jövő nyár

Ránézek a szobai hőmérőre: 27 és fél fokot mutat. Odakint 38-cal dübörög a hőmérséklet. Az ablakon kinézve látom, ahogy az utcán az aszfalt szinte izzik a forróságtól, a levegő vibrál, mintha maga is menekülni akarna a nap perzselő sugarai elől. A parkban a fagylaltárus előtt hosszú sor kígyózik, az ugrálóvár bezzeg félárbocon pihen. Visszahúzódom a szoba belsejébe, ahol a ventilátor kétségbeesetten próbálja kavarni a levegőt, akárha azt remélné, hogy ezzel elűzheti a hőséget. Az este lassan beköszönt, de a meleg nem enyhül. Az égbolt tiszta, a csillagok távolról nézik ezt a földi poklot, látszik rajtuk, hogy nem értik, mi az, ami ezen számunkra olyan elviselhetetlen. Ahogy az ágyban forgolódom, próbálok nem gondolni a jövőre.

Fokról fokra emelkedik a hőmérséklet az eljövendő nyarakon

2024 júniusában átlagosan 1,5 Celsius-fokkal haladta meg a globális átlaghőmérséklet az iparosodás kezdete óta tartó hivatalos mérések eredményeit, így már 13. hónapja dőlnek meg világszerte a hőmérsékleti rekordok. 2024 júniusának középhőmérséklete a HungaroMet mérései alapján Magyarországon átlagban 21,6 Celsius-fok volt, ami 1,8 fokkal haladja meg az 1991–2020-as klímaátlagot, és az 5. legmelegebb június lett 1901 óta. Ha pedig az első hat hónapot nézzük, soha ilyen meleg első félévet nem regisztráltak még Magyarországon, mint idén. Még csak július közepe van, de már a második intenzív hőhullám tombol Közép-, Kelet- és Dél-Európában, és a jövő nyarai még pokolibbnak ígérkeznek.

Az éghajlatváltozás egyik nyilvánvaló jele térségünkben a magas hőmérsékletekkel járó szélsőségek gyakoriságának növekedése. A globális felmelegedés a legkevésbé pesszimista klímaforgatókönyvek alapján is folytatódni fog, ráadásul Európában és Magyarországon várhatóan a globális átlag 2–2,5-szerese lesz a következő évtizedekben

– állítja Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója, aki szerint elsősorban az emberi tevékenység miatt nő a tartós hőhullámos napok száma Európában és azon belül Magyarországon is.

Jönnek a 45-46 fokok nyáron, még ha nem is rögtön jövőre

Míg a hetvenes-nyolcvanas években országos átlagban nem voltak intenzív hőhullámok, ma már a nyarak és a kora őszök rendszeres velejárói. Korábban az északi és a hegyvidéki tájainkon nagyon ritkák voltak a hőhullámok, és inkább csak az Alföldre voltak jellemzőek, ma már az utóbbi 3 évben rendre meghaladta a 15 napot az ilyen időszakok tartama. A szakember szerint a jövő még lesújtóbb. 

Ha a jelenlegi módon folytatja az emberiség az üvegházhatású gázok kibocsátását, úgy a mainál 12-13-szor több tartós hőhullámos napra számíthatunk a század végéig országosan, sőt az Alföldön elérheti az évi 40-50 napot is a számuk, úgyhogy a nyár mint évszak akár 5-6 hónapra is növekedhet

– prognosztizálja a klimatológus, hozzátéve, hogy az Alföldön minden évben számíthatunk 40 Celsius-fokos maximumokra az évszázad második felében, különösen szélsőségesen forró években pedig 45-46 fok feletti értékek sem kizártak az ország legmelegebb részein.

Mitől lesznek a jövő nyarai egyre elviselhetetlenebbek?

Az 1980-as évek óta intenzív felmelegedés figyelhető meg az egész bolygón. A 2010-es évektől tovább gyorsult a melegedés intenzitása, és tavaly először átléptük a 2 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedést az iparosodás előtti átlaghőmérséklethez képest, és az elmúlt 13 hónap mindegyike rekordmeleg hónap volt globálisan. A kiterjedt mérések kezdete az 1860-as évekhez köthető, azóta 2023-hoz és 2024 első feléhez fogható meleg sem Magyarországon, sem Európában, sem a Föld egészén nem volt.

Európában és azon belül a Kárpát-medencében a felmelegedés mértéke közel kétszerese, egyes régiókban három-négyszerese a globális átlagnak. A csapadék esetében is sokkal markánsabb a változás, mint másutt: az áprilistól októberig tartó nyári félév alatt jelentősebb mennyiségi csökkenés, míg télen csapadéknövekedés a tendencia

– mutatott rá Kovács Erik, aki öt pontban foglalta össze, hogy mi áll a változások hátterében: 

• Fokozódó üvegházhatás: Az elmúlt 800 ezer év legmagasabb szén-dioxid-szintjét mérjük napjainkban a légkörben. De míg a szén-dioxid csak lassan melegít, hosszú távon, addig a metánnak 30-35-ször nagyobb a melegítő hatása. Az utóbbi 3-4 év extrém hőmérséklet-emelkedéséért egyértelműen a trópusi mocsári területekről, a kőolaj- és földgázkitermelő telepekről, valamint a rizsföldekről származó metán felelős.
• Túlmelegedett óceánok: Az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger hőmérséklete egyes régiókban 5-6 Celsius-fokot is emelkedett, aminek a hatására egyre hevesebb és egyre északibb pályára terelődő hurrikánok szállítanak enyhe óceáni levegőt Európa belső részeibe, ezért egyre enyhébbek a telek. 
• Gyengülő jet streamek (futóáramlatok): Az éghajlatváltozás hatására a sarkvidéken gyorsabb melegedés indult el, mint a mérsékelt éghajlati területeken, ezért a hőmérséklet-különbség egyre csökken. Ettől a légáramlás lelassul, ennek tudhatók be a mérsékelt égövben az állandósult aszályok vagy épp az olyan extrém csapadékok, amelyek a 2021-es nyugat- és közép-európai áradásokat okozták. 
• Egyre erőteljesebb blokkoló anticiklonok: A jet streamek behullámzása miatt a ciklonok nyaranta tartósan elkerülik Európa középső és déli régióit, helyettük mind masszívabb anticiklonok alakultak ki az elmúlt 15-20 évben. Ez okozza, hogy a nyarak egyre szárazabbak és forróbbak.
• Növekvő óceáni és mediterrán behatás: Európa legsérülékenyebb területe Dél-Európa, ahol a jelentős hőmérséklet-emelkedés és a csökkenő csapadékmennyiség együttes hatása olyan területeken jelentkezik, amelyeken már most is vízhiánnyal küzdenek. 

A klímaváltozás miatt a telek, a tavaszok és az őszök jóval enyhébbek, a nyarak pedig jóval melegebbek lettek. Várhatóan 2024 is megdönti a legmelegebb év rekordját, globálisan és Európában is átlépjük a 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedést. 

Ha tudni szeretnéd, mire kell legjobban odafigyelni hőségriasztáskor, ide kattintva erről is olvashatsz.