Nem rasszista, de a bőrszíned azért nem mindegy az okosórádnak

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Egyre több eszköz segít könnyebbé tenni a mindennapjainkat. A pulzusmérővel ellátott okosórák választéka is egyre nagyobb, de egyáltalán nem mindegy, hogy milyen fajtát választunk.

Ha a rendszeres edzés a mindennapjaink része, és szívesen figyelnénk a pulzusunk alakulását az óránkon, érdemes átgondolni, hogy melyik eszközt választjuk. Nem ritka ugyanis, hogy minél sötétebb valakinek a bőrszíne, annál kevésbé pontosan méri az ember pulzusát az óra. A jelenségről a The Conversation számolt be.

Nem mindegy, hogy milyen színű 

A legnépszerűbb pulzusmérők a fotopletizmográfia (PPG) módszerét alkalmazzák. Nagyon leegyszerűsítve, LED-es világítást és egy fényérzékelőt használ az artériák méretbeli változásainak a mérésére. Az artériák jobban elnyelik a fényt, mint a környező szövetek, tehát amikor megváltozik a méretük, a visszavert fény intenzitása is változik, ezeket alakítja át az óra pulzusadatokká.

A vörös és az infravörös fény hatol át legkönnyebben a bőrünkön, lehetővé téve az artériák méretének érzékelését. Nemcsak az ereket, de a mélyebb szöveteket, izmokat és inakat is képes érzékelni. Éppen emiatt a vörös fényt használó aktivitásmérők hajlamosabbak az interferenciára, mint a más színű fénnyel működő órák.

A kék színű fény olyan gyenge, hogy csak a legkisebb ereket éri el, nehezen hatol be a szervezetünkbe. Így sajnos csak a leggyengébb hullámokat képes érzékelni.

A zöld fény a kéknél hatékonyabban be tud hatolni a bőr alá, annyira viszont nem jó, mint a vörös. Ez nagyjából azt jelenti, hogy a zöld fényű aktivitásmérők képesek érzékelni a nagyobb ereket anélkül, hogy a környező szövetek bezavarnának a pulzusmérésbe. A legtöbben éppen ezért a zöld fénnyel működő órák mellett döntenek.

A legmegbízhatóbbnak még mindig a zöld fényű órák tűnnek
Fotó: Nastasic / Getty Images Hungary

Nem, a bőröd színe sem mindegy

A melanin a szervezetünk által termelt sötét színű pigmentek összefoglaló neve, ez az aminosav felelős a bőrünk színéért. Minél sötétebb valakinek a bőre, annál több melanin van a szervezetében. De nem csak a bőrszínünkért felelős, a káros ultraibolya sugárzás elnyelésével védi is a sejtjeinket. És bár az ultraibolya sugarakat teljes mértékben képes blokkolni, a vörös fényre például semmilyen hatást nem gyakorol. De nem minden esetben ilyen szélsőséges a melanin hatása. A zöld fény például képes áthatolni a bőrön, azonban minél sötétebb valakinek a bőre, annál nehezebben jut át rajta a fény. Emiatt nem ritka, hogy az óra pontatlan adatokat mér a sötétebb bőrű emberek esetében.

Egyelőre nem világos, hogy más színű fények mennyire hatékonyak a sötétebb bőrű emberek esetében, ahogy azt sem tudjuk biztosra, hogy más tényezők, például a tetoválás, hogyan befolyásolják az aktivitásmérők működését.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Mózes Zsófi
Mózes Zsófi
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.