Persze nem minden magas intellektusú ember egyforma, többek között ennek is köszönhető, hogy a kiemelkedő intelligenciahányados nem mindig egyenes út a sikeres élet felé. Szakály Attila, a Mensa HungarIQa egyik legelső tagja szemléletes hasonlattal világította meg a dolgot egy korábbi, nekünk adott interjújában. Szerinte kiemelkedően intelligensnek lenni olyan, mintha az embernek lenne egy szuper éles kése. Dönthet úgy, hogy a fiókban pihenteti, sőt be se megy a konyhába, de ha rendszeresen és jól forgatja, kiemelkedő dolgokat érhet el vele.
És meg is vághatja magát – tesszük hozzá mi.
Cikkünkben 10 olyan tényezőt mutatunk be, ami megnehezíti a kiemelkedően intelligens emberek boldogulását, és tippet is adunk ahhoz, hogyan birkózzanak meg a nehézségekkel.
Magas intellektus? Az meg mi?
Az IQ fogalma régóta közszájon forog. Rendszeres, hogy a különböző online vagy nyomtatott magazinokban a mérésére szolgáló tesztek jelenjenek meg, és a legtöbben a magas intellektushoz egy sor más pozitív tulajdonságot és pozitívabb jövőképet is képzelünk.
A valóságban ennél sokkal árnyaltabb a kép. Nemcsak az intelligenciateszteket éri rendszeres kritika a mérés módszerei miatt, de egyre többször kérdőjeleződnek meg korábban biztosnak hitt összefüggések is. A teszteredmények tapasztalatai alapján sokáig azt gondolták, hogy a magas intellektus jobb társadalmi beválással is jár, vagyis a magas intellektusú emberek jellemzően jobb munkalehetőségekhez jutnak és sikeresebbek lesznek az életben. Időközben azonban látni kezdték, hogy az összefüggés inkább fordított, és a jó családi háttér az, ami pozitívan hat az intelligenciára, és megalapozza a későbbi sikereket is. Vita folyik arról is, mennyire genetikai meghatározottságú, vagy mennyire a környezeti tényezők hatása alatt álló jelenségről van szó.
De bármennyi kérdés merül is fel az IQ-val kapcsolatban, a tesztek eredményeképp kijött számérték mégiscsak mutat valamit logikai, problémamegoldó és absztrakciós képességeinkről, ezért élénken foglalkoztat legtöbbünket. Szuperintelligensnek mondhatjuk magunkat, ha az intelligenciaszintünk magasabb, mint az emberiség 98 százalékának – körülbelül itt (130 pont felett) húzódik a bekerülési küszöb a Mensa-szervezetekbe is. Jól hangzik, ugye? Ki ne szeretne az emberiség döntő többségénél jobbnak lenni valamiben?
A magas intellektus ugyanakkor nemcsak játék és mese, és egyáltalán nem biztos, hogy boldog és sikeres élethez vezet. Nézzük, mi mindenre hathat negatívan, és mit lehet tenni, hogy csökkentsük a károkat.
#1 Szorongások, parák, kétségek
Az átlagnál intelligensebb emberek hajlamosak rendszeres és komoly, sőt kíméletlen analízisnek alávetni az életüket és egyes cselekedeteiket. Annak, hogy valaki pengébb az átlagnál, egyik jele éppen az, hogy nincs folyamatosan meggyőződve saját képességeinek különlegességéről, sőt jellemzően folyamatosan kételkedik bennük. A kíméletlen elemzés oda vezet, hogy a szuperintelligens ember pillanatok alatt meglátja a hibát magában és másokban is, ráadásul rögtön el is kezd kombinálni. „Basszus, nem csatoltam a dokumentumot. Ki fognak rúgni.”
Ha ilyesmin kapod magad, próbálj egy kicsit nézőpontot váltani, és letenni a mindent látó szemüveget. Mindenki hibázik, még az olyan nagy fejek is, mint te. Mi ilyenkor a teendő? Nem az önostorozás, hanem a hiba gyors javítása, és továbblépés a következő kihívás felé.
