Bőrünk is hatással lehet a magas vérnyomásra

Olvasási idő kb. 3 perc

A magas vérnyomás hátterét kutatva az orvosok a bőr egy izgalmas funkcióját fedezték fel.

A bőr meglepően fontos szerepet játszhat a vérnyomás és a pulzusszám szabályozásában – derül ki a Cambridge-i Egyetem és a svéd Karolinska Intézet kutatóinak közös vizsgálatából. Bár ezt a megállapítást egereken végzett kutatásokból szűrték le a kutatók, feltételezik, hogy az embereknél sincs ez máshogy. Az eLife-ban megjelent vizsgálatban a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a bőr, ami a legnagyobb szervünk, hogyan segít a vérnyomás és pulzusszám szabályozásában a rendelkezésre álló oxigén mennyiségének függvényében. Az eredményekről a Professor Health számolt be.

Az oxigén, a bőr és a vérnyomás

A magas vérnyomás összefüggésben áll a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, stroke-kal és a szívrohammal is. Arra azonban, hogy mikor mi áll a magas vérnyomás hátterében, nincsenek egyértelmű magyarázatok. Azt viszont tudjuk, hogy a magas vérnyomás miatt gyakran csökken a véráramlás a bőrben található apró erekben, és ez az állapot fokozatosan romlik, ha nem kezeljük. 

Korábbi kutatások eredményei szerint, ha egy szövet oxigénhiányos állapotba kerül, mint például nagy magasságban, légszennyezés, dohányzás vagy elhízás következtében, az adott szövet vérellátása megnő. A véráramlás ilyen helyzetekben történő növekedését részben az úgynevezett HIF fehérjék szabályozzák. Azt vizsgálandó, hogy a bőr milyen szerepet játszik a vér áramlásának segítésében, a kutatók egereket helyeztek oxigénszegény környezetbe. A tanulmányozott egereket genetikailag módosították, ezáltal szervezetük nem volt képes a HIF fehérjék termelésére.

A bőrünk és a szívünk egészsége összefügg
Fotó: Shutterstock

„Tízből kilenc esetben a magas vérnyomás spontán jelentkezik, különösebb ismert okok nélkül” – állítja Randall Johnson, a Cambridge Egyetem molekulárisfiziológia- és patológiaprofesszora. „Az ezen a területen végzett legtöbb kutatás a magas vérnyomás kialakulásában olyan szervek szerepét vizsgálta, mint az agy, a szív és a vesék, de nagyon keveset tudunk arról, más szervek és szövetek milyen hatással lehetnek a probléma kialakulására” – teszi hozzá.

Ezt a kutatást azonban direkt úgy tervezték, hogy a bőr és a szív- és érrendszer közötti kapcsolat legyen a középpontban. Az eredmények szerint a génmódosított egereknél a HIF fehérjék termelésének hiánya miatt az alacsony oxigénszintre adott reakció megváltozott, ez pedig befolyásolta a pulzusszámot, a vérnyomást, a bőr hőmérsékletét, valamint az általános aktivitást is. Azok az egerek, amelyeknek a HIF fehérjék által szabályozott specifikus fehérjéket nem tartalmazta a szervezete, hasonló módon reagáltak. Az eredmények meglepőek voltak az egészséges egerek tekintetében is, hiszen oxigénhiányos reakciójuk sokkal összetettebb volt, mint azt korábban várták.

Hogy mi történik pontosan? Az első tíz percben a vérnyomás és a pulzusszám emelkedik, majd az ezt követő legfeljebb 36 óra során mindkét érték a normál szint alá csökken. Körülbelül 48 órával azután, hogy a szervezet alacsony oxigénszintnek volt kitéve, a vérnyomás és a pulzus visszaáll a normális szintre.

A HIF vagy más olyan fehérjék hiánya, melyek szerepet játszanak a test alacsony oxigénszintre adott reakciójában, komoly hatást gyakorolhat a szervezetünkre. A kapott eredmények azonban arra engednek következtetni, hogy bőrünk alacsony oxigénszintre adott reakciója jelentősen befolyásolja azt, ahogy a szív a testünk különböző részeibe pumpálja a vért.

Az alacsony oxigénszint – legyen az ideiglenes vagy tartós – gyakori, és összefügghet az életünk különböző tényezőivel, például a dohányzással vagy az elhízással. A kutatók remélik, hogy a tanulmány segít abban, hogy jobban feltárjuk a magas vérnyomás kialakulása mögött álló testi okokat. Addig is érdemes azonban odafigyelnünk magunkra, hiszen a magas vérnyomás számos megbetegedés előjele lehet.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Mózes Zsófi
Mózes Zsófi
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?