Az ilyen helyzetek nemcsak lelkileg, de jogilag is megterhelők lehetnek, hiszen sokan nem tudják, milyen eszközökkel védhetik meg magukat. Mit tehetsz, ha valaki a közösségi médiában próbál lejáratni? Hogyan reagálj, és milyen jogi lehetőségek állnak rendelkezésedre, hogy megvédd magad? Védőügyvédet kérdeztünk.
Cikkünkben dr. Lőrik József védőügyvéd segít eligazodni az online rágalmazás bonyolult jogi kérdéseiben. Szó lesz arról, hogyan dokumentálhatod az esetet, hova fordulhatsz segítségért, és milyen lépésekkel állhatsz ki magadért a digitális világban. Ha valaha is szembesültél ilyesmivel – vagy szeretnéd tudni, hogyan előzd meg az ilyen támadásokat –, ez az írás neked szól.
Milyen jogi kategóriába esik, ha valaki rágalmazó vagy sértő tartalmakat tesz közzé a Facebookon egy másik személyről? Milyen különbség van a becsületsértés és a rágalmazás között a magyar jog szerint?
A becsület csorbítására alkalmas tartalmak közzététele bármely közösségimédia-platformon, alkalmas lehet bűncselekmény megvalósítására. Ebben az esetben a rágalmazás, a becsületsértés, esetleg a becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala bűncselekménye valósulhat meg.
A rágalmazás akkor valósulhat meg, ha valaki valótlan tény állít, híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel, és ezzel más ember jó hírnevét sérti. Például, ha valaki hamisan állítja egy Facebook-posztban, hogy valaki bűncselekményt követett el.
Becsületsértés akkor valósul meg, ha valaki mások előtt, más ember becsületét csorbító kifejezést használ, vagy más sértő magatartást tanúsít. Például ide tartozhat nyilvános, sértő kommentek írása vagy posztolása.
A becsület csorbítására alkalmas minden olyan kifejezés, amely gyalázkodó, illetve sérti az emberi méltóságot. Ugyanakkor a neveletlenség, tiszteletlenség nem esik a becsületsértés körébe.
A két bűncselekmény között a fő különbség, hogy a becsületsértés sértő megnyilvánulásokra vonatkozik, míg a rágalmazás tényállításokon alapul. Mindkettő esetében vétségről beszélhetünk, és a nyilvánosság mértéke – így a közösségi média széles körű elérhetősége – súlyosabb megítéléshez vezethet.
Ezeknek a bűncselekményeknek a védett jogi tárgya a becsülethez, a jó hírnévhez való jog. Ezek a jogok a személyiségi jogok egyes formái. A személyiségi jogokat azonban nemcsak a büntetőjog, hanem a polgári jog is védelemben részesíti. Ezek megsértése esetén a polgári jog szabályai szerint követelhető sérelemdíj, elégtétel adására kötelezés, a jogsértő eltiltása és vagyoni sérelem esetén kártérítés is.
Mit tehet az érintett személy első lépésként, ha ilyen helyzetbe kerül? Érdemes azonnal jogi segítséget kérni?
Ha valaki úgy érzi, hogy bűncselekmény áldozatává vált, vagy egyéb jogsérelem érte őt bármely közösségimédia-platformon közzétett tartalom miatt, mindenekelőtt érdemes dokumentálnia az esetet, hiszen a megfelelő dokumentáció nagy jelentőséggel bírhat a bizonyítás során. Megfontolandó az is, hogy az érintett személy közvetlenül felvegye a posztolóval a kapcsolatot, és egy udvarias, de határozott üzenetben kérje meg a sértő tartalmak eltávolítására. Ha ez nem jelent megoldást, érdemes minél hamarabb jogi segítséget kérni. Különösen bűncselekmény esetén lehet fontos az időben kapott szakszerű segítség.
Ezek a bűncselekmények ugyanis úgynevezett magánindítványra üldözendő bűncselekmények. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy a sértettnek 30 napja van arra, hogy a kérje a bíróságtól az elkövető felelősségre vonását.
Hogyan lehet dokumentálni az esetet, ha valaki lejárató tartalmakat talál magáról az interneten? Milyen bizonyítékokat gyűjtsön az áldozat?
