Nyaralás: belföld vagy külföld? Szavazz!

Mielőtt nagyon belemelegednénk: tudjuk, hogy ez az év más, mint a többi. Nemcsak a vendéglátóhelyek, szállásokat üzemeltető vállalkozások közül roppant most meg sok, de vélhetően jóval kevesebb a fizetőképes vendég is. Az elmúlt néhány hónap eseményei alaposan felforgattak körülöttünk mindent, és sokan vannak, akiknek most kisebb gondjuk is nagyobb annál, mint hogy hova is menjenek nyaralni: idén szinte biztosan otthon maradnak. Mások mennének, de nincs miből, nincs hova, megint mások a családi-baráti nyaralóban pihennek majd. Nekik first world problem, hogy itthon vagy külföldön nyaraljunk-e.

A többiek számára azonban idén is kérdés, mivel járnak jobban, hol fogják klasszabbul érezni magukat, és hol lesznek nagyobb biztonságban.

Heti kérdésünk így szól: Nyaralás: belföld vagy külföld?

Az olcsó meg a drága

A legtöbbünk számára az ár elsődleges szempont ebben a kérdésben is, így egy nyaralás megtervezésénél az első lépés az, hogy meghatározzuk, mi az az összeg, amit tokkal-vonóval nem léphetünk túl. A költségek megtervezésekor nemcsak a szállás és az utazás anyagi vonzatával kalkulálunk, de azt is alaposan átgondoljuk, mennyi pénzt költhetünk majd a helyszínen.

Sokak szerint adja magát, hogy itthon olcsóbban jövünk ki. Nemcsak a szállás olcsóbb, mint a felkapott külföldi üdülőhelyeken, de nem kell számolni az utazás tetemes költségével és azzal sem, hogy az itthoni forintok odaát, euróban már jóval kisebb vásárlóértékkel bírnak. Mondhat bárki bármit: a belföldi nyaralásnál csak az olcsóbb, ha nem hagyjuk el a lakást – állítják.

Mások vitatkoznának. A szállások árait összehasonlítva nekik az jön ki, hogy a közeli tengerpartok szállásárai nem szárnyalják túl a balatoni árakat, és a mindennapok költségei is csak akkor jönnek ki magasabbra, ha a lakókörnyezetünk alapvető árait hasonlítjuk össze a tengerpartokéival. Ha a belföldi nyaralóhelyeken felkínált ételek és italok árait vetjük össze, már egyáltalán nem szembeszökő a különbség. Igaz, hogy ott az utazási költség, de a fapados járatok olyan olcsó jegyeket kínáltak egészen a közelmúltig, amelyek ára olykor a belföldi vonatjegyével vetekedett. 

Egészen a közelmúltig, igen – csapják le a labdát a belföldi utazást pártolók. A szektor átalakulása után nyugodtan búcsút mondhatunk a néhány ezer forintos repjegyeknek. Ráadásul, mondják, nagyon átalakul a piac is. Egyes, korábban borsosabb árú külföldi nyaralóhelyek idén kedvezőbb árakkal kell, hogy kirukkoljanak, hogy visszacsábítsák a külföldi utazással kapcsolatban hezitálókat, míg az itthoni szálláshelyek a növekvő érdeklődés miatt könnyen tudnak most árat is emelni akár. 

Színvonal

A külföldre vágyók rendre kiemelik, hogy ha egy hajszálnyival drágább is lehet egy-egy közeli tengerpart, az élményt nem lehet összehasonlítani egy sztenderd itthoni szolgáltatással. Szerintük itthon még mindig sok helyen találkozni unott vendéglátóssal, túlárazott, rossz minőségű étellel, és olyan szolgáltatásokkal, amelyeket az elmúlt évtizedekben egyáltalán nem is fejlesztettek. Ha igazán jó színvonalú szolgáltatást szeretnénk itthon, jóval mélyebben a zsebünkbe kell nyúlnunk, mint ha egy olasz vagy horvát tengerparti nyaralóhelyen élveznénk azt, hogy az alapszolgáltatásoknak is van egy teljesen vállalható színvonala. 

Az itthon maradók mintha mást látnának, és ők sem tévednek, amikor a fentebbi negatív tapasztalatok ellenpéldáit hozzák. Ők észreveszik, hogy az elmúlt 10-15 évben milyen pozitív változások történtek a vendéglátásban és az idegenforgalomban egyaránt. Ők a magyar vendéglátástól való elfordulás helyett inkább azt javasolják, hogy keressünk kicsit jobban utána a belföldi lehetőségeknek, és ahol alacsony színvonalú szolgáltatást kapunk, ott jelezzük, hogy valami nem oké. Szerintük vendéglátó és turista közös érdeke a belföldi turizmus fejlesztése.

