy adjon nagyobb önállóságot, hogy tehermentesíti látó családtagjaikat.
„Én és a férjem is látássérült emberek vagyunk: a szolgáltatás jó arra, hogy a két fiunkkal való találkozások ne arról szóljanak, hogy leolvasnak nekünk dolgokat, hanem a kapcsolatról magáról. Jó az, ha nem idegeneket kell leszólítani az utcán – bár az emberek egyre nyitottabbak, nagyon nagy örömöt ad, hogy önállóan meg tudunk oldani valamit. Nem szívességet kérek, hanem egy szolgáltatást veszek igénybe” – világította meg a Távszem jelentőségét a felhasználó szempontjából Mónika, aki maga is igénybe veszi a Távszemet mindennapi életében.
Így kommunikálj látássérült emberekkel
Jelenleg 9 operátorral működnek, akik több mint 300 órás képzés során sajátították el az ehhez szükséges ismereteket: tapasztalataik szerint azok érzik leginkább, mennyi a pont elegendő segítség egy vak ember számára, akiknek vannak tapasztalatai látássérültekkel.
„Ők tudják, hol a túlsegítés és a pont elég segítség határa.
A »nézni« vagy a »látni« szót nyugodtan lehet egy látássérült emberrel való beszélgetésben is használni:
aki nem ismer minket, annak lehet egy kis görcs a gyomrában, hogy vajon jó-e ez így” – árulta el dr. Nagyné Berke Mónika.
Megkérdeztük tőle azt is, az utcán, mindennapi szituációkban hogyan kommunikálhatunk jól, nem tolakodóan egy látássérült emberrel.
„Ez mindig a helyzettől függ. Ha valaki ismeretlenül odajön, és megkérdezi tőlem, hogy vakultam meg, arra nem szeretek válaszolni. A legnagyobb tévhit a vak emberekkel kapcsolatosan az, hogy egyformák vagyunk, vagyis ha egy vak személy valamikor elutasította a segítséget, akkor mind így teszünk majd.
Mi ugyanúgy egyéniségek vagyunk, mint mindenki más. Attól, hogy valaki nem lát, még nem lesz kedves, aranyos vagy épp faragatlan,
ügyes vagy kevésbé ügyes” – fogalmazott.
Mónika szerint azzal nem lehet melléfogni, ha odamegyünk a vak emberhez az utcán, megérintjük, és megkérdezzük, szüksége van-e segítségre. Ha nemet mond, annak is millió oka lehet – például hogy épp gyakorol egy útvonalat.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
