Ha kinyitod a tenyered és megnézed az ujjaid hosszát, nagy eséllyel nem találsz két egyformát közöttük. Vannak elméletek, amelyek szerint a mutató- és a gyűrűsujjunk hossza több mindent is elárul rólunk. A két ujj hossza közötti arányt 2:4 ujjaránynak nevezik, mivel a második és a negyedik ujjunkról van szó. De mit is jelent ez? Mit tudhatunk meg belőle? Ennek járt utána a Science magazin.
Az ujjak hossza és a férfiasság
Ez az arány alacsonyabb a férfiaknál, akiknek a gyűrűsujja jellemzően hosszabb, mint a mutatóujja, amíg a nőknek általában nagyjából egyforma hosszú ez a két ujjuk. John Manning evolúciós biológus több mint húsz éve tanulmányozza az ujjak hosszát, ő arra a következtetésre jutott, hogy az ujjaink hossza, illetve aránya nemcsak a nemünkkel áll kapcsolatban, de a személyiségünkre, a kognitív képességeinkre, a szexuális irányultságunkra, valamint a különböző betegségekre való hajlamunkra is lehet belőle következtetni.
Az elképzeléseivel persze nem mindenki ért egyet, és bár sok kutatót vonz a feltételezés, tény, hogy sok kérdést is felvet. Már az 1870-es években szóltak arról kutatások, hogy az ujjak aránya a nemek közti különbségek egyike, de ezt végül csak 1998-ban sikerült bebizonyítani: ekkor derült ki, hogy a jelenségért a hormonszintünk felelős. Manning szerint minél alacsonyabb a 2:4 ujjarány értéke – azaz minél hosszabb a gyűrűsujj a mutatóujjhoz képest –, annál magasabb az illető tesztoszteronszintje. Az eredmények szerint az ujjak hosszának különbségei már a magzati korban kialakulnak.
További kutatások eredményei bizonyítják, hogy a nemi hormonok a méhben nemcsak az ujjaink hosszáért, de az agy fejlődéséért is felelősek. Ettől függ többek között az agresszió mértéke, a szexuális irányultságunk, az autizmusra és a függőségekre való hajlamunk, valamint a térbeli tájékozódó képességünk is, de ezeket az összefüggéseket még kutatják. Kifejezetten veszélyes azonban a magzati korban hormonmintát venni, ezért a kutatók inkább az ujjak hossza közötti arányt vizsgálják.
Apró különbségek
A tanulmányok apró különbségekre épülnek. Bár az ujjak aránya jellemzően alacsonyabb a férfiak esetében, a nemek közötti különbség meglehetősen kicsi, és nem ritka az sem, hogy átfedés van közöttük. Ennek ellenére sok kutató meg van győződve arról, hogy a 2:4 ujjarány megbízható mutató, hiszen számos tanulmány alátámasztja, hogy a különböző magatartásformák és képességek összefüggést mutatnak az ujjaink hosszának arányával.
Egy nagyszabású tanulmány azt vizsgálta, hogy az ujjhosszak arányával hogyan változik a nők szexuális irányultsága. A feltételezések szerint a női magzat magasabb férfihormonszintje növeli a homoszexualitás esélyét. Ezt a hipotézist sokan vitatják, és nehezen is lehet tesztelni. Bár a homoszexuális és a heteró férfiak ujjai között nem volt nyilvánvaló különbség, a kutatók szerint a leszbikus nőknek kisebb a 2:4 arányuk. Azonban így sem sikerült kimondani egy univerzális szabályt, hiszen Manning szerint például magzati korban a tesztoszteron csak a férfiak szexuális irányultságára hat, a nőkét nem befolyásolja.
Rövidebb ujjak, jobb teljesítmény?
Ennek ellenére azonban Manning szerint épp a tesztoszteron miatt az ujjarányok előrejelezhetik például a prosztatarák kezelésének hatékonyságát – de ehhez is további vizsgálatokra van szükség. Ami viszont Manning véleménye szerint biztos, az az, hogy az ujjaink hosszának aránya összefügg a sportteljesítményünkkel, mégpedig oly módon, hogy az alacsonyabb 2:4 ujjarányú emberek számos sportágban jobban szerepelnek.
Arra azonban nincs biztonságos módszer, hogy a magzatból az első trimeszter ideje alatt – amikor az ujjak kifejlődnek – mintát nyerjenek. A kutatók nem adják fel, addig is állatkísérletekkel vizsgálják a jelenséget. Volt olyan eset, amikor a hormonok megváltoztatásának következtében a születendő egér hátsó lábai megrövidültek. A nemi hormonok hatással vannak a genetikára, ezáltal pedig a csontváz növekedésére is – és ez nagy eséllyel az emberek esetében is így van. Egy másik állatkísérlet eredményei viszont ellentmondanak ezeknek a megállapításoknak. Több kutató is vizsgálta a 2:4 ujjarány genetikai hatásait, de a legtöbb esetben nem találtak bizonyítékot a tesztoszteron szerepére.
A méret a lényeg
A szkeptikusok szerint a 2:4 ujjarány statisztikailag is értelmetlen. Mielőtt ugyanis a kutatók egy bizonyos arányt használnának, ellenőrizniük kell, hogy az megfelel-e bizonyos matematikai kritériumoknak, és ez az ujjarány több száz mérés elvégzése után sem felelt meg ezeknek. Ennél kifinomultabb matematikai megközelítések azt sugallják, hogy az ujjarányok közötti különbségek csupán a férfiak nagyobb kezeinek függvénye, azaz a férfiak gyűrűsujja azért tűnik hosszabbnak, mert az egész kezük nagyobb.
Ez a megállapítás segíthet megmagyarázni egy másik problémát, ami a 2:4 ujjarány vizsgálatával merült fel, mégpedig azt, hogy az eredményeket gyakran nem sikerült reprodukálni. A kutatások hitelességének javítása előtt még hosszú út áll, de ha sikerülne ezt elérni, az nemcsak az elmélet pártolóit és szkeptikusait hozná közelebb egymáshoz, de olyan összefogások is alakulhatnak, amelyek során a tudósok megosztják egymással eddigi tapasztalataikat, közelebb kerülve ezzel az újabb eredményekhez.