De itt nincs olyan

Belföld vagy külföld: az összehasonlításnak eleve csak akkor van létjogosultsága, ha hasonló nyaralás- vagy utazástípusokat hasonlítunk össze. Ha a balatoni nyaralást egy közeli tengerparttal, a Mátrában túrázást a szlovén Alpokban kószálással vetjük össze, akkor érdemes mindenféle szempontokat előhozni. De van olyan külföldi utazás, aminek itthon nem találni alternatíváját, mondják a kiruccanni vágyók. Ha valaki fehér homokos vízpartra, szivárványszínű halakra, a Nagy Fal megmászásra vagy felhőkarcolós utcaképekre vágyik, itthon nem fogja tudni ugyanezt az élményt megtalálni.

Ezt persze a másik tábor is elismeri, de ők kiemelik azt is, hogy itthon is van bőven felfedeznivaló, sőt egészen unikális, máshol nem reprodukálható úti cél is. Adja magát a kérdés, hogy mielőtt új kalandokat keresve külföldre megyünk, megismertük-e már a körülöttünk lévő, néhány óra alatt elérhető különlegességeket.

Kaland vagy otthonosság

Utazni a legtöbben szeretünk, de abban már nagyon is eltérünk, hogy az otthonosság, a szánk íze szerinti vendéglátás az, amit egy-egy kiruccanáskor keresünk, vagy ellenkezőleg: arra vágyunk, hogy minden nagyon más legyen, mint a hétköznapokban. Az előbbi csoportba tartozó emberek szívesebben maradnak belföldön, mert élvezik, hogy ami körülöttük van, csak kicsit más, hogy könnyen és gyorsan tudnak információt vagy segítséget kérni, barátságokat kialakítani, mert egy nyelvet beszélnek vendéglátóikkal. 

Mások épp azt szeretik a külföldi nyaralásban, hogy kicsit ki kell lépni a komfortzónából. Ha külföldre megy az ember, új világot ismer meg, ki kell, hogy próbáljon új ízeket, ételeket, más szokásokat, és ha tud, ha mer, meg kell szólalnia idegen nyelven is. Ez utóbbi sokaknak mumus, vannak, akiknek elvész a biztonságérzetük, ha nem tudnak az anyanyelvükön kommunikálni. Igaz, ettől még ők is mehetnek külföldre: szervezett utak keretében biztosítanak magyar idegenvezetést és ott az iroda biztonsága is. 

Biztonság

Ha már biztonság. Az idei évben talán minden eddiginél fontosabb szempont lesz, hogy itthon vagy külföldön érezhetjük-e nagyobb biztonságban magunkat. A járványügyi védekezés Európában az első nagy hullám végére ért, itthon és külföldön is a nyitás a jellemző. Azok, akik inkább itthon maradnának, nem szeretnék kockáztatni, hogy egy esetleg súlyosbodó vírushelyzetben külföldön ragadjanak, mint ahogy azt sem, hogy betegségük esetén külföldön kelljen orvosi ellátást igénybe venniük. Sokan félnek attól, hogy mi lesz, ha a nyaralásuk ideje alatt hoznak itthon olyan intézkedést, hogy hosszú karanténba kell vonulniuk a külföldről hazatérőknek. Ők szívesebben maradnának idén itthon.

A másik tábor szerint itthon sem kisebb a kockázat, és a világ minden táján mindenkinek az az érdeke, hogy az intézkedéseket maradéktalanul betartsa, és ezzel csökkentse a fertőzés kockázatát. Sokan példálóznak egyes szigorúbb, külföldi intézkedésekkel, amikor arról beszélnek, miért is érzik legalább annyira biztonságban magukat odakinn. Ők úgy gondolják, a védekezésnek ebben a szakaszában már nem az elzárkózás a legjobb megoldás. 

És a környezet?

Nagyon sokat lehetett hallani az elmúlt időszakban arról, hogy a jelentős mértékben csökkent ipari termelés, és a még annál is drasztikusabban visszaesett légi közlekedés, milyen pozitív hatást gyakorolt a nagyvárosok levegőminőségére. Hogy a kevesebb jövés-menést, a kisebb turistaforgalmat azonnal érezni lehetett a tisztább levegőt és a kevésbé szennyezett vizeket látva. Innen nézve adja magát a döntés, hogy itthon maradjunk, hiszen a kevesebb utazás és a kevesebb ahhoz kapcsolódó károsanyag-kibocsátás csak jó lehet.

Ezt az ellentábor is elismeri, bár kiemeli, hogy nem csak a repülős közlekedésé a világ. Vonattal hosszabb távra is kényelmesen és alacsony kibocsátás mellett lehet utazni így – feltéve, hogy nem több ezer kilométer távolságra kívánkozunk épp.

És te mit gondolsz? Nyaralás: belföld vagy külföld?

A szavazás a jobb felső sarokban lévő Facebook-ikonra kattintva nyílik: