Ugyan nincs olyan szőrzetünk, mint amilyen az emlősállatokat védi a hidegtől, a szervezetünk mégis képes alkalmazkodni a hideghez. Persze csak egy bizonyos pontig. Az extrém hideggel már nem tudunk mit kezdeni. De vajon mi történik a testünkkel, mielőtt beáll a fagyhalál? Az Asap Science legújabb videójában erre kereste a választ.
Hogy reagál a test a hidegre?
A hipotermia a szervezet túlzott mértékű kihűlése, ami sok esetben akár halállal is végződhet. Ez általában olyankor következik be, amikor a test hőmérséklete 27-20 fok alá kerül.
De nézzük, mi történik ilyenkor a testben. Ha elkezd lehűlni a szervezet, a bőr jelez a hipotalamusznak. Ennek következtében a bőrtől távolabbi vérerek kitágulnak, a bőrhöz közelebb esők viszont összeszűkülnek, az érszűkület folyamatában pedig a hő a test középpontja felé irányul. A szervezetünk azt is kihasználja, hogy az anyagcsere fokozásának hatására hő termelődik. A barna zsírszövet jelentős mértékű hőtermelésre képes, így aktiválja ezeket a funkciókat is. Azonban, ha ez sem jelent biztos védelmet, a testünk reszketni kezd. A szervezet folyamatosan mozgatja, rángatja az izmokat, ezzel szintén hőt próbál termelni a testünk, hogy megmeneküljünk a fagyhaláltól.
Ha a bőrünk közvetlenül ki van téve az extrém hidegnek, már akár 30 perc elteltével is fagyási sérüléseket szerezhetünk. Azáltal, hogy a sejtjeink elkezdenek megfagyni, komoly sejtkárosodás is megy végbe. A fagyás folyamatának következtében a sejtekből távozik a folyadék, a sejt elkezd elhalni, a keletkezett jégkristályok pedig tovább károsítják a környező sejteket is. Hogy elkerüljük a fagyási sérüléseket és a sejtjeink elhalását, a bőr felszínéhez közelebbi erek kitágulnak, így próbálja felmelegíteni a szervezet a bőrsejteket. Az értágulat folyamata során pont fordítva tágulnak az erek, mint az érszűkület alkalmával. Extrém hideg esetén a szervezet nem tudja eldönteni, hogy melyik fontosabb, a bőr vagy a test fűtése, ezért egymást váltogatja a két folyamat, ami még több károsodáshoz vezet.
Nem a bőrünk az egyetlen, ami sérülhet a mínuszok hatására. Ha a hideg időjárás erős széllel párosul, a szemünk felszínét borító szaruhártya könnyen kiszáradhat, ez pedig akár a szemhéj görcseihez is vezethet. Jó hír, hogy ez viszonylag gyorsan regenerálódhat, ha bemegyünk a hidegről, azonban súlyos esetekben maradandó károsodást is szenvedhetünk.
A testfelépítés, az öltözködés, a hőmérséklet és a környezeti tényezők is befolyásolják, hogy milyen gyorsan hűl ki a testünk. Például vízben sokkal gyorsabban utolér minket a fagyhalál, mint ha a levegőn lennénk, hiszen ilyen körülmények között sokkal hamarabb veszíti el a hőt a testünk. Azok, akik a Titanic balesete után a vízbe kerültek, nagyjából 15 perc alatt meg is fagytak. Ennek az az oka, hogy a hipotermia következtében a szerveink lassan elkezdik feladni a szolgálatot, ezáltal abbahagyja a reszketést, és nem termel tovább hőt.
Sok olyan esetben, amikor valakit halálra fagyva találtak meg, az áldozat teljesen le volt vetkőzve. A jelenség hátterében valószínűleg az áll, hogy a hideg hatására az agy is károsodik, és úgy érzékeli, mintha a testünk lángolna, erre pedig már logikus reakció, ha levetkőzünk. Egy másik elmélet szerint az izmok elfáradnak a reszketésben, emiatt a vér a hőt a bőrünk felé kezdi szállítani, aminek következtében szintén úgy érezzük, mintha melegünk lenne.
De mi a teendő, ha nem mi fagyunk meg?
Ha találtunk valakit, aki úgy tűnik, mintha megfagyott volna, jusson eszünkbe, hogy senki sem tekinthető halottnak, amíg nincs melegben, és úgy sem ad életjelet. Volt olyan eset, amikor valakit vízbe fagyva találtak meg, minden életjel nélkül, ám egy hosszadalmas koszorúérműtéttel és 11 órányi regenerálódással később újra megfelelően funkcionált a teste.
Fontos extrém hidegben is törekedni arra, hogy melegen tartsuk a testünket, hiszen, ha mi nem, a szervezetünk mindent meg fog tenni ennek érdekében, ez pedig komoly egészségkárosodással is járhat.
