Honnan tudhatod, hogy egy gázlángolóval van dolgod?

A gázlángolás (angolul gaslighting) az érzelmi bántalmazás egyik formája. Az elnevezés frappánsan a negyvenes évekbeli Gázláng című amerikai filmből ered, amelyben a férfi megpróbálja az őrületbe kergetni a feleségét, azáltal, hogy az otthonukban megmagyarázhatatlannak tűnő jelenségeket produkál.

Ahogy anno a filmvásznon, úgy napjainkban a valóságban is a párkapcsolatokban fordul elő leginkább ez a fajta befolyásolás, amelynek lényege, hogy az egyik fél – a gázlángoló – rendszeresen kétségbe vonja a másik igazát és hitelességét. A gázlángolás során a cél, hogy a manipuláció révén a másik ember megkérdőjelezze, sőt felül is írja saját valóságát.

Még az sem lehet valós, amit érzel

Alapvetően a saját érzéseink vizsgálata és gondolataink konfrontációja kifejezetten értékes és tanulságos megéléseket hozhat az önreflexiónkban. Azonban, ha a környezetünk az, ami folyton-folyvást hitelteleníti az érzéseinket, a vélekedéseinket és a megéléseinket, az idővel rombolóan hathat a saját magunkról alkotott képünkre. Megkérdőjelezhetjük önmagunkat, sőt súlyosabb esetben az is szöget üthet a fejünkben, hogy esetleg elment a józan eszünk.

Hiszen a gázlángoló folyamatosan és szisztematikusan hamis információkkal táplál minket, tulajdonképpen megmásítja a valóságot, és mindent elkövet annak érdekében, hogy az általa észlelt valóságot lássuk mi is. Függetlenül a tényektől és a megéléseinktől, a gázlángolónak csak a saját valósága számít.

A folyamatos megkérdőjelezés és hiteltelenítés eredménye pedig, hogy erőteljesen kételkedni kezdünk önmagunkban. Nem hiszünk a saját emlékezetünk megbízhatóságában, elbizonytalanodunk érzéseink valódiságában. Ezzel pedig identitásunk és önértékelésünk alapjai rendülnek meg.

Az apró parázsoktól a mardosó lángokig

Bár a gázlángolás egy pusztító manipulációs forma, nem egyszerű felismernünk azt. Hiszen az első randik alkalmával vagy a kapcsolat kezdeti szakaszaiban a gázlángoló jellemzően elbűvölő bókokkal és elsöprő érdeklődéssel férkőzik a bizalmunkba. Aztán ahogy telik az idő, kezdetben csak az apróbb félreértések és a kisebb konfliktusok esetén ütköznek ki az éles különbözőségek, de ekkor még nem tulajdonítunk ezeknek nagy jelentőséget.

Ezt követően a gázlángoló fokozatosan ébreszti fel bennünk a kételyeket, és elkezd minket hazugsággal vádolni. Ennek hatására felüti a fejét az önmegkérdőjelezés: Valami baj van velem? Tényleg rosszul emlékszem? Lehet, hogy valóban túlreagálom? Mi van, ha tényleg velem nehéz?

Ha pedig már hosszú idő óta ejt sebeket rajtunk a manipuláció, eljuthatunk oda, hogy minden egyes konfliktusért, problémáért és kapcsolati nehézségért csakis saját magunkat okoljuk. Ez rendkívül pusztítóan hat az önértékelésünkre, és abba a hamis illúzióba ringat minket, hogyha minden a mi felelősségünk, és miattunk romlottak el a dolgok, akkor egyedül csak nekünk kell változnunk, hogy helyrehozzuk. Pedig minden egyes kapcsolat két emberen múlik, és hiába törjük magunkat, egyedül képtelenek leszünk megoldani a gondokat, ráadásul úgy még nehezebb a dolgunk, ha bármit is teszünk, a gázlángoló megkérdőjelezi majd minden lépésünket.

Honnan tudhatod, hogy egy gázlángolóval van dolgod?

Témától függetlenül azt gondolom, hogy a kapcsolataink és mások megítélésében a legjobb iránytű az lehet, ha saját belső megéléseinkre hagyatkozunk. Vagyis arra, milyen érzéseket kelt bennünk, ha a másikkal vagyunk. Lássuk, milyen jelek utalhatnak arra, hogy gázlángolás áldozata vagy!

• Gyakran hangzanak el a következő mondatok a másik szájából: „Rosszul emlékszel.”, „Ezt nem jól érzed.”, „Félreértetted.”, „Kiforgatod, amit mondtam.”, „Túlérzékeny vagy/Túlreagálod!”, „Olyan dolgokat látsz bele, amik nem is úgy vannak.” stb.
• Rendszeresen másképp emlékszel a történésekre, mint a másik.
• A beszélgetéseket állandóan visszapörgeted a fejedben, hogy végiggondold, hogy történt, és hogy jól emlékszel-e.
• A viták során az a fontos, hogy kinek van igaza, ki mit mondott és ki hogyan emlékszik.
• A másik rendszeresen ítélkezik feletted, kritikus megjegyzéseket tesz veled kapcsolatban.
• Úgy érzed, a másik torzítottan látja a valóságot.
• Korábban erősnek és magabiztosnak gondoltad magad, de mára már csak árnyéka vagy önmagadnak. A másik mellett csökken az önbizalmad.
• Úgy érzed, lehetetlen a másiknak megfelelni. Kételkedni kezdesz a saját értékeidben.

Szabadulás az énképromboló lángok martalékából

A folyamatos megkérdőjelezés és az alattomos manipuláció fokozatosan építi le az énképünket, és erős bűntudatot kelthet bennünk. Éppen ezért nem egyszerű kitörni a gázlángoló manipulatív börtönéből.

Egyrészt az állandó megkérdőjelezés hatására az áldozatok ténylegesen kételkednek saját megélésükben a gázlángolásról is, és idő kell ahhoz, míg eljutnak oda, hogy elismerjék, érzelmi manipuláció áldozatai.

Másrészt, ha a gázlángoló veszélyben érzi a kapcsolatot, pozitív megerősítésekkel és a szeretete túlzott bizonygatásával próbál magához láncolni minket. De lássuk meg, hogy ez is csak annak a játszmának a része, hogy mi nem látjuk jól a dolgokat, hiszen ez egy jól működő kapcsolat, a másik pedig egy szerető, megbízható társ, aki mindent megtesz majd, hogy változzon. Ám amint visszatér a rendes kerékvágás, kezdődik elölről a hiteltelenítés és a manipuláció.

Éppen ezért nagyon fontos a megfelelő határok felállítása a manipulátorral szemben, sokszor pedig a teljes kapcsolatmegszakítás lehet az egyetlen megoldás. Elengedhetetlen, hogy megtanuljunk újra bízni önmagunkban és a józan ítélőképességünkben. És ha úgy érezzük, ez egyedül nem megy, bátran kérjünk segítséget, hogy újra képesek legyünk elhinni: az érzéseink valódiak!