lakás ára

A minilakások mind egyediek és a maguk nemében különlegesek. Többségében valamilyen teljesen más funkciót töltöttek be korábban, vagy kihasználatlanul álló, kisebb helyiségek voltak. Teljes átalakításukkal otthonokká válnak, így ennek megfelelően a vásárlásuk során kiemelt figyelemmel szükséges eljárni, hívja fel a figyelmet Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.

A fővárosi bérházak régi gondok- vagy cselédlakásai, földszinten vagy a szuterénben található tárolói, esetleg garázsai alapos tervezés után, mindennapi lakhatásra alkalmas, összkomfortos lakásokká alakíthatók. Ha valaki egy ilyen kislakás váráslása mellett dönt, ajánlott alaposan tájékozódnia és ingatlanszekértő véleményét is kikérnie a szerződés aláírását megelőzően.

Az is fontos szempont, hogy a klasszikus nagypolgári vagy az átlagos méretű, 50-60 négyzetméteres ingatlanokat gyakorta osztják fel kettő, vagy akár három kisebb alapterületű lakásra és így értékesítik azokat. Ezeknél meg kell vizsgálni, hogy a társasház adott-e engedélyt a nagy lakás szétválasztására, illetve, hogy az ingatlanok rendelkeznek-e önálló mérőórákkal.

A fővárosban inkább a belvárosi területeken, valamint a befektetők által is preferált, VI., VII., és XIII. kerületben kelendőek a társasházi kislakások, de a tavalyi év során a hitelezési és gazdasági nehézségek miatt gyakori jelenségként fordult elő az is, hogy azok az ügyfelek, akik élethelyzetük változásából adódóan költözni kényszerültek, csekély alapterülettel rendelkező, kertkapcsolatos kisházakat választottak zömében vidéken.

Budapesten tavaly 400 ezertől 1,7 millió forintig terjedt a minigarzonokért fizetett négyzetméterár, az aktuális kínálatban azonban már a 2,5-3 millió Ft/m2-ért hirdetett, teljeskörűen felújított, belvárosi kislakások sem ritkák. Az összes adásvételnek ugyanakkor csekély, mindössze 1 százalékát adják az ilyen otthonok: ezek 42 százalékát adják el a fővárosban.