Érdemes képernyőfotókat készíteni a posztokról, kommentekről vagy üzenetekről. Fontos, hogy ezek a dokumentációk tartalmazzák a dátumot, időpontot, valamint az elkövető profiljának adatait is. Ahogy korábban szó volt róla az azonnali dokumentálásnak nagy jelentősége van, hiszen, ha bíróság elé kerül az ügy, ezzel lehet bizonyítani, hogy ténylegesen bekövetkezett a jogsérelem. Magyarországon szabad bizonyítási rendszer van, tehát a bíróságok az eljárásban szabadon értékelik valamennyi bizonyítékot.
Lehet-e jogilag kötelezni a Facebookot, hogy töröljön egy sértő tartalmat? Hogyan működik ez a gyakorlatban?
Igen, akár a Facebook jelentési rendszerét használva is elérhető a tartalom törlése, ugyanakkor, mivel a Facebook saját irányelvei alapján dönti el a tartalom sértő voltát, ami nem feltétlenül egyezik a hazai jogszabályokkal, így nem minden esetben törli a kifogásolt tartalmat.
Ha büntetőeljárás indul, a bíróság jogosult arra, hogy elrendelje a kifogásolt tartalom (elektronikus adat) végleges hozzáférhetetlenné tételét. A bíróság döntése kötelező a szolgáltatóra nézve, aki az ítélet alapján köteles eltávolítani a kifogásolt tartalmat.
Milyen lehetőségek vannak kártérítés igénylésére az online lejáratás miatt?
A személyiségi jogok megsértése esetén a polgári jog szabályai szerint követelhető vagyoni kár esetén a kártérítés szabályai szerint kártérítés. Nem vagyoni kár bekövetkezése esetén pedig sérelemdíj fizetésére kötelezés, valamint a jogsértő eltiltás a további jogsértéstől, elégtétel adására, és a jogsértést megelőző állapot helyreállítására kötelezés.
A sérelemdíj mértékének megállapítása során a bíróság az eset összes körülményére tekintettel van.
Ilyen körülmény többek között a jogsértés súlyossága, annak hatása a sértettre és a környezetére, a jogsértés megvalósulásának időtartama.
A szakértő kiemelte, hogy ha a tartalom közzététele bűncselekményt valósít meg – például rágalmazást vagy becsületsértést –, ebben az esetben a bíróság nemcsak büntetőjogi szankciót alkalmazhat, hanem a sértett polgári jogi igényét is elbírálhatja.
Milyen hatóságokhoz vagy szervezetekhez fordulhat az érintett az ügy megoldása érdekében?
Az online lejáratás áldozata több hatósághoz és szervezethez is fordulhat az ügy megoldásának érdekében. Ha a cselekmény bűncselekmény, magánindítványt kell tenni az illetékes hatóságnál, de ezt megelőzően érdemes egy, a szakmában jártas ügyvéd segítségét igénybe venni, aki már a magánindítvány megtételében is segítséget tud nyújtani. További hasznos információt az NMHH weboldalán az alábbi linken keresztül találhatunk.
A Facebook saját jelentési rendszere is használható a tartalom eltávolítására, de ez nem helyettesíti a jogi lépéseket, ha az ügy bírósági útra terelődik.
Az ilyen lépések segíthetnek a tartalom eltávolításában, az elkövető felelősségre vonásában és az áldozat jó hírnevének helyreállításában.
Vannak-e preventív lépések, amelyeket egy személy megtehet, hogy minimalizálja az ilyen jellegű támadások kockázatát?
Soha senki nem tudja kizárni annak lehetőségét, hogy az interneten bűncselekmény áldozatává váljon, azonban néhány gyakorlatias lépések megtétele segíthet csökkenteni a kockázatot. Érdemes betartani a helyes „netikettet”. Ajánlatos elszámolni tízig, mielőtt dühösen vagy tiszteletlenül válaszolunk a hozzászólásokra, és érdemes úgy beszélni másokkal, ahogyan szeretnénk, hogy velünk bánjanak.
Vajon milyen esetben mondhatunk nemet a rendőrnek? Kattints ide, és olvasd el cikkünket!
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
