A felmérések szerint minden harmadik magyar embernek van valamilyen emésztőszervrendszeri problémája, ami kisebb vagy súlyosabb tünetekkel, panaszokkal jár, melyek egyértelműen összefüggésbe hozhatók a stresszes életmóddal. Az enyhébb bélpanaszokat irritábilisbél-szindrómának (IBS) nevezik, ami puffadással, székrekedéssel, hasmenéssel, hascsikarással jelentkezik. Ezek a tünetek egy stresszes időszakban bárkinél jelentkezhetnek, ám minden harmadik embernél az említett problémák állandósulnak.
Megkeseríti a betegek életét
Amikor az IBS elhatalmasodik, akkor beszélünk colitis ulcerosáról és Crohn-betegségről. Mindkettő autoimmun folyamat, ami azt jelenti, hogy az állandó stressz, illetve a túlműködő immunrendszer miatt egyszer csak önmaga ellen fordul a szervezetünk, és megtámadja saját magát. A colitis ulcerosa a vastagbél betegsége, amely nagyon komoly hasmenést, valamint véres székletet okoz, és mindez gyakorlatilag ellehetetleníti a beteg életét.
A krónikus vastagbélgyulladásban szenvedők problémájuk miatt sokszor elmagányosodnak, mert teljesen kirekesztődnek a közösségi életből, programokról.
Ők csak akkor tudnak otthonról kimozdulni, ha ott, ahová mennek, biztosított a mellékhelyiség, hiszen gyakran megesik, hogy egyik pillanatról a másikra kell rohanniuk a mosdóba. Ezáltal a betegség aktív szakaszában jelentősen lecsökken az életminőségük.
Nem a gyógyszer az egyetlen megoldás
A krónikus vastagbélgyulladást általában szteroiddal kezelik, ami a gyulladást valóban visszaszorítja, de emellett nagyon sok káros mellékhatással jár, és számos egyéb panaszt okoz, például egyebek között megviseli a mellékvesét és a hasnyálmirigyet, holdvilágarcot eredményez, és csontritkuláshoz vezet. A nem kívánt tünetek némelyikét Patrícia is megtapasztalta. A gyógyszerek hatásosak voltak, a fiatal nő bélpanaszai csökkentek, ám folyamatosan szükség volt a gyógyszeradagok emelésre, ami nagyon elkeserítette.
Patrícia négy évig járt rendszeresen kórházba, hogy a gyógyszeradagja mellett megkapja a szükséges szteroidos infúziókat.
Majd négy év után úgy döntött, hogy szeretne változtatni az életén, és először az étkezését reformálta meg.
„Élelmiszeripari mérnökként és táplálkozási tanácsadóként úgy éreztem, akasztják a hóhért” – emlékszik vissza életmódváltása első lépéseire Horváth Patrícia, aki saját maga tapasztalta és kísérletezte ki, hogy az ő szervezetének mire van szüksége, mire hogyan reagál.
„Először gluténmentesen étkeztem, majd a tejtermékeket is elhagytam, és áttértem egy úgynevezett tiszta táplálkozásra. Főként fehérjéket fogyasztottam, rostokból is csak minimális került az étrendembe. Ez a diéta a paleolit táplálkozásra hasonlított.”
A testet és a lelket is rendbe kell tenni
Patrícia tisztában volt vele, hogy betegségének – mint a legtöbb emésztőrendszert érintő problémának – az oka mentális eredetű. Az esetek többségében egy nagyon komoly stresszhatás váltja ki, és ha egyszer előjön a betegség, utána bármikor felütheti a fejét, a teljes gyógyult állapot nem tud létrejönni, legfeljebb tünetmentes hónapok, évek vagy évtizedek jöhetnek.
A kiváltó okok ismeretében Patrícia nemcsak a táplálkozásán változtatott, hanem a mentális egészségére is jelentősebb gondot fordított. Erre is jutott ereje, hiszen elmondása szerint azzal, hogy változtatott az étkezésén, 80 százalékos egészségi állapotba tudta magát hozni, ami azt jelentette, hogy már nem okozott neki úton-útfélen kellemetlenséget a betegsége.
