Szexfüggőség: élvhajhászat vagy valódi betegség?

GettyImages-682282106

Bár az utóbbi időben egyre többet hallani a szexfüggőségről, a közvélemény, de még a függőségekkel foglalkozó szakemberek körében is sok a kérdés ezzel a jelenséggel kapcsolatban. A civilek kétkednek: nem lehet, hogy mindez csak jó kifogás a sorozatos hűtlenségre? A szakemberek pedig azon tanakodnak, mentális zavarként értelmezhető-e a kényszeres szexuális tevékenység.

Ember legyen a talpán, aki igazságot tesz: a szexfüggőség nem került bele az amerikai pszichiáterek által összeállított, mentális zavarokat listázó kötet ötödik kiadásába, ugyanakkor a WHO felvette a mentális betegségek listájára. De akár mentális zavarként, akár másként gondolunk rá, a jelenség nagyon is létezik, számos pszichológus szakember, addiktológus és párterapeuta szakosodott a szexfüggők kezelésére, praxisukban pedig végtelen sok, meglehetősen megrázó történetet ismertek meg. A szexfüggőséget, akár van rá érvényes orvosi diagnózis vagy kezelési protokoll, akár nincs, sokak szerint nem szabad félvállról venni, mert világszerte milliók – érintettek, családjuk és környezetük – életét teszi tönkre. 

Dr. Douglas Weiss, a szexfüggőségekre szakosodott pszichoterapeuta blogján (természetesen a betegek anonimitását megőrizve) sok felkavaró esetről számol be, a legkülönfélébb családi hátterű, társadalmi státuszú emberekéről, akik elvesztették a szexualitásuk feletti kontrollt. Ez a kontrollvesztés nem örömteli és izgalmas szexuális kalandok sokaságát, hanem a szexhez kapcsolódó kényszerességet, bűntudatot, és az egész életükre kiható romboló hatást jelent. 

Ki nevezhető szexfüggőnek?

Konyhanyelven az élvhajhász embert szoktuk szexfüggőnek nevezni, azt, akinek folyamatos, sürgető késztetése van a szexuális tevékenységre, és aki ugyanazt kapja a szextől, mint az alkoholista az italtól, vagy a droghasználó a kokaintól. Az élvhajhászat azonban nem teljesen pontos kifejezés: a szexfüggők, beszámolóik alapján, egy idő után már éppúgy nem az örömért, hanem a kín elkerüléséért fordulnak addikciójuk tárgyához, mint más függők, és az ő mindennapjaikat, emberi kapcsolataikat és önértékelésüket is darabjaira szedi ez az egészségtelen viszony. A szexfüggők valósága nem a Playboy-villa, hanem a Lars von Trier-féle felkavaró botrányfilm: olyan élet, melyben a sikeres felső vezető összetörten hívja fel a feleségét: kirúgták, mert kiderült, milyen elképesztő mennyiségű és beteges pornót nézett munkaidőben a céges gépen. A szenvedélybeteg nem jókedvében csinálja, amit csinál, az egészségtelen viszony és a felborult egyensúly a mindennapjaira is rányomja a bélyegét. A szexfüggő ráadásul ördögi spirálba is kerül: a bűntudat és a szégyen hatására még vacakabbul érzi magát, és szorongását, depresszióját oldandó ismét a bűntudatkeltő tevékenységhez fordul.  

És a szakemberek szerint?

Ők már óvatosabban fogalmaznak, és sokszor nem is ennyire feketén vagy fehéren. Először is sietnek kiemelni, mi NEM minősít valakit szexfüggőnek.

A nagy szexuális étvágy például önmagában semmiképpen nem jelenti azt, hogy valaki szexfüggő, és a „sima” csélcsapságot sem lehet ezzel a címkével takargatni. Attól, hogy valaki (főleg, ha nem él monogámnak kikiáltott kapcsolatban) gyakran keres új partnert, vagy az átlagosnál többször van igénye a szexre, még nem jelenti azt, hogy függő volna. És fordítva is hasonló a helyzet: egy szexfüggő nem arról ismerszik meg, hogy nagyon sok partnere van, az is lehet, hogy egy sincs neki. A függés nem minden esetben kapcsolódik újabb és újabb partnerekhez, prostituáltakhoz, megjelenhet extenzív pornófogyasztásban vagy önkielégítésben. Az említett szakember például így fogalmaz: a szexfüggőség olyan szexuális viselkedés (szex, maszturbáció, pornó, stb.), ami kényszeres, és ami rombolóan hat a függő és a környezete életére. A kulcs a romboláson van, ettől válik betegséggé az addikció. Egyes szakemberek a szexfüggőség kifejezés helyett épp ezért a hiperszexuális-zavar kifejezést használatát javasolják, amellyel olyan túlzó szexuális viselkedésre utalnak, ami az érintettek és családjuk életét is megnehezíti. 

A szexfüggőség mindeközben nagyon sokban hasonlít az alkoholtól vagy a drogtól való függésre: a nem egészséges viszony és a kontrollvesztés a kulcs mindegyikben. Arra, hogy valakinek problémái vannak az egészséges szexualitással, többek között az alábbi (nem feltétlenül együttesen megjelenő) jelekből lehet következtetni. 

• Visszatérő, kényszeres szexuális késztetései és fantáziái vannak.

• Párhuzamos szexuális kapcsolatai vannak, akár idegenekkel is.

• Túlszexualizált a viselkedése.

• Rendszeres hazugságokkal igyekszik elfedni a kényszeres viselkedést.

• A szexuális tevékenységet (szex, pornó, maszturbálás) előtérbe helyezi a feladatai és más, korábbi kedvtelései rovására.

• Képtelen a viselkedését kontrollálni vagy leállítani.

• Jellemző rá mások veszélybe sodrása a szexuális tevékenység által (pl. óvszerhasználat szándékos kerülése).

• Szégyen és bűntudat érzése mardossa szex/pornó/maszturbálás után.

• Negatív érzelmi állapot jellemzi, szorongóvá válhat, depressziós lehet.

Mind ugyanolyan?

Megnehezíti a probléma kezelését, hogy természetesen a szexfüggők sem egyformák. Nemcsak abban térnek el, hogy van-e betegségtudatuk, vagy nincs, de abban is nagyon különbözőek, milyen alapokon nyugszik náluk a függőség.

A szexfüggőség-specialista szerint legalább hat jellemző szexfüggőtípust különíthetünk el:

Biológiai függők: Ide azok tartoznak, akik elsősorban a testi reakciók, a gyönyörérzet miatt szexelnek, maszturbálnak vagy néznek éjt nappallá téve pornót. Esetükben a szexuális tevékenységnek jutalmazó szerepe van, ami lassan minden más örömteli tevékenység helyét át tudja venni. 

Pszichés függők: A szexfüggők jelentős része hordoz valamilyen feldolgozatlan gyerekkori traumát, nehézséget, és a szexualitásban egyfajta lelki gyógyírt keres, az egész-ség illúzióját.

Spirituális függők: Ők azok, akik spirituális örömet, szerelmet, kapcsolódást keresnek az extenzív szexben, és azt a kapcsolatteremtés egyik fajtájaként használják. 

Traumatizált függők: A függők egy része gyerekkorában szexuális traumát, abúzust szenvedett el, és ez központi elem az ő kényszeres szexuális viselkedésükben.

Intimitás-anorexia: A szexfüggők között sokan küzdenek intimitászavarral, az intim helyzetek megélésének nehézségével, elköteleződési problémával, és ezt kompenzálják a hiperszexualitással. 

Hangulatzavarok: A függők mintegy harmada depresszióval és hangulati instabilitással küzd, az ő köreikben gyakori a szex hangulatjavításra való használata, az egyensúly visszaállítására való kísérlet. 

Nem ritka az sem, hogy valamilyen szerfüggőség gyógyulási szakaszában jelenik meg a szexfüggőség.

Hogyan jutnak el a segítségig?

A függőség alapvetően nagyon erős stigma, a szexfüggőséggel kapcsolatban pedig még több a tévhit és az előítélet: az érintettek nem ismerik fel könnyen, mi a baj velük, sokszor el kell menniük a falig, vagyis olyan krízist kiváltó eseményig, ami szembesíti őket azzal, hogy mennyire káros a tevékenységük. Ez a határ mindenkinél máshol van, de jellemzően valamilyen, az érintett számára nagy súlyú esemény adja meg a végső lökést. Ez lehet családi tragédia, vagy egy-egy szerettük veszélyeztetése, egzisztenciális ellehetetlenülés. Ahogyan más függők esetében, itt is nagyon fontos a családtagok, hozzátartozók együttműködése: a probléma takargatása, a falazás csak hosszabbra nyújtja a szenvedést.

Nem csupa öröm
Nem csupa örömFotó: egorr / Getty Images Hungary

Kezelési lehetőségek

A szexfüggőség kezelése egy alapvető vonásban eltér az egyéb függőségek kezelésétől. Míg az alkohol- és drogfüggőségből való felépülés alapkritériuma, hogy az ember mindig tiszta legyen, a szexfüggők kezelésének célja természetesen nem az, hogy az illető soha többet ne élje meg a szexualitását, hanem az, hogy normalizálja az ahhoz fűződő viszonyát. 

Ahhoz, hogy a szexfüggő megkapja a neki szükséges kezelést, elengedhetetlen, hogy kialakuljon benne, hogy ez nem oké, hogy elmenjen a falig, ahogy más függőségek esetében is. Ha ez megvan, jellemzően az alábbi kezelési módokból választhat. 

A különböző addiktológiai ellátást biztosító központok nagy segítséget nyújthatnak a szexfüggőknek is. A kezelések során hozzátartozói konzultációra is lehetőség van, a kezelés folyamába a családtagok is bevonhatók. A terápia során a hiperszexualitást tágabb kontextusba helyezik, és megkeresik a gyökerét. 

Szintén segítségükre lehetnek az Anonim Alkoholisták és az Anonim Drogfüggők szervezetéhez hasonlóan létrejött különböző önsegítő csoportok, melyek az élmény- és érzésmegosztáson alapulnak, és gyakran alkalmazzák a felépülés 12 lépcsőjét is. Magyarországon az Anonim Szex- és Szerelemfüggők, vagyis az SLAA önsegítő csoportja kínál ilyen lehetőséget.

Lehetőség van kognitív viselkedésterápiára is, ami segíthet felismerni, mi ingerli a kényszeres szexuális tevékenységet, és segíthet alternatívát is találni. A cél itt az, hogy a függő magatartását érintő gondolati torzításokra nagyobb figyelem essék, és ezek módosulhassanak a terápia során. 

Vannak, ahol gyógyszeres kezelést is alkalmaznak. Egyes antidepresszánsok segíthetnek csökkenteni a sürgető késztetéseket. 

A szexfüggőség komoly kihívást jelent nemcsak az érintetteknek, de közvetlen környezetüknek, partnerüknek, családjuknak. Felismerése után azonban hatékonyan kezelhető, és a felépülő függőnek ismét lehetősége lehet egészséges párkapcsolat kialakítására. 


Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport
Mustra

Kérjük, támogasd munkánkat te is azzal, hogy engedélyezed a hirdetések megjelenítését az oldalon. Lapunk bevételi forrását ezek a hirdetések jelentik, így elengedhetetlenek ahhoz, hogy cikkeinket ingyenesen olvashassátok.

A hirdetések megjelenését engedélyezheted külön a Dívány.hu oldalra is, vagy a kiegészítő program teljes kikapcsolásával az összes általad látogatott site-ra.