Bár már 1995-ben elfogadták a nemek közti kereseti különbségek felszámolására törekvő országok a Pekingi Nyilatkozatot, az UNESCO legfrissebb jelentése szerint nem sokat változott a helyzet az elmúlt években. A férfiak világszinten még mindig többet keresnek, mint a nők.
A kutatók között még mindig messze elmarad a nők létszáma a férfiakhoz képest az UNESCO 2024 februárjában közzétett jelentése szerint. A tudományos élet szereplőinek nemi eloszlását vizsgáló tanulmány szomorú statisztikát tár fel.
Magyarország az átlag alatt a tudományos életben dolgozó nőket tekintve
Míg 2017-ben egy hasonló vizsgálat során kiderült, hogy a nők aránya a műszaki és tudományos területeken mindössze 30 százalékos volt a 147, górcső alá vett ország átlagát tekintve, ez 2021-re sem változott nagyot. Az akkori adatokban 31,7 százalékosra nőtt csak a tudományos élet női szereplőinek a száma. Magyarország és a közép-kelet-európai térség országai mindkét vizsgálatban az átlag alá csúsztak, hazánkban 2021-ben mindössze 29,3 százaléknyi nő dolgozott az említett területen.
Nem meglepőek az eredmények, ugyanis Európa ezen szegletében már az iskolapadban elkezdődik a szelekció, eleve sokkal kevesebb lányt vonzanak a természettudományos és a mérnöki munkák.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) is vizsgálta az egyes szakokon tanuló férfiak és nők arányát. Míg a természettudományos képzéseken korántsem ekkora a differencia a nemek között, az informatikai és a mérnöki képzéseken már látványosak a különbségek, alig hatod-, illetve negyedannyi nő tanul csak ezeken a szakterületeken, mint férfi.
Később természetesen ez az arány látható a betöltött állásokat tekintve is, a kutató-fejlesztő helyeken nagyjából harmadannyi nő dolgozik, mint férfi, de a régi klasszikussal élve a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tagjai között is több a László, mint a nő – akik létszáma a teljes tagság 10%-át teszi csupán ki.
A férfiak esélyei jobbak, mint a nőké
A Yale Egyetemen végeztek korábban kísérletet, hogy kiderítsék, igaz-e az a vélekedés, miszerint eleve több esélye van elhelyezkedni egy férfinak, mint egy nőnek. A kísérlet során két névvel ellátott, szinte szó szerint megegyező – azonos végzettség tapasztalat stb. – önéletrajzot nyújtottak be női, illetve férfi névvel ellátva, majd az egyetem 127 kutatóját megkérték, értékelje pusztán ez alapján a kompetenciájukat. Mind a férfi, mind a női kutatók magasabbra értékelték a férfinévvel ellátott pályázatokat, ráadásul
4000 dollárral magasabb összegű fizetést ajánlottak a férfiaknak, mint a női kutatójelölteknek.
A nők munkája kevesebbet ér
A Pew Research Center felmérése szerint az Egyesült Államokban 1982-ben átlagosan a férfiak 1 dollárnyi fizetésével szemben a nők 62 centet kaptak ugyanannyi munkáért, és ugyan ez 2002-re 80 centre változott, de a fejlődés ezután lelassult, és 2022-ben is csak 82 centig nőtt a nők munkájának értéke a férfiak 100 centjéhez képest. Érdekes módon a karrier kezdeti éveiben sokkal kisebb a különbség, azonban valahol a nők 35-44 éves kora között egyre jobban szétnyílik az olló.
Az Európai Unió saját országaiban is figyelemmel követi a bérszakadékot férfiak és nők között, az Európa Parlament statisztikai adataiból kiderül, hogy Európában a nők óránként átlagban 12,7%-kal keresnek kevesebbet, mint a férfiak, annak ellenére, hogy közel hetven éve küzdenek ez ellen.
Az egyenlő munkáért járó egyenlő bér elvét a Római Szerződés rögzítette elsőként 1957-ben, de az elmúlt években csupán minimális javulást sikerült elérni ezen a téren. A legmagasabb bérkülönbségek férfiak és nők között az alábbi országokban voltak a legutóbbi vizsgálat során:
- Észtország (20,5%),
- Ausztria (18,8%),
- Németország (17,6%)
- Magyarország (17,3%).
S míg Luxemburg sikeresen megszüntette a nemek közötti bérszakadékot, más országok visszább szorították. A legalacsonyabb bérkülönbség
- Romániában (3,6%),
- Szlovéniában (3,8%),
- Lengyelországban (4,5%),
- Olaszországban (5%) és
- Belgiumban (5%)
van férfiak és nők között.
Az Európai Parlament szerint a férfiak és nők kereseti egyenlőtlenségeinek csak néhány oka állapítható meg, és egyes tagállamokban az alacsonyabb bérkülönbség pusztán abból adódik, hogy a nők eleve kevesebb fizetett álláshelyet töltenek be. A nagy különbségek általában a részmunkaidőben dolgozó vagy csak bizonyos szakmákban dolgozó nők magas arányából adódnak.
Ebben a cikkünkben az iskolások véleményét vizsgáltuk a férfiak és nők közötti egyenlőtlenségeket tekintve.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
