A beleinkben élő baktériumok és egyéb mikroorganizmusok összessége, szakszóval a bélflóra iránt az utóbbi időben egyre fokozottabban érdeklődnek a tudósok. Számos kutatás született a témában, mely összefüggést vél felfedezni belsőnk ezen parányi ökoszisztémájának működése és fizikai, illetve mentális egészségünk között. Mégis, többségében még felfedezetlen területről beszélünk, hiszen a kérdéses baktériumok nagy részének pontos meghatározása még várat magára. Brit kutatók azonban – mint a Medical News Today a Nature folyóiratban megjelent tanulmány alapján beszámol róla – nemrégiben kétezer új, korábban még sosem vizsgált törzset fedeztek fel.
Nem is ismerjük még igazán a beleinket
Gyomrunk és beleink parányi lakóinak többek közt a Parkinson-kór és az időskori szenilitás kialakulásában játszott szerepét is feltételezték már egyes tudósok, de olyan kutatás is született, mely a különböző emberek bélbaktériumai közötti különbséggel magyarázzák, hogy miért nem hatnak egyesekre a cukorbetegségre felírt gyógyszerek. Mindezek alapján nem véletlen, hogy szeretnének a szakemberek többet megtudni arról, mégis, miféle élőlények laknak emésztőrendszerünkben. Ez azonban főleg azért nehéz, mert a szóban forgó baktériumok többségét laboratóriumi körülmények között nem lehetséges tenyészteni.
Az angliai Hinxtonban található Európai Bioinformatikai Intézet és a genetikai kutatással foglalkozó, szintén helybeli Wellcome Sanger Intézet kutatói a világ különböző pontjairól származó bélflóraminták alapján egy számítógépes modellezési eljárással igyekeztek virtuális baktériumtenyészeteket létrehozni. Alexandra Almeida idegtudós, a megjelent tanulmány társszerzője szerint eljárásuk leginkább egy bonyolult puzzle kirakásához hasonlítható, melyben több száz különböző darabkából kell egy előre nem látható összképet megalkotniuk.
A tudósoknak végül az újfajta eljárás segítségével 11 850 különféle minta alapján sikerült 92 143 baktériumgenomot újraalkotniuk, melyekből 1952, eddig teljesen ismeretlen fajt azonosítottak. Ezen mikroorganizmusok többsége igen ritka, és kizárólag a bélrendszerben található meg, azon kívül nem képes fennmaradni, ezért is olyan nehéz a nyomukra bukkanni. A tudóscsapat szerint felfedezésük és a hasonló kutatások képessé tehetnek bennünket, hogy átfogóbb térképet rajzolhassunk az emberi bélflóráról, ezáltal jobban megérthessük, és akár az orvostudományban hasznosíthassuk annak egészségünkre kiható működését.
A kutatók arra is rámutatnak, hogy mennyire fontosak lehetnek a témában az átfogóbb, nagyobb mintával és földrajzi szórással dolgozó vizsgálatok. Az eddigi kutatások többségét európai és észak-amerikai páciensek bélmikrobái alapján végezték a szakemberek, míg jelen vizsgálatban néhány, Afrikából származó mintát is szemügyre vehettek a tudósok, melyekben fontos eltéréseket találtak az előbbiekhez képest. Almeida úgy véli, a jövőben egyre jobban megismerjük beleink élővilágát, mely még számtalan meglepetést tartogathat a tudomány számára.
