Maga az egyedülállólét, illetve a szingliség kevéssé kutatott terület, a fogalomhasználat sem mindig egyértelmű. Az egyedülállók nem feltétlenül szinglik, illetve nem feltétlenül azért egyedülállók, mert még sosem éltek párkapcsolatban. Továbbá nem is feltétlenül tudatos döntés az egyedülállóság. Ugyanakkor a párkapcsolat-alakítás, illetve az elköteleződés „kitolódása” nem csupán a férfiakat, hanem a nőket is ugyanúgy érinti, és elmondható az is, hogy a késői családalapítás Európa-szerte általános tendencia.
Minél képzettebb a férfi, annál több gyereket szeretne
A KSH adatai szerint a gyermekvállalás életkora egyre inkább kitolódik, a férfiaknál valóban nagyobb mértékben, mint a nőknél. Ez nemcsak Magyarországon, hanem valamennyi uniós tagországban jellemző. A Kopp Mária Intézet munkatársainak tájékoztatása szerint míg az édesanyák hazánkban átlagosan 29 évesen adnak életet első gyermeküknek, a férfiak 33 évesen válnak édesapákká. A diplomások még később vágnak bele a családalapításba, az ő esetükben a nők 32, a férfiak pedig 35 évesen vállalnak először gyermeket.
A nyolc általános osztályt végzett férfiaknak azonban már 27 éves korukban megszületik az első gyermeke.
A vágyott gyermekek aránya kapcsán azonban már fordított a helyzet: minél magasabb egy férfi végzettsége, annál több gyermeket szeretne.
A 2021-es Hungarostudy kutatásból ugyanakkor kiderült az is, hogy a 19 és 40 év közötti nők 71, míg a férfiak csupán 57 százaléka tervez gyermeket a következő öt évben. Ez valóban azt mutatja, hogy a férfiakhoz képest a nők között magasabb a gyermekvállalási kedv.
Korosztálytól függetlenül több az egyedülálló férfi
Vajon mi lehet az oka annak, hogy nem, vagy csak nehezen akarnak kötődni, családot alapítani a férfiak fiatalabb korban? Melyek lehetnek azok a tényezők, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a modern férfiak egyre tovább maradnak agglegények?
Dr. Rövid Irén szociológus, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elemzési vezetője a 2001. és a 2011. évi népszámlálás, valamint a 2016-os mikrocenzus adatai alapján vizsgálta a szinglik jellemzőit, érzelmi állapotát. „Az Olyan jó egyedül?” című tanulmányából, ami a Területi Statisztika című folyóiratban jelent meg, tudjuk egyebek között azt, hogy a 20–39 éves nőtlen, hajadon népesség 11, a 40–49 éveseknek pedig a 17 százaléka számított szinglinek, vagyis nem volt se élettársa, se gyermeke, egyedül élt egy háztartásban.
A szinglik nagy többsége, 75 százaléka volt 20–39 éves, és mind a fiatalabbak, mind az idősebbek között a férfiak voltak többségben.
További érdekesség, hogy míg a fiatalabb, 20–39 éves korosztályban csökkent a szingli férfiak száma, addig az idősebb, 40–49 éves szingli férfiak száma öt év alatt csaknem tízezerrel emelkedett. Ennek számos oka lehet, egyebek között a házasságkötés és a gyermekvállalás életkorának kitolódása, melyeket mind befolyásolja az elhúzódó iskolai képzés, a biztos egzisztencia megteremtése.
A KINCS idén februárban készített friss kutatása rámutatott, hogy a magyarok szerint a párválasztás legfőbb akadálya, valamint a szinglilét lehetséges oka leginkább a biztos anyagi háttér hiánya, amivel a férfiak inkább egyetértettek, mint a nők.
A 30 alattiak szerint pedig a valós párkapcsolat hiánya és a másikkal szemben támasztott túlzott elvárások álltak ennek a hátterében.
A férfiak is vágynak az érzelmi biztonságra
Tévedés azt gondolni, hogy a 30-as, 40-es korban lévő férfiak nem tudnak vagy nem akarnak kötődni. A KINCS említett kutatása ugyanis arra is rámutatott, hogy a férfiak számára fontos a kötődés kialakulása, hiszen háromnegyedük (74%) gondolja úgy, hogy a házasság érzelmi biztonságot nyújt a házastársak számára, ugyanúgy, mint a nők körében (73%). A Kopp Mária Intézet munkatársai kiemelték: ráadásul a férfiak közül többen értettek egyet azzal is, hogy a házasság növeli a boldogságérzetet.
