Amikor valamilyen új technológiát fejlesztenek ki, a bűnözők gyorsan megtalálják a kiskapukat, a vállalatok ugyanis sokszor nem gondolnak a bűncselekményekre, amikor új terméket terveznek. Az 1980-as években például volt olyan autókulcs, ami akár öt különböző járműbe is passzolt. A New Scientist annak nézett utána, hogy mit tehetünk ma annak érdekében, hogy megelőzzük a bajt.
A jövőbeli bűncselekmények professzora
Shane Johnson kutatásai során azt vizsgálja, hogy milyen fejlesztésekre lehet számítani a következő öt-tíz évben, legyen szó akár drónokról, akár a termékhamisításokról, és megpróbálja enyhíteni az adott területen keletkező károkat.
Az internethez csatlakozó eszközeink száma már az otthonunkban is növekszik. Ez sok szempontból megkönnyíti az életünket, viszont ezáltal bizonyos adatainkhoz sokkal könnyebben férhetnek hozzá illetéktelenek is, és ha sikerül belépniük a rendszerünkbe, akár képeket is rögzíthetnek az otthoni eszközeinkről, vagy vezérelni tudják otthonunk biztonsági rendszerét, például az ajtók vagy ablakok zárját is. Ezek olyan problémák, amiket nem hagyhatunk figyelmen kívül. A hangvezérlésű eszközök és a navigációs rendszerek sokkal kényelmesebbé teszik az életünket, de ezek a technológiák felhasználhatók lehetnének a bűnözés mértékének csökkentésére és a bűncselekmények felderítésére is.
Shane Johnson a londoni rendőrség hatékonyságát is vizsgálja. Tapasztalatai szerint sokszor kevés az, ha kiderül, hogy egy módszer hatékonyabban működik, mint egy másik, mert a rendőrség mégsem kezdi el alkalmazni. A statisztikák szerint a bűncselekmények 80 százaléka a városok területének mindössze 20 százalékán történik. Ennek tudatában már csak az a kérdés, hogy miként használjuk fel a rendőrség erőforrásait ezeken a helyszíneken. Johnson szerint erre megoldást kínál, ha a rendőröket a bűnözők által frekventált területekre küldik. A kísérletek eredményei szerint ez a módszer, bár laikus szemmel is igen kézenfekvőnek tűnik, hatékonynak bizonyult: a bűncselekmények száma csökkent az adott helyszíneken, és máshol sem lett gyakoribb a bűnözés.
A nagyobb bűncselekmények helyszíne azonban állandóan változik. Vannak ugyan területek, amelyeken nagyobb gyakorisággal fordulnak elő különböző jogsértések, de a konkrét helyszín mindig más. Éppen emiatt kihívást jelent, ha meg szeretnénk jósolni, hogy legközelebb hol várható például betörés. A betörésekre jellemző, hogy egy adott területen belül többször is előfordul, hiszen ha a betörőknek sikerül meglépniük, szívesebben térnek vissza a már ismert helyszínre. Ennek tudatában Johnson és csapata különböző algoritmusokat dolgozott ki, amelyek segítik a rendőrség munkáját.
Mennyire lehetnek pontosak az előrejelzések?
Először is, a legtöbb algoritmus a térképen négyzet alakú területeken jelöli a következő lehetséges bűncselekményt. Ez sokszor azonban nem kapcsolódik a város valódi elrendezéséhez, például a kerületek határaihoz, ezért Johnson és csapata a rendőrséggel összefogva megpróbálták utcaszintre bontani az előrejelzéseket, és a járőrözések útvonalait igyekeznek az algoritmusok jelzései szerint alakítani. Úgy tűnik, hogy ez valóban hatékony megoldást jelent.
Mennyire megbízhatók az algoritmusok?
Az algoritmusok megőrzik a korábbi adatállományokat, ennek következtében pedig valóban előfordulhatnak bizonyos mértékű torzítások. Ez azonban nem vonatkozik minden algoritmusra. Azok, amelyeket a rendőrség használ, a lakosság bejelentései alapján készülnek, tehát megbízható képet adnak az elkövetett bűncselekményekről. Akkor torzítanának az algoritmusok, ha csak a letartóztatások statisztikáit vennék alapul, hiszen ez teljes mértékben a rendőrség munkájától függ, de sok olyan eset is van, amit vagy nem jelentenek be, vagy nem sikerül elkapni az elkövetőt.
Valóban csökkenthetjük a bűncselekmények számát?
Johnson kíváncsi volt, hogy vajon létezik-e könnyebb és olcsóbb módja a betörések megakadályozásának, mint a folyamatos járőrözés. Egy véletlenszerű ellenőrzéses kísérletben például olyan otthonokat, ahol magas a betörés kockázata, egy nagyjából 4000 forint értékű csomaggal szerelték fel: olyan LED-fényforrásokat alkalmaztak, amik kívülről azt a hatást keltették, mintha be lenne kapcsolva a tévé, valamint a készlethez tartozott egy ajtóhoz kötött riasztó is. A kutatók tájékoztatták a lakókat, hogy az ő otthonuk esetében magasabb a betörés kockázata, de ezekkel az eszközökkel csökkenthetik azt. A statisztika szerint ennek segítségével hetente 6-7 betörést sikerült megelőzni.
Sokan aggódnak, hogy ezek a megközelítések csak fokozzák a betöréstől való félelmet az emberekben, azonban a kutatások eredményei szerint azokon a területeken, ahol tesztelték az algoritmus működését, nem nőtt a lakosság félelme, viszont az emberek elégedettebbek lettek a rendőrség munkájával.
