Érettségi bakik

Sok diák bicskája tört bele ez alatt az idő alatt a keresztkérdések megválaszolásába, ezeknek ugyanakkor vidám perceket is köszönhetünk. Idén is az ilyenekből válogattunk középiskolai tanárok gyűjtése nyomán.

Meghatározás

Néha úgy adódik, hogy ismert fogalmakat kell definiálni. Vagy kevésbé ismert fogalmakat?

„A harmadik világ az, ahol minden nagyon modern lesz, a Holdra járunk majd nyaralni, és minden villamos árammal működik majd.”

Művészet a javából

Az irodalom terepe is jó táptalaja lehet a burjánzó romantikának, terjengő szóvirágoknak, melytől az alaposabb tudás illúziójának megteremtését várják a fiatalok, gyakran hiába. Amikor a vizsgázó hagyja magát érzéseitől elragadtatni és érzékletes méltatásba bocsátkozik:

„Babits Mihály úgy lovagolt be a magyar irodalom történetébe, mint Edward király, angol király…”

vagy:

„József Attila költészete a magyar líra szivárványos csimborasszója!”

Máskor az érettségiző, kompetenciáját hangsúlyozandó, szinte pertuban van az irodalom legnagyobb legendáival:

„Sándor, nem úgy volt, hogy akasszuk fel a királyokat?”

Gyakran pedig a viharos érzelmek és nagy szerelmek között nehéz eligazodni, s van, akinek nem is sikerül:

„Ady 20 évig élt Lédával házasságban, aztán elváltak, és elvette Boncza Bertalant... Bertát.”

Érettségi baki élőszóban

Szóbeli érettségin élőszóban kell felvázolni egy-egy témát, magyarázatot fűzni jelenségekre, szemléltetni. Ez a biológia tantárgy esetében ugyan első hallásra kézenfekvőnek tűnik, mégis ütközhet nehézségekbe is:

„A Tanár úr is, ha megnézi a mellékveséjét…”

Máskor egészen tudományos szintre fejlesztjük megfogalmazásainkat, és annyira belefeledkezünk magasröptű értekezésünkbe, hogy hétköznapi szófordulataink öntudatlanul buggyannak ki stilisztikailag tarkítva előadásunkat:

„A dinoszauruszok kihalására több elméletet is számontart a tudomány. Az egyik feltevés szerint kipusztulásuk oka az az éghajlatváltozás, amely egy meteor becsapódása kapcsán következett be. Ezzel szemben egy másik teória úgy tartja, kihalásuk oka a fingjukban keresendő.”

Jó pap is holtig tanul

A tanár dolga pedig, hogy az utolsó pillanatig ismereteket, tudást adjon át. A jobb későn, mint soha esetére példa az alábbi történelem szóbeli felelet:

Tanár: „Ki volt az Egyesült Királyság miniszterelnöke a II. világháború alatt? Kopasz, pocakos, alacsony illető, gyakran szivarral a szájában ábrázolva látjuk. Sokat idéznek tőle, ikonikus alakká vált.”

Diák: „Churchill?”

Tanár: „Igen, ő, hát persze.”

Diák: „Miniszterelnök? Azt a mindenit! Ez igen!”

Zavaró körülmények

Magyar nyelv és irodalom szóbeli érettségin hirtelen előtör az aggasztó kérdés, hogy is hívták Petőfi édesanyját? A felkészülő diákok még relatív nyugalomban töltik jegyzetelőidejüket, így van idejük együttérezni felelő társukkal, olykor segítséget is próbálnak nyújtani. Hátulról érkezik tehát a sötét felhőket eloszlató súgás: Hrúz Mária. A bizottság tikkadóban a nyári kánikulától, a ventilátor fehérzaja és az izgalmi faktor elhomályosítja az elmét, majd a felelő arca megkönnyebbülten felragyog, és kivágja a biztos választ: Szűz Mária!

Minden jó, ha a vége jó

És amikor minden arcpirongató baki már szép emlékké homályosul az idő jótékony hatására, és évtizedekkel később egy érettségi találkozón megkönnyebbülten merünk már ventilálni, nem gondolnánk, hogy érhet újabb meglepetés. A gyötrelmes orosztanulás nehéz éveire immár távolból visszatekintő egykori érettségiző apróbb stiklijeinek meggyónása közepette elárulja: „Nagy szerencse, Tanár úr, hogy anno nem mentek jobban a dolgok mélyére, mert én igazából csak egyetlenegy szót tanultam meg oroszból a négy év alatt, azt is azért, mert az annyira szép és dallamos volt, ez pedig a karandas, vagyis ház.” (Az orosz szó jelentése ceruza.)