#2 Túl magas elvárások
A szuperintelligens embereknek határozott és szilárd elképzelésük van arról, hogy hogyan is kellene működnie a dolgoknak, és nagyon csalódottak tudnak lenni, ha valami nem felel meg ennek az elvárásnak. Sokszor éppen ezért nehézséget okoz számukra, hogy az életet a maga tökéletlenségében élvezni tudják és hálásak tudjanak lenni az apróbb dolgokért is. Sőt, sokszor épp ellenkezőleg történik: a legapróbb baki vagy döccenő is kudarcnak tűnik a számukra, és elégedetlenséghez vezet.
Ha jellemző rád ez a hozzáállás, a saját és a környezetedben élők boldogsága érdekében is jó, ha megpróbálsz tudatosabban fókuszálni a pozitívumokra. Adj hálát rendszeresen azokért a dolgokért, amiket elértél vagy amiket az élettől kaptál. Már csak magas intellektusod miatt is jár egy pacsi a természetnek, nem igaz?
#3 A társasági élet nehéz terep
A legtöbbünk számára fontos lenne, hogy mély és értékes barátságokat alakítsunk ki, de a szuperintelligens embereknek ez nem mindig könnyű. A felszínesebb csevegésben (amiben egyébként semmi rossz nincs, és ami belépő lehet a tartalmasabb eszmecserékhez is) sokszor nem tudnak részt venni, olyan partnert meg, akivel a számukra fontos dolgokról beszélgethetnének, nem mindig találnak. Számukra ezért még a magánynál is nyomasztóbbak lehetnek azok a helyzetek, ahol barátkozni kellene.
Ne add fel! Egyrészt ne támassz irreális elvárásokat másokkal szemben, és próbáld néha cinizmus nélkül szemlélni és a helyén kezelni a csacsogást, másrészt keresd a hozzád hasonlók társaságát. Nem vagy egyedül! Nemcsak a családodban találhatsz hozzád hasonló csodabogarat, de akár klubszinten is összejöhetsz olyanokkal, akik a tiédhez hasonló örömökkel és nehézségekkel néznek szembe nap mint nap.
#4 Mentális problémák
Kutatások igazolják, hogy a magas intellektusú emberek körében gyakoribb a szorongás, sőt a depresszió is. A két dolog közötti konkrét kapcsolatot még nem tárták fel, de a magas intellektussal sokszor együtt járó elemző, kétkedő magatartás az élet nehézségeire és a jelenségek árnyoldalára irányítja a figyelmet, és ezzel hozzájárulhat a depresszió kialakulásához, vélik a témával foglalkozó kutatók.
Mit tehetsz? Talán furcsán hangzik, de segíts másoknak. Kutatások igazolják, hogy lényegesen kiegyensúlyozottabbak lelkileg azok, akik másoknak segítenek, ráadásul ezzel a saját problémájukról is kicsit lekerül a figyelem. Tehát a saját sebeid nyalogatása helyett nézz inkább körül egy kicsit, és hamar fogsz találni olyat, akinek épp a te segítségedre van szüksége.
#5 Megfelelési kényszer
A magas intellektusú embereknek nemcsak a saját, de a környezetük elvárásaival is meg kell küzdeniük, akár már gyerekkoruktól kezdve. Jó képességeik miatt gyakran nagyon magasra teszik a lécet számukra, és sokan közülük élet-halál kérdésének tekintik, hogy meg is ugorják ezt. Ha pedig folyamatosan elvárásoknak akarunk megfelelni, kimarad az örömfaktor, és sokkal kevesebb módunk lesz élvezni az életet.
Ha rád is ez jellemző, próbálj csavarni egyet a dolgon: nézz a tanulásra vagy a munkára inkább játékként, és keresd azokat a tevékenységeket, ahol nem külső, hanem belső motiváció hajt előre. Így könnyebben megtalálod a boldogsághoz vezető flow-élményt is.