„A mentális egészségem érdekében megkerestem azokat a megoldásokat, amelyekkel kezelni tudtam a stresszt. Először az agykontrollal próbálkoztam, de kipróbáltam a pszichodrámát, a családállítást, megismerkedtem az esszenciafolyamatokkal, a kineziológiával és a pránanadival.
De az igazi fordulatot, amitől igazán jól lettem, a hosszútávfutás hozta meg nekem.
Évek óta mindennap 5-10 kilométert futok, havonta több félmaratont is teljesítek, évente pedig akár két maratonra is benevezek. Amikor futok, úgy érzem, hogy egy módosult tudatállapotba kerülök, nekem lelkileg nagyon jót tesz a futás. Mindez azért is érdekes, mert a legtöbbször az orvosok azt tanácsolták, hogy ne sportoljak, ugyanis szerintük az alhasi vérbőség nem tesz jót a betegségnek. Ezzel szemben én azt tapasztaltam, hogy a sport kifejezetten jó hatással volt a betegség kordában tartására” – mondja Patrícia, aki a sport előnyét azzal magyarázza, hogy mozgás közben a szervezet endorfint termel, aminek gyulladáscsökkentő hatása van, és általa az ember olyan mentális állapotba kerül, amitől már önmagában jobban érzi magát. Nem beszélve arról, hogy a sport csökkenti a stressz során megugró kortizolszintet.
Ha idejében megcsípik, nem hatalmasodik el a betegség
„Más, szintén bélbetegséggel küzdő emberekkel beszélgetve is megerősíthetem, hogy a sport – legyen az úszás vagy kerékpározás – sok mindenkinek nagyon sokat segített a gyógyulásban. Nem kell mindenkinek maratonokat futni, elég, ha csak megtaláljuk azt a mozgásformát, amiből mentálisan táplálkozni tudunk” – vallja Patrícia, aki tíz évig szinte tünetmentesen élt. Ebben sokat segített neki a terhessége és a szülés is, hiszen az áldott állapot némiképp visszafogta az autoimmun betegségét.
Ám egészségi állapota egy magánéleti válság miatt napok alatt megromlott, ismét belobbant a bélrendszere. De a korábban elsajátított életmóddal ismét kordában tudta tartani a betegségét.
„A jó hír, hogy a bélbetegségek, mind az IBS, mind a krónikus vastagbélgyulladás és még a Crohn-betegség is, tudatos életmóddal, vagyis megfelelő táplálkozással, sporttal, mentális egészséggel kordában tarthatók. Ha valaki nem hagyja el magát, együtt lehet élni ezekkel a betegségekkel” – összegzi Patrícia, hozzátéve:
„Hiszem azt, hogy akkor kell elkezdeni kutat ásni, amikor még nem vagyunk szomjasok, mert ha szomjasan fogunk hozzá a munkához, nem biztos, hogy lejutunk a vízig. Ha idejében megcsípjük a betegséget, nem lesz belőle Crohn-betegség vagy colitis ulcerosa.
Éppen ezért nagyon fontos, hogy már a betegségek kezdeti stádiumában, vagyis amikor még csak a puffadás, az ételallergia, a székrekedés vagy könnyedebb hasmenés jelentkezik, el kell kezdeni a gyógyító munkát.”
Egy támogató közösségben sokkal könnyebb a gyógyulás
Patrícia egy közösséget is létrehozott annak érdekében, hogy a hozzá hasonló problémával küzdőknek segítsen, hogy a betegek visszanyerhessék önbizalmukat.
„Az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították, hogy egy támogató közösségben sokkal könnyebb megtalálni az egyensúlyt mindenkinek” – hangsúlyozta Horváth Patrícia, aki ingyenes közösségi programokkal, tanácsadással, beszélgetésekkel segít feloldani az esetleges elakadásokat, melyek hátráltatják, akadályozzák az emésztőszervi betegséggel, súlyproblémákkal, mentális nehézségekkel, vagy akár a gyász, az elengedés nehézségeivel küzdők gyógyulását, testi-lelki egyensúlyának megtalálását. Akár folyamatos, napi segítő együttműködés is igénybe vehető.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés