Május 3-án kirobbant az amerikai abortuszbotrány, amikor kiszivárgott a Legfelsőbb Bíróság tervezete, amelyben visszavonhatják az 1973-ban, a Roe kontra Wade ügy kapcsán meghozott döntést, amely eddig az egész Egyesült Államokban garantálta a terhességmegszakításhoz való jogot. Pénteken, június 24-én végül valóban el is törölték az abortuszhoz való alkotmányos jogot. Ez azt jelenti, hogy az államok teljhatalmat kaptak az abortusz szabályozása felett, tehát ha akarják, teljesen be is tilthatják – van olyan állam, ahol a nemi erőszak és a vérfertőzés sem elég indok többé a terhességmegszakításhoz. Az Ynsight Research csapatából Csiby Fruzsina és Kurtyán Cintia készített netnográfiai elemzést arról, hogy mégis mit szóltak ehhez az amerikaiak az interneten a botrány kirobbanását követő szűk hónapban.
Nem hagyták szó nélkül az abortusz körüli botrányt az amerikaiak
Ugyan az idén Budapestre látogató Matthew Gentzkow amerikai közgazdász 2016-ot vizsgáló tanulmánya azt találta, hogy az amerikaiak politikai megosztottsága nem érhető tetten az egyes politikai témakörökben, például az abortusz kérdéskörben inkább mérsékelt álláspont jellemző rájuk, ahhoz képest 2022. május 3-ára úgy tűnik, ez gyökeresen megváltozott. Csak a hír kiröppenésének napján 288 ezer alkalommal említették meg az online térben, amely május 29-ére, a Csiby és Kurtyán által vizsgált időszak végére összesen 2,2 millió hivatkozásra nőtte ki magát az interneten.
A legnagyobb bevonódást május 3-án mérték a kutatók, amikor a reakciók száma elérte a 3 milliót is. Tom Wolf, Pennsylvania állam kormányzója még aznap megosztott egy Twitter-bejegyzést, amelyben arról biztosította a pennsylvaniaiakat, hogy az ő kormányzóságának ideje alatt nem fogják betiltani az abortuszt az államban. Wolf közleményét május 29-éig több mint 346 ezren kedvelték és/vagy osztották meg, ezzel a téma internetes terjedéstörténetének egyik kiemelkedő csúcspontjává vált.
Csiby és Kurtyán kutatása azt mutatta meg, hogy a legtöbb internetfigyelmet olyan bejegyzések kapták, amelyek határozottan kritizálták vagy ellenezték az eddigi abortuszhoz való jogot fenyegető tervezetet, illetve, hogy a téma körüljárásának elsődleges platformja a Twitter lett. Wolf bejegyzését követően május 9-én egy politikai influenszer, JoJo From Jerrz tweetje késztette valamilyen megnyilvánulásra a felhasználókat 505 ezer interakcióval, amikor azt írta: „Alabamában a nemi erőszak miatt végzett abortuszt súlyosabban büntetik, mint a nemi erőszakot. Ez milyen el....ott?”
A párbeszéd, amely a terhességmegszakításhoz való jog körül alakult ki Amerikában, odáig fajult, hogy a San Franciscó-i érsek eltiltotta Nancy Pelosi képviselőházi elnököt a szentáldozástól az érsekségében, amiért a politikus kiállt az abortusz mellett. A hír 144 ezer embert érintett meg annyira, hogy erről valamilyen formában kifejtse a véleményét az interneten. Végül a mért időszakon belül Romy Reiner író és színésznő május 24-i Twitter-bejegyzése generált nagy visszhangot az abortuszbotránynak a több mint 300 ezres kedvelést és/vagy megosztást bezsebelő gondolatával, amikor a texasi iskolai mészárláshoz kapcsolódóan azt írta ki: „A texasi iskolákban lehet gyerekeket ölni, de abortuszt nem csináltathatsz.”
Mi a helyzet az abortuszjogokkal jelenleg Amerikában?
Időközben megszületett a hivatalos döntés, június 24-én visszavonták a Roe kontra Wade ügy kapcsán garantált alkotmányos jogot a terhességmegszakításhoz, amely az összes államban érvényes volt korábban. Vannak olyan politikusok, akik kiállnak az abortuszhoz való jogok mellett, mint például a michigani főügyész, Dana Nessel, aki 2002-ben az elé a szörnyű választás elé került, hogy vagy abortálja hármas ikreinek egyikét, vagy mindhárom gyermekét el fogja vetélni, és aki orvosa tanácsát követve élt az abortuszhoz való jogával.
Ezzel szemben vannak olyan politikusok is, akik betiltanák a terhességmegszakítást. A közelgő novemberi michigani főügyészi posztért zajló versenybe Matt DePerno is be fog szállni, és Nessellel szemben azt hangoztatta június közepén, hogy teljesen betiltaná az abortuszt, még abban az esetben sem engedélyezné, ha az anya élete múlna rajta. Nessel attól tart, hogy többek között azt a súlyos következményt vonná maga után egy ilyen szintű radikális elutasítása az abortusznak, amely az orvosokat olyan lehetetlen dilemmák elé állítaná, mint például egy komplikált szülésnél vagy otthagyják meghalni az anyákat a műtőasztalon, vagy elveszítik az orvosi engedélyüket.
A különböző államok különböző mértékben vezettek be korlátozásokat az abortuszhoz való jogok kapcsán, azonban 6 államban illegálissá vált a terhességmegszakítás, 13 államban pedig nagyon erős korlátozásokat vezettek be. Dél-Dakota, Missouri, Alabama, Arkansas, Oklahoma és Texas államokban illegális státuszt kapott, bár ezek között az államok között is vannak árnyalatok. Alabama például csak az anya egészségének veszélybe kerülése esetén teszi lehetővé az abortuszt, azonban egyetlen másik esetben sem, tehát sem nemi erőszak, sem vérfertőzés okozta terhességet nem lehet megszakítani. Embertelen döntés, amely még a születendő gyermeket sem védi feltétlenül, hiszen ha valaki nemi erőszak miatt válik terhessé, nagy valószínűséggel nem lesz képes szeretni a rá erőltetett gyermeket, aki egész életében az átélt traumát fogja eszébe juttatni.
Ezzel szemben az amerikaiak nagy része (61 százalék) szerint az abortuszt legalizálni kéne minden vagy majdnem minden esetben. Egy ekkora horderejű döntés, amely ennyire szétszabdalja az országot, vélhetően a jövőben nagy népmozgáshoz vezethet, amely során olyan államokba költöznek majd az amerikaiak, ahol törvényes az abortusz, hátrahagyva a minden határt átlépően súlyos terhességmegszakítás-korlátozással rendelkező anyaállamukat. Mivel valószínűleg csak azok lesznek képesek erre, akik anyagilag megengedhetik maguknak az egész életük átköltöztetését, akár gazdasági problémákat is szerezhetnek maguknak a túl szigorú államok.
Valószínűleg ez a gondolat inspirálhatta azt a rengeteg céget, amelyek azt nyilatkozták, támogatni fogják a náluk dolgozó nőket abban, hogy terhességük megszakítása végett másik államba tudjanak utazni, mint ahol élnek. Ilyen például a gyermekeknek szánt rajzfilmekkel nevet szerző Disney, a JP Morgan, a Facebook/Meta és az Amazon. Illetve más cégek is hasonló intézkedések kidolgozásáról tettek nyilatkozatot, mint például a Lyft, az Uber, a Vogue kiadója, a Conde Nast és a Levi Strauss. Nagyon úgy néz ki, hogy egy rendkívül furcsa helyzetté nőheti ki magát a június 24-i döntés. Egy vadonatúj turisztikai ágazatot hozhat létre kifacsart módon: az „abortuszturizmust”, amely visszás konzumerista disztópiává változtathatja „a szabadság és lehetőség hazáját”.
Mi a helyzet az abortuszhoz való joggal Magyarországon?
Ugyan Amerikában megkérdőjeleződött a terhességmegszakításhoz való jog, de jelenleg Magyarországon bizonyos feltételek mellett van rá mód. A TASZ honlapja szerint alapesetben a 12. hétig áll fenn a lehetőség az abortusz elvégeztetésére egy akár több hetet igénybe vevő folyamat során, amennyiben:
- a terhesség a terhes nő egészségét súlyosan veszélyezteti;
- a magzat valószínűleg súlyos fogyatékosságban vagy egyéb károsodásban szenved;
- a terhesség bűncselekmény (szexuális erőszak) következménye, valamint
- a terhes nő súlyos válsághelyzete esetén (hogy egy élethelyzet ennek minősül-e, azt kizárólag a nő tudja eldönteni, ő jogosult meghozni ezt a döntést, és nem kell igazolnia az indokát semmilyen módon).
Ezután a 18. hétig szakítható meg a terhesség, amennyiben a terhes nő 18 év alatti vagy 18 év feletti, de gondnokság alatt áll, illetve ha a terhességet nem ismeri fel korábban a nőnek fel nem róható egészségi vagy orvosi tévedés miatt. A 20. hétig már csak azokat a terhességeket lehet megszakítani, amelyeknél 50 százalék esélye van annak, hogy a magzat genetikai okok vagy környezeti hatás miatt károsodott. Azonban, amennyiben a terhesség a nő életét veszélyezteti vagy a magzatnál a szülés utáni élettel összeegyeztethetetlen rendellenesség áll fenn, a terhesség időtartamától függetlenül meg lehet szakítani a terhességet.
Összességében az abortusz kérdésköre egy olyan téma, amelyre a világ számára kihívást jelent univerzális választ adni. Réz Anna erkölcsfilozófus szerint azonban nem az abortusz helyességére vagy helytelenségére kellene koncentrálnunk, amelyet egy parttalan erkölcsi dilemmának tart. Helyette inkább arra kellene figyelnünk, hogy egy olyan társadalmat, olyan lehetőségeket építsünk ki, amelyben jobb döntési lehetőségei nyílhatnának a nőknek, mivel jelenleg „az abortusz nagyon gyakran a nők egyetlen lehetősége arra, hogy dönthessenek – nem a testükről, hanem a saját sorsukról egy olyan világban, amely sem a személyes autonómiájukat, sem a gondoskodásuk által létrehozott értéket nem becsüli és nem védelmezi kellőképpen”.