Az világos, hogy ha valakit kék-zöldre vernek, akkor bántalmazás történik. Azt viszont már jóval kevesebben tudják, hogy nemcsak a konkrét fizikai abúzust tartjuk bántalmazásnak, hanem azt is, ami jóval előtte van, ami megelőzi az első pofont. Az erőszak nem mindig a bőrünkön hagy nyomot, ez azonban nem jelenti azt, hogy a bántalmazás nem történt meg.
Soha nem az áldozat hibája
A bántalmazásnak nincs neme, nincs életkora vagy társadalmi osztálya. Ahogy velem megtörtént, éppúgy megtörténhet veled vagy bárki mással. Egy dolog viszont minden esetben közös:
a bántalmazás ott kezdődik, amikor a két fél közti rendszer egyenlőtlenül működik.
Ha egy kapcsolatban – legyen szó a társadalomról, munkaviszonyról vagy párkapcsolatról – bármelyik fél nagyobb státusszal rendelkezik a másiknál, az adott viszony bántalmazás szempontjából veszélyeztetettnek minősül. De míg egy munkahelyen vagy a társadalom bizonyos területein igen, addig egy párkapcsolatba semmilyen esetben sem fér bele a hatalmi pozíció gyakorlása, az alá-fölé rendelt viszony. Egyik fél részéről sem.
Ezeken az elérhetőségeken kérhetsz segítséget
Ha ismersz valakit, aki érintett, igyekezz fenntartani vele a kapcsolatot. Kiemelten fontos, hogy abban segítsd, amiben segítséget kér. Ne kezdj el tanácsokat adni, ne kritizálj. Áldozatként vagy az áldozat segítőjeként az alábbi helyeken és módokon kérhetsz támogatást:- A NANE Egyesület nők és gyerekek elleni erőszak áldozatainak és segítőiknek fenntartott ingyenes segélyvonala továbbra is elérhető a 06-80-505-101-es számon (H–K–CS–P 18-22 és Sze 12-14 között).
- A Patent Egyesület ingyenes jogsegélyvonala is hívható, szerdánként 16-18 óra, csütörtökönként 10-12 óra között, valamint a vírus miatt fennálló rendkívüli helyzet alatt pénteken 12-14 óra között is a 06-70-220-2505-ös mobilszámon. Csetügyelet is elérhető szombatonként 16-18, valamint hétfőnként 10-12 óra között a Facebookon, írásos jogi segítségkérések számára. A szakértők e-mailben is kereshetők a jog@patent.org.hu címen.
Legyen szó fizikai, szexuális vagy verbális erőszakról, gazdasági elnyomásról vagy mentális bántalmazásról, a legtöbb esetben az abúzus több kategóriát is lefed. Vegyük például a nemi erőszakot: amellett, hogy fizikai erőszak történik, az áldozat mentálisan, érzelmileg is sérül. Az erőszakos szexuális aktus mozgatórugója a legritkább esetben maga a szexualitás vagy a vágy, a cél inkább az áldozat akaratának megtörése, korlátozása, az alacsonyabbrendűség érzékeltetése, a személy tárgyként való kezelésének bizonyítása.
Aktív erőszaknak nevezzük az érzelmi-verbális, szexuális és fizikai bántalmazást. Az erőszaknak ezek a formái nyilvánvalók,
ezeknél sokkal kevésbé egyértelmű a passzív bántalmazás.
Ennek leggyakoribb formája egy párkapcsolaton belül az elhanyagolás. Amikor az egyik fél rendszeresen ignorálja a másikat, átnéz rajta, és nyugodtan csinálja, ami neki jólesik. Nem veszi figyelembe párja érzelmi vagy fizikai szükségleteit, kivonja magát a kommunikációból, ha épp úgy tartja kedve, szabotálja az együttműködést. Ilyen például, amikor az egyik fél megpróbál beszélni a párkapcsolat problémáiról, szeretne megoldást találni rájuk, megpróbálja megfogalmazni az érzéseit és gondolatait, a másik fél azonban ignorálja vagy dühvel utasítja vissza a kommunikációt. Saját hallgatásával partnerére is ráerőszakolja a csendet, emiatt pedig a párkapcsolat megreked és fejlődésképtelenné válik.
Ezekben a helyzetekben gyakran bekerül a képbe az erőszak egy újabb fokozata: a reaktív agresszió. A partner passzív-agresszív viselkedésére az áldozat gyakran már önmagából kikelve, hisztérikusan, kiabálva próbál reagálni. Ez azonban nem tudatos reakció, sokkal inkább arról van szó, hogy tehetetlenségében így próbálja felhívni partnere figyelmét arra, hogy fájdalmat okoz neki az adott élethelyzet. Ez a reakció azonban újabb lehetőséget ad a másik félnek arra, hogy bántson: megmagyarázza, hogy egy ilyen hisztérikus vagy idegbeteg emberrel, aki állandóan elégedetlen és problémákat gyárt, nem is lehet másképp viselkedni.
Így legitimálja a saját viselkedését, és ez az oka annak is, hogy a legtöbben sosem látják be, hogy bántják a párjukat.
A passzív bántalmazást felismerni sok esetben nagyon nehéz, hiszen ez nem fekete vagy fehér, mint például a fizikai abúzus, amitől ösztönösen menekülünk. Felismerni egy ilyen helyzetet, majd kiszállni belőle kezdetben lehetetlennek tűnik, ám annál nagyobb sikerélményt ad, arról nem beszélve, hogy az emberi méltóságunk függ a szabadulástól.
A cikk az ajánló után folytatódik
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
