Bőrünk is hatással lehet a magas vérnyomásra

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A magas vérnyomás hátterét kutatva az orvosok a bőr egy izgalmas funkcióját fedezték fel.

A bőr meglepően fontos szerepet játszhat a vérnyomás és a pulzusszám szabályozásában – derül ki a Cambridge-i Egyetem és a svéd Karolinska Intézet kutatóinak közös vizsgálatából. Bár ezt a megállapítást egereken végzett kutatásokból szűrték le a kutatók, feltételezik, hogy az embereknél sincs ez máshogy. Az eLife-ban megjelent vizsgálatban a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a bőr, ami a legnagyobb szervünk, hogyan segít a vérnyomás és pulzusszám szabályozásában a rendelkezésre álló oxigén mennyiségének függvényében. Az eredményekről a Professor Health számolt be.

Az oxigén, a bőr és a vérnyomás

A magas vérnyomás összefüggésben áll a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, stroke-kal és a szívrohammal is. Arra azonban, hogy mikor mi áll a magas vérnyomás hátterében, nincsenek egyértelmű magyarázatok. Azt viszont tudjuk, hogy a magas vérnyomás miatt gyakran csökken a véráramlás a bőrben található apró erekben, és ez az állapot fokozatosan romlik, ha nem kezeljük. 

Korábbi kutatások eredményei szerint, ha egy szövet oxigénhiányos állapotba kerül, mint például nagy magasságban, légszennyezés, dohányzás vagy elhízás következtében, az adott szövet vérellátása megnő. A véráramlás ilyen helyzetekben történő növekedését részben az úgynevezett HIF fehérjék szabályozzák. Azt vizsgálandó, hogy a bőr milyen szerepet játszik a vér áramlásának segítésében, a kutatók egereket helyeztek oxigénszegény környezetbe. A tanulmányozott egereket genetikailag módosították, ezáltal szervezetük nem volt képes a HIF fehérjék termelésére.

A bőrünk és a szívünk egészsége összefügg
Fotó: Shutterstock

„Tízből kilenc esetben a magas vérnyomás spontán jelentkezik, különösebb ismert okok nélkül” – állítja Randall Johnson, a Cambridge Egyetem molekulárisfiziológia- és patológiaprofesszora. „Az ezen a területen végzett legtöbb kutatás a magas vérnyomás kialakulásában olyan szervek szerepét vizsgálta, mint az agy, a szív és a vesék, de nagyon keveset tudunk arról, más szervek és szövetek milyen hatással lehetnek a probléma kialakulására” – teszi hozzá.

Ezt a kutatást azonban direkt úgy tervezték, hogy a bőr és a szív- és érrendszer közötti kapcsolat legyen a középpontban. Az eredmények szerint a génmódosított egereknél a HIF fehérjék termelésének hiánya miatt az alacsony oxigénszintre adott reakció megváltozott, ez pedig befolyásolta a pulzusszámot, a vérnyomást, a bőr hőmérsékletét, valamint az általános aktivitást is. Azok az egerek, amelyeknek a HIF fehérjék által szabályozott specifikus fehérjéket nem tartalmazta a szervezete, hasonló módon reagáltak. Az eredmények meglepőek voltak az egészséges egerek tekintetében is, hiszen oxigénhiányos reakciójuk sokkal összetettebb volt, mint azt korábban várták.

Hogy mi történik pontosan? Az első tíz percben a vérnyomás és a pulzusszám emelkedik, majd az ezt követő legfeljebb 36 óra során mindkét érték a normál szint alá csökken. Körülbelül 48 órával azután, hogy a szervezet alacsony oxigénszintnek volt kitéve, a vérnyomás és a pulzus visszaáll a normális szintre.

A HIF vagy más olyan fehérjék hiánya, melyek szerepet játszanak a test alacsony oxigénszintre adott reakciójában, komoly hatást gyakorolhat a szervezetünkre. A kapott eredmények azonban arra engednek következtetni, hogy bőrünk alacsony oxigénszintre adott reakciója jelentősen befolyásolja azt, ahogy a szív a testünk különböző részeibe pumpálja a vért.

Az alacsony oxigénszint – legyen az ideiglenes vagy tartós – gyakori, és összefügghet az életünk különböző tényezőivel, például a dohányzással vagy az elhízással. A kutatók remélik, hogy a tanulmány segít abban, hogy jobban feltárjuk a magas vérnyomás kialakulása mögött álló testi okokat. Addig is érdemes azonban odafigyelnünk magunkra, hiszen a magas vérnyomás számos megbetegedés előjele lehet.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Mózes Zsófi
Mózes Zsófi
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Meghalt, mielőtt megtarthatta volna élete előadását: így született meg a legendás író utolsó könyve

Amikor a világ egyik legtekintélyesebb egyeteme előadássorozatra kérte fel Italo Calvinót, minden adott volt ahhoz, hogy a híres olasz író pályája egyik legfontosabb nyilvános megjelenésére felkészüljön. Calvino azonban már nem érhette meg a rendezvényt: 61 éves korában váratlanul meghalt. Az előadások szövegei mégis fennmaradtak, és később könyv formájában váltak világhírűvé.

Offline

Nyarak a lakótelepen – Kulcsos gyerekek vakációja a szocializmusban

A nyári szünet ma is komoly fejtörést okoz azoknak a családoknak, ahol mindkét szülő dolgozik, és ez a probléma a szocializmus idején sem volt ismeretlen. A vakáció hónapjaiban feltűnően megnőtt az úgynevezett kulcsos gyerekek száma: azoké a gyerekeké, akik nyakukban a lakáskulccsal, felnőtt felügyelet nélkül töltötték napjaikat.

Világom

Ezekért a magyar férfiakért megőrültek a Habsburg uralkodónők

Bár a történelemkönyvek lapjai leginkább a rideg politikai házasságokról, a Habsburg-ház szigorú spanyol etikettjéről és a birodalmi érdekekről szólnak, a bécsi udvar kulisszái mögött hús-vér emberek éltek, elfojtott vágyakkal és lángoló érzelmekkel. A merev, fojtogató császári protokoll elől menekülő uralkodónők számára a magyar arisztokraták jelentették a megtestesült szabadságot, a vadságot, a lovagias romantikát és a lenyűgöző intellektust.

Életem

Műanyagpohár-tilalom júliustól: drágább lehet az elviteles italod

Egy most életbe lépett szabályozás már a műanyag poharakat is felveszi az egyszer használatos műanyagok tiltólistájára, egy kitétellel: a 10 százaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó termékek még maradhatnak. A rendelkezés az ipartestület szerint drágábbá teheti az elviteles italokat a fogyasztók számára.

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.