Kapcsoltam, Szeszélyes évszakok, Ablak vagy éppen a Linda. Olyan műsorok és sorozatok, amelyekre még mindig jó rálelni az interneten, és kicsit belenézni. Bár a ruhák és a frizurák ma már gyakran megmosolyogtatóak, de attól még ezek voltak a kedvenc műsoraink.
Ezeket a sorozatokat szerettük a legjobban
A streamingszolgáltatók kínálatát látva ma egy húszas éveiben járó fiatalnak szinte elképzelhetetlen, hogy egész családok várták hétről hétre a kedvenc sorozatuk új részeit. Ezek közül is sokak számára emlékezetes A klinika, amelyet 1988-ban mutatott be a Magyar Televízió.
Klaus és Udo Brinkmann, Christa, no és a szigorú Hildegard főnővér keddenként köszöntek be a nappalinkba.
Ám kórházsorozatban addigra már volt egy nagy előd, a csehszlovák Kórház a város szélén, amelyben Blazej, Strosmajer és Sova doktor mindennapjait követhették a nézők. Itthon 1982-től sugározták a két évadot, majd 2003-ban folytatást is kapott.
Szintén Csehszlovákiából érkezett 1986-ban a Nők a pult mögött – amelyet a csehek és szlovákok már 1977-ben megnézhettek. A sorozat érdekessége, hogy a 12 részt eredetileg havonta adták le a tévében, olyan epizódcímekkel, mint „A vezetőhelyettes udvarol”. A nők a pult mögött egy nagyáruház ügyes-bajos dolgairól szólt, a történet középpontjában pedig a frissen elvált Anna Holubová állt.
A krimisorozatok közül bizonyára mindenkinek a Derrick maradt a legemlékezetesebb, amelyet a német televízió maratoni hosszúságban, 1973 és 1997 között sugárzott. Derrick főfelügyelő és társa, Harry Klein eseteit itthon 1978 márciusától követhették a nézők a szombati főműsoridőben. Szomorú aktualitás, hogy a Harryt alakító Fritz Weppert nemrégiben – jó néhány súlyos betegség után – hospice-házba szállították, és már csak a tüneteit enyhítő kezeléseket kap.
Linda, Csupati és Sándor Mátyás
Ha a magyar sorozatok közül kellene kedvenceket sorolni, a hetvenes évekből biztosan ott lenne köztük a Kántor Madaras Józseffel a főszerepben mint Csupati főtörzsőrmester. A magyar krimi amúgy akkora sikert ért el, hogy még az NDK-ban is lejátszották.
1979-ben készült a hatrészes magyar–olasz–francia–NSZK tévéfilmsorozat, a Sándor Mátyás, amelyet Jules Verne regénye ihletett, a főszerepet pedig Bujtor Istvánra osztották.
Ha azt mondom, karate, klumpa és sárga motorkerékpár, szinte mindenki azonnal rávágja: Linda. Az 1984 és 1990 között sugárzott sorozat hatására állítólag több lány jelentkezett rendőrnek, és igazi sztár lett Görbe Nóra.
A nyolcvanas évek másik kedvence a 1987-től 1999-ig képernyőn lévő Szomszédok volt, amely még ma is témát ad a mémgyártóknak. Kéthetente csütörtökön kerültek képernyőre a részek, amelyek a gazdagréti Lantos utcai panelház lakóinak mindennapjairól szóltak. A siker valószínűleg annak is volt köszönhető, hogy a nézők könnyen tudtak azonosulni a karakterekkel; a tanítónővel, a nyugdíjas taxisofőrrel vagy éppen a két gyereket nevelő kozmetikus-orvos házaspárral.
A kedvenc műsorok között voltak a vetélkedők
Ha a hetvenes-nyolcvanas évek szórakoztató műsoraira tekintünk vissza, akkor azonnal a Szeszélyes évszakok jut az eszünkbe. Nem véletlenül; az MTV egyik legsikeresebb és leghosszabban futó szórakoztató műsoráról beszélünk, Antal Imre vezetésével. Ő tette halhatatlanná Glázser Bozsót, Nyomasek Bobót, de Peterdi Pál Tücsök és Bogár rovata miatt kereste mindenki a sajtóhibákat. A korszak másik nagy szórakoztatója Árkus József volt, aki a Parabolával, majd az 1977-től szilveszterkor jelentkező Szuperbolával új műfajt teremtett.
Az abban az időben rendkívül népszerű ismeretterjesztő és hírműsorok közül valószínűleg a legtöbben a Deltára emlékeznek – főleg a főcímzenére –, Kudlik Júlia vezetésével, aki időnként Antal Imre oldalán tett kirándulást a szórakoztató műsorok világába. Sokan és sokáig azt hitték, hogy a két televíziós valójában egy pár. De az Ablak, a Panoráma és A Hét című műsorokat sem mulasztották el megnézni. A műsorvezetők a korszak tévés sztárjai voltak; Déri János, Feledy Péter, Chrudinák Alajos csak néhány közülük.
A műveltségi vetélkedők közül a Kapcsoltam Rózsa György vezetésével már csak azért is nagyon emlékezetes, mert Gálvölgyi János is készített belőle paródiát, de ugyanígy járt Vágó István a Van benne valami című műsorral, amely a barkochbára épült. A két évtized népszerű játékmesterei közé tartozott Egri János is, akiről kevesen tudják, hogy válogatott jégkorongjátékos volt.
A gyerekek tévés kedvencei
A hetvenes és nyolcvanas évek gyermekműsoraira a mai negyvenesek-ötvenesek emlékeznek talán a legjobb szívvel. Nem volt abban az időszakban olyan kislány és kisfiú, aki ne szeretett volna Dévényi Tibortól pontos labdát szerezni a Három kívánságban, ahol külföldi sztárokkal is találkozhatott egy-két szerencsés gyerek.
A szerkesztőségben végeztem egy kis közvélemény-kutatást, hogy melyek voltak a kedvenc meséink ebben az időszakban. Többek között felmerült a Frakk, a macskák réme, a Vízipók-Csodapók, a Pom-Pom meséi, a Nils Holgersson csodálatos utazása – ahol nem volt olyan gyerek, aki ne értette volna félre a főcímdalban, hogy „Nils Holgersson, ott repül Márton lúdon” sort. Hallottam „Már Tonlúdon” megoldást (de hol van az a Tonlúd, amikor Lappföldre mentek, tette fel a kérdést az akkori iskolás), illetve Márton Rudolfot is. A kedvencek között azonban ott volt a Dörmögőék kalandjai, a Varjúdombi mesék, a Mézga család, az Egyszer volt az élet és a Mirr-Murr kalandjai is, amelyet Halász Judit mesélt el. (Címlapfotó: A későbbi kvízmester, Vágó István a Riporter kerestetik versenyen, 1975-ben – Fortepan / Urbán Tamás)
Ha szeretnéd próbára tenni magad, hogy mennyire emlékszel a sorozatok szereplőire, oldd meg ezt a tesztünket is.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés