A magyarok szerint egy szomszéd legfontosabb tulajdonsága, ha barátságos – derül ki a Miutcánk legfrissebb kutatásából. Mindeközben az Egyesült Államokban leginkább a megbízhatóságot preferálják, ha új lakó költözik a szomszédba. Itthon az emberek szinte mindegyike elvárná, hogy az új szomszédjuk bemutatkozzon, ez azonban egyáltalán nincs így. Ennek ellenére a többség jó viszonyt ápol a környezetében élőkkel.
Jól kijövünk egymással
Bár szinte mindenkinek van egy története a rossz szomszédságról, a hazai lakosok 70 százaléka mégis úgy véli, hogy jó a viszonya a közvetlen lakókörnyezetével. Itthon a barátságosságot tartják egy szomszéd legfontosabb tulajdonságának az emberek, legalábbis tíz emberből hét így vélekedett. A másik két legértékesebb jellemvonás közé a megbízhatóságot és a csendességet sorolták a válaszadók.
A szomszédok legrosszabb tulajdonságait számba véve a mogorvaságot megelőzte a lármázás a rangsorban. Tíz emberből közel hetet legjobban a hangos lakók zavarnak. A kutatás résztvevőinek közel fele nehezményezi, ha a közelében élő barátságtalan, és mintegy negyven százalékuk azt sem viseli jól, ha megbízhatatlan.
A szabadon megfogalmazott vélemények alapján számos viselkedés képes indulatokat szítani a szomszédok között. Volt, aki szerint a jó szomszéd kora reggel és este is tartózkodik az üvöltözéstől, fűnyírástól, porszívózástól és karaokézástól, de olyan is akadt, akinek a neveletlen kutyával gyűlt meg a baja. A házirend tanulmányozása és betartása ugyanilyen sarkalatos pontnak tűnik a válaszadók körében, ugyanakkor jó néhányan említették, hogy tulajdonképpen azok a szomszédok a leginkább zavaróak, akik minden apróságból ügyet csinálnak. Emellett reménykeltő, hogy igény merült fel az emberek kapcsolatteremtésére a környezetükben lakókkal.
A válaszokból úgy tűnik, a békés együttélés soktényezős egyenletét a nyílt és őszinte kommunikáció mellett a bemutatkozás is leegyszerűsítheti. A kitöltők 92 százaléka kifejezetten elvárná az újonnan érkezőktől a bemutatkozást, ennek ellenére a megkérdezettek mindössze 4 százaléka számolt be arról, hogy lakóközösségében ez rendszeresnek mondható. A válaszadók majdnem felének volt már része abban, hogy új szomszédja átjött megismerkedni, viszont a válaszadók több mint egyharmadának még soha nem volt ilyen élménye. Voltak olyan válaszadók, akik szerint illendő, hogy mindig az új lakó kezdeményezze az ismerkedést, majdnem mindenki egy kedves bemutatkozásnak is nagyon örülne, és csak minden tizedik kitöltő jelezte, hogy többre számít egy felületes csevejnél. Akadtak olyanok, akik örömmel invitálnák meg új szomszédjukat egy kávéra, mások szívesen felvázolják a ház szokásait, önkéntes fogyasztómérő-leolvasást is felajánlanak, illetve szeretik, ha új ismerősük magáról is mesél egy kicsit.
Az eredmények alapján egyértelműen látszik, hogy az idősebb korosztály számára fontos a közelükben élők megismerése. Az 50 év felettiek körében ugyanis tízből kilencen mindenképpen ügyelnek arra, hogy egy bemutatkozás összejöjjön, még ha erre nekik is kell indokot találni.
Vannak dolgok, amiket nehezen tolerálunk
Szinte mindenki hallott már nehéz természetű szomszédokról, sőt bizonyos beérkező válaszokból kiderül, hogy ez a jelenség nem is ritka. Volt olyan, aki ellentmondást nem tűrően kijelentette, hogy a dohányfüstöt tartsák távol tőlük. Egyesek a mellettük élők kedvenceiből nem kérnek, jelezve, hogy nem tűrik a háziállatok átugrálását. Akadt, aki a jó szomszéd kapcsán annyit jegyzett meg, hogy ne vasárnap fúrjon, míg mások annak adtak hangot, hogy bűnöző ne legyen a közelükben élő, és ne is legyenek ilyen barátai. Többen jelezték, hogy fontos lenne szem előtt tartani a házban kialakult szokásokat, mint például hogy az új lakók ne álljanak be mások megszokott parkolóhelyére. Az viszont a környezettudatos lakóközösségek terjedésére utal, hogy többször is előkerült a szelektív hulladékgyűjtés kérdése. Aki erre nem figyel, azt már több helyen is rossz szomszédnak tartják.
Ehhez a felméréshez hasonló kutatás az Egyesült Államokban is készült korábban, az ingatlanügynökök szövetségének (NAR) megbízásából. Az eredmények pedig számos eltérést mutatnak. A tengerentúli felmérés szerint például az ottani lakók a leginkább a megbízhatóságot preferálták a szomszédaikkal kapcsolatban. A csendesség állt a második helyen, a Magyarországon leginkább vágyott szomszédi tulajdonság, a barátságosság pedig csak a harmadik lett.
Az, hogy itthon a barátságosság végzett az élen, azt jelzi, hogy a magyarok szeretnének kapcsolatot ápolni a szomszédaikkal. Az mindenképpen elgondolkodtató, hogy ennek ellenére egy új költözés esetén csaknem 20 százalék semmit sem tesz azért, hogy üdvözölje a közelben élőket. Az emberek háromnegyede viszont bemutatkozik az új szomszédoknak, vagyis a kisebb mikro- és lakóközösségek szerveződésének az első lépésekeit itthon azért megteszik az emberek. Ez pedig arra utal, hogy a közösségi médián való kapcsolattartás mellett a személyes ismertséget még mindig fontosnak tartjuk.