Egy jól működő házasság legfontosabb feltételei az emberek szerint elsősorban nem anyagi szempontok, hanem egymás elfogadása és tisztelete, valamint a megfelelő kommunikáció.
Mind a nők, mind a férfiak egyetértenek abban, hogy a házassághoz a stabil munkahely és a lakás is fontos. Ezzel szemben, amikor a KINCS kutatói azt kérdezték, hogy miért keresik még mindig sokan a párjukat, akkor a válaszok között az első helyen a biztos anyagi háttér megteremtése iránti vágy szerepelt.
Boldogabbak és egészségesebbek a párkapcsolatban élő férfiak
A Hungarostudy 2021-es kutatás alapján kiderül, hogy az egyedülállók általánosságban rosszabbul érzik magukat, míg a házasságban élők boldogabbak, elégedettebbek az életükkel. Az eredmények azt mutatják, hogy a magasabb végzettséggel, illetve magasabb jövedelemmel rendelkezők, a nagyvárosban élő egyedülálló férfiak körében gyakoribb a gyermektelenség, akik körében viszont gyakrabban fordul elő közepes vagy súlyos depresszió és stressz, ráadásul alacsonyabb a boldogságszintjük is, tehát összességében nem érzik magukat jobban.
Az egyedülállók gyakrabban szenvedtek krónikus betegségektől is.
Mindezek alapján egyértelműen kijelenthetjük, hogy a férfiak számára az egyedüllét kockázati tényező, hiszen kutatási eredmények bizonyítják, hogy éppen a család, a gyermeknevelés nagyon jó hatással van a férfiak testi és lelki egészségére. A családos, házasságban élő férfiak jellemzően tovább élnek és elégedettebbek, a család és a házasság a férfiak számára igazi egészségvédő tényezőt jelent.
Online is szívesen ismerkednek
Az interneten elérhető társkereső alkalmazások egyre fontosabb szerepet játszanak a párkeresés során. A KINCS év eleji kutatásából az is kiderült, hogy az emberek 27 százaléka szerint a házaspárok többsége ma már az online térben talál egymásra. Az online társtalálás nem véletlenül örvend népszerűségnek: a társkereső felületeken a partnerek adatai, motivációi azonnal rendelkezésre állnak, és vélhetően szándékuk is hasonló, mindketten párra szeretnének találni.
Ne mamahotelekben éljenek a papabankok pénzén
Az elköteleződés hiánya hosszú távon elmagányosodáshoz vezet. Emellett népesedési szempontból is káros, ha instabilak a kapcsolatok, hiszen a családalapításhoz, a gyermekvállaláshoz stabil párkapcsolat kell. Ha nincsenek családok, nem lesznek gyermekek sem, ami ahhoz vezet, hogy a társadalmunk drámaian elöregszik, és szembe kell néznünk majd azzal a számtalan szociális-gazdasági problémával, amelyek megoldhatatlanok, ha a következő generáció tagjai sokkal kevesebben lesznek. A család a társadalom alapegysége, nem véletlen, hogy azóta létezik, amióta ember az ember.
A szülőknek is fontos szerepük van abban, hogy a fiúk felnőtt férfiként majd ne akarjanak egyedül élni, hanem a családalapítás is szerepeljen a hosszú távú terveik között. Ehhez az kell, hogy a fiúkat felelősségteljes férfiakká neveljék, ne tartsák őket gyermekstátuszban még fiatal felnőttként is a mamahotelben a papabankok pénzén.
A szülők saját példájukkal is követendő utat mutathatnak a gyermekeiknek. Az apák szerepe különösen kiemelkedő, hiszen az apakép sokszor jelentősen hat a férfiak párkapcsolati magatartására. A fiúgyermekek számára fontos a szoros kapcsolat az édesapjukkal, de a biztonságos családi környezet, amelyben a gyermek jól érzi magát, és a családon belüli munkamegosztás is befolyásolja a férfiak későbbi családi életét.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
