Elválni valakitől az egyik legfájdalmasabb dolog az ember életében. És akkor még ott vannak a vitás kérdések, a nehéz döntések. Van, akiknek nagyon nehéz, van, akik könnyebben meg tudnak állapodni egymással, vannak, akik gyűlölik, vannak, akik szeretik egymást utána. Még összetettebb a kérdés, ha egy vagy több közös gyerek is végigéli a szülők különválását. Tavalyi kérdőívünkben erről is kérdeztünk titeket.
A kérdőívet 1226 olvasónk töltötte ki, köszönjük nektek a részvételt!
Mivel e mostani elemzésünkben elsősorban a gyermekek szemszögéből nézzük a válást, csak azok válaszaira támaszkodunk, akiknek egy vagy több kiskorú gyermekük volt, mikor párjukkal szétmentek. Erről egészen pontosan 750 kitöltőnk számolt be, akik között nagyjából ugyanannyian voltak férfiak és nők. A válással kapcsolatos kérdőív további eredményeiről itt olvashatsz bővebben.
Hogyan viselték a gyerekek a válást?
Válaszaitok alapján meglehetősen vegyes a kép. A válások 30 százalékát ugyanis rosszul vagy nagyon rosszul élték meg a kicsik, nagyjából ugyanennyien vannak azok is, akik relatíve jól jöttek ki a dologból, a többiek (40 százalék) számára pedig érzelmileg vegyes időszakot jelentett a válás. Mindez - úgy tűnik - nagyban múlik a szülők egymáshoz való viszonyán: a válást könnyebben viselő gyerekek (világos oszlopok) aránya az egymással jóban lévő szülők esetén csaknem 50 százalék, míg a haragban lévő szülőknél mindössze 17 százalék! Ezzel párhuzamosan azok a gyerekek, akiknek szülei válásuk után rossz viszonyban vagy egyenesen haragban maradtak egymással, ugyanilyen arányban (50 százalékban) viselték rosszul vagy rendkívül rosszul a válást (sötét oszlopok), és csak 19 százalékuk jött ki viszonylag jól a dologból.
Mi lett a gyerekekkel?
A válás után jellemző tendencia, hogy a gyerekek többsége (70-80 százaléka) az anyához kerül, az apáknál ez az arány jóval kevesebb (2-7 százalék). Az elvált szülők körülbelül negyede dönt továbbá úgy, hogy a továbbiakban mindkét szülővel ugyanannyi időt tölthessen(ek) a gyerek(ek).
Ami a gyerekekkel való viszonyt illeti, tíz szülőből kilenc ítélte meg úgy, hogy jóban vagy nagyon