#6 Hirtelenkedés
Mindenki követ el hibát, még te is. Ráadásul egyes kutatások szerint nemcsak a sok agyalás, de a mindenféle elgondolást mellőző döntések is sokszor jellemzik a magas intellektusú embereket. Paradox módon sokszor épp a legkritikusabb esetekben. Ilyenkor nem mindig sül el jól a dolog. Ha sokszor vagy úgy vele, hogy megbánsz egy-egy hebehurgya lépést, lehet, hogy érdemes lenne fontolóra venned, hogy legközelebb mást is beavatsz, és nem egyedül próbálsz megküzdeni mindennel.
Bátran kérj tanácsot másoktól is egy-egy komoly döntés előtt, mert lehet, hogy egy-egy probléma megoldására van érvényesebb szempont is, mint amit a magas IQ diktálna.
#7 Az érzelmi intelligencia nem mindig része a csomagnak
Amilyen jól megy az elvont problémák megoldása, sokszor annyira nehéz ráhangolódni a másik fél érzéseire és szempontjaira. Pedig a sikeres élethez utóbbi többet tesz hozzá, mint a bármennyire is magas intellektus. Ahhoz, hogy sikeres és boldog életet élhessünk, kutatások szerint elsősorban azon kell dolgoznunk, hogy jól működhessünk közösségben, és jól tudjunk reagálni a velünk együtt élők vagy dolgozók érzéseire, igényeire.
Ha te is küzdesz ezzel, érdemes dolgoznod rajta, mert az érzelmi intelligencia mértéke nincs kőbe vésve, és felnőttként is lehet fejleszteni.
#8 Több stressz
Ez megint a túlgondolás miatt van. Az élet apró zökkenői is megakaszthatnak, és hajlamos vagy a kis nehézségekre is komoly problémaként gondolni, ami bosszant, sőt komoly stresszt rak rád. Rosszul bírod a várakozást, az értelmetlenségeket, sokszor fennakadsz olyasmin is, ami másnak csak bosszantó apróság.
Lesd el ezt a képességet másoktól.Teljesen feleslegesen zsongsz be attól, ha nem pontos a menetrend, vagy furcsa a szisztéma, amiben a gyerek háziját kérik a tanárok. Ahelyett, hogy olyan apróságokon agyalnál, amiken nem tudsz változtatni, fókuszálj a hozzád sokkal jobban illő, nagyobb léptékű dolgokra.
#9 Gyakoribb egészségügyi problémák
A magas intellektus sokszor káros az egészségre. Legalábbis ha onnan nézzük, hogy a magas intellektusú embereknek egy sor olyan szokásuk lehet, ami egyáltalán nem tesz jót. Sokan közülük hajlamosak nagyon sokáig fent lenni és ellógni az alvást, sokan cigiznek, vagy rendszeresen isznak alkoholt. Belátható, hogy ebből nem sok jó sül ki, igaz? Ha rád is igaz mindez, ne vedd félvállról, még akkor sem, ha most úgy néz ki, te nyerted a genetikai lottót. Előbb-utóbb neked is benyújtja a számlát a tested, ha nem törődsz vele.
Kiemelkedően fontos, hogy helyet találj az életedben az elegendő alvásnak, a mozgásnak, a hobbidnak és annak is, hogy néha egyszerűen csak ne csinálj semmit.
#10 Befordulás
A magas intellektusú emberek egy részére jellemző, hogy szívesebben vannak egyedül, mint társaságban. Sokszor annyira lefoglalja őket a céljaik felé haladás és az összpontosítás, hogy inkább egyedül vannak. Ha ezt élvezed, teljesen okés. De azért próbálj figyelni arra, hogy az emberi kapcsolataidat is ápold, mert hosszú távon ez is hozzájárul a mentális jólléthez. A mégoly introvertált ember is társas lény, és a lelki egészségéhez szüksége van emberi kapcsolatokra.
Vedd észre, ha nagyon begubóztál, és keresd az alkalmat arra, hogy találkozz azokkal az emberekkel, akiket szeretsz.
Így nem kizárt, hogy egyszerre lehetsz szuperintelligens és boldog is.
