Most, hogy az oltások révén már látszik a fény az alagút végén, vajon visszatér-e minden a régi kerékvágásba a szex terén (is), vagy a világjárvány által hozott változások tartósak lesznek? Mivel ezt a kérdést rengetegen feltették Justin Lehmillernek is, kedvenc szexuálipszichológusunk és csapata elgondolkodott, és utánajárt a problémának, bár hozzá kell tenni, hogy nincs szó reprezentatív felmérésről: a vizsgálatban résztvevők legnagyobb része fehér, heteroszexuális, párkapcsolatban élő személy volt, és lehetséges, hogy például az egyedülállók vagy a nagyobb kockázatú emberek között más válaszokat is kaptak volna.
A kérdezősködést már 2020 márciusában, a karanténidőszak legelején megkezdték, és a résztvevőket 2-4 hetente megkeresték a kérdéseikkel, amik a második hullámban már arról is szóltak, hogy hogyan látják a szexuális életük jövőjét. A válaszokból az derült ki, hogy a megkérdezettek
· 55 százaléka nem vár különösebb változást szex terén, mert a saját szexuális élete ugyanolyan a járvány alatt, mint előtte.
· 36 százaléknak bár megváltoztak a szexuális szokásai, azt várja, hogy az oltás elterjedésével, azaz a járvány kontroll alatt tartásával minden szépen visszatér majd a normál kerékvágásba a szex terén is.
· és 9 százalékuk mondta azt, hogy tartós változásra számít a járvány miatt ebben is.
Ezektől az arányoktól függetlenül minden résztvevő kapott konkrét kérdéseket is azzal kapcsolatban, hogy milyen tartós változásokat hozhat a járvány az intimitás terén, és itt már több mint 40 százalékuk jelölte be valamelyik lehetőséget mint valószínűsíthető változást. Magyarul ha konkrétumokról van szó, máris többen gondolják úgy, hogy azért nem marad minden a régiben. Ezek a konkrétumok a következők voltak:
· 16 százalék azt mondta, hogy jobban meg fogja válogatni a szexuális partnereit.
· 15 százalék úgy tervezi, hogy többet fog beszélgetni a partnereivel a szex kockázatairól.
· 14 százalék nagyobb szorongással gondol a szexre.
· 13 százalék azt mondta, hogy hosszabb időt fog szánni arra, hogy megismerje azt az embert, akivel szexelni tervez.
· 9 százalék úgy gondolja, hogy többet fog maszturbálni.
· 8 százalék úgy gondolja, hogy kevesebb páros szex lesz az életében.
· 7 százalék azt tervezi, hogy több virtuális és online szexuális tevékenységet fog végezni.
· 7 százalék nagyobb jelentőséget fog tulajdonítani a szexnek a párkapcsolatában.
· 6 százalék azt tervezi, hogy több szexpartnere lesz.
· 6 százalék azt mondta, hogy a biztonságosabb szexre fog törekedni, hogy csökkentse az egészségi kockázatokat.
· 5 százalék pedig nem akar új partnerrel szexet.
Amikor maguknak kellett megfogalmazni, hogy milyen változásokat várnak a nemi életükben, 11 százalék mást is mondott, ezeket:
„Valószínűleg kevésbé fogom keresni a férfi szexpartnereket, mert azt látom, hogy ők kevésbé hajlandók betartani az egészségügyi előírásokat.”
„Azt hiszem, nehezebben fogok tudni megbízni valakiben, és testi kapcsolatot kialakítani egy ismeretlennel.”
„Könnyebben fogok szexuális kapcsolatokat kialakítani, mert most egy jó időre nélkülöznöm kellett ezen a téren.”
„Jobban meg fogom válogatni, hogy kikkel kerülök közelebbi kapcsolatba. A karantén alatti magányosságom arra döbbentett rá, hogy túl rövid az élet ahhoz, hogy rossz kapcsolatokra pazaroljam az időmet.”
Összefoglalva tehát: a résztvevők többsége nem vár tartós változást a szexuális életében, és ami változást tapasztalt, azt átmenetinek gondolja. Akik viszont tartós változást várnak, azok számára ez várhatóan leginkább abban nyilvánul majd meg, hogy jobban megválogatják a szexpartnereiket, többet fognak kommunikálni vele és lassabban haladnak majd az ismerkedéstől a szex felé. Meg kell jegyezni, hogy a több beszélgetés, a biztonságosabb szex és a nagyobb körültekintés mindenképpen pozitív változást jelent, és egy minőségibb szexuális élet felé mutat. Kevesen vannak, akik negatívan látják a kérdést, és több szorongással gondolnak a szexre, mint a járvány előtt.
