Az őslénytan iránt minimálisan érdeklődők bizonyára azonnal tudják, ez a katasztrófa vezetett a dinoszauruszok kipusztulásához. De vajon velünk, emberekkel mi történne, ha ismét elérné a földfelszínt egy aszteroida?
66 millió évvel korábban a Chicxulub aszteroida földet érése komoly problémát okozott, átrendezve a bolygó felszínét és élővilágát is.
A dinók már kihaltak egy aszteroida becsapódása miatt
A mai számítások alapján egy nagyjából 12 kilométer széles aszteroida csapódott az óceánba a mai Yucatán-félsziget közelében Mexikóban, melynek következményeként átlagban a világ négy növény- és állatfajából három elpusztulását okozta, és véget vetett a lények leghíresebb csoportja, a dinoszauruszok dominanciájának. A fosszilis emlékek szerint a dinoszauruszok az aszteroida becsapódását megelőzően komoly ökológiai szerepet töltöttek be szerte a világon.
Azt a pillanatot, amikor mindez megváltozott, a kréta–paleogén (K–Pg) határnak nevezett üledékes kőzet egy különálló, alig néhány centiméteres rétegének tartalma tükrözi. Hogy miért pusztultak ki a dinoszauruszok, azt az 1970–80-as években sikerült kideríteni, a földrétegben található irídium egy izotópjának bomlási folyamatait vizsgálva.
Ez történik, ha egy aszteroida a Földbe csapódik
Az ütközés miatti robbanás és lökéshulláma gyorsan elszenesedett folttá változtat mindent a közvetlen közelben. Távolabb a légkörben lévő por és füst okoz problémát, befolyásolva a levegő minőségét, a hőmérsékletet, a napsütéses órák számát lecsökkentve: ez vezethet teljes fajok kihalásához, hiszen alapjaiban változtatja meg a táplálékláncot alkotó élőlények számára szükséges környezeti feltételeket.
A kutatók szerint ha ma egy ugyanekkora aszteroida összeütközne a Földdel, egy hidrogénbombánál kétmilliószor erősebb lökéshullám végezne az útjában lévő erdőkkel, az óceánokban pedig szökőárak sorát indítaná el. Egy 10-es erősségű földrengésnek megfelelő szeizmikus impulzus szétrombolná a városokat. A becsapódás után nem sokkal forró por-, hamu- és gőzfelhő takarná el a napot, és borítaná fagyos hidegbe az egész Földet.
A NASA szerint ismét megtörténhet
A NASA, azaz az amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal létre is hozott egy részleget erre az esetre: a Bolygóvédelmi Koordinációs Irodájának a feladata a Naprendszerünkben található potenciálisan veszélyes aszteroidákkal kapcsolatos kockázatok felkutatása, nyomon követése és felmérése.
„Mindenképpen meg akarjuk találni azokat, mielőtt megtalálnának minket” – mondta Lindley Johnson, a Bolygóvédelmi Koordinációs Iroda programvezetője. Ennek érdekében a NASA nem csak vizsgálódik, és vészforgatókönyvet ír, együtt is működik egy csillagászokból álló globális koalícióval, az International Asteroid Warning Networkkel (IAWN).
Abban az esetben, ha egy veszélyes aszteroida a Föld felé közeledne, és felmerülne az ütközés lehetősége, több forgatókönyvvel is rendelkeznek.
Az IAWN és a NASA első dolga megbizonyosodni arról, hogy az ütközés elkerülhetetlen. Ha minden fél egyetért abban, hogy a Földnek készülnie kell a becsapódásra, a NASA riasztást küld.
Nincs piros telefonom az asztalomon, vagy ilyesmi – nyilatkozta a ScienceAlertnek Johnson. De vannak formális eljárásaink, amelyekkel tájékoztatnánk a közvéleményt.
Elsőként a Fehér Ház értesülne
Ha az aszteroida az Egyesült Államok felé tartana, a NASA értesítené a Fehér Házat, és a kormány hivatalos közleményt adna ki a nyilvánosság számára. Ha az elég nagy ahhoz, hogy nemzetközi fenyegetést jelentsen, az IAWN értesítené az ENSZ Világűrügyi Hivatalát. Egy aszteroida akkor tekinthető potenciálisan veszélyesnek a NASA szerint, ha átmérője legalább 140 méter, és a Föld pályáját minimum 0,5 csillagászati egységnyi távolságban metszi. Ez a Föld és a Nap távolságának a fele.
A világűrben jelenleg mintegy 2300 méretben megfelelő aszteroida ismert, melyből 153 potenciálisan képes lenne a Föld pályáját érinteni, és elég nagy ahhoz, hogy a 66 millió évvel ezelőttihez hasonló katasztrófát váltson ki. Egy közülük, melyet Benne néven ismernek, 24 atombombának megfelelő pusztítást vihetne végbe, amennyiben 159 éven belül elérné a bolygónkat.
Ennek egy 2021-es tanulmány szerint 1:2700-hez az esélye.
Azonban még ekkor is van lehetősége a NASA-nak cselekedni. Johnson szerint 5-10 évre kellene az űrkutató központ tudósainak előre látni a katasztrófát ahhoz, hogy képesek legyenek megelőzni azt. A NASA 2021 óta végez bolygóvédelmi tesztküldetéseket, melyek során már sikerült személyzet nélküli űrrepülők segítségével eltéríteni egy aszteroidát a Föld pályájától. A közeljövőben gravitációs erő révén változtatnák meg a közeledő kisbolygók irányát. Ahhoz azonban, hogy ez sikeres legyen, minden veszélyt jelentő planéta esetén minimum 5 évre lenne szükségük.
Ha túl későn kapunk észbe, mindennek vége?
Amennyiben alig pár hónapunk lenne a becsapódásig, a NASA is tehetetlennek bizonyulna a jelenlegi technikai fejlettséggel. Az IAWN azonban éppen azért munkálkodik, hogy ne az utolsó pillanatban derüljön ki, mi tart Földünk felé.
Ha kíváncsi vagy a hirosimai atombomba-támadás legendás túlélőjére, ide kattintva olvashatsz tovább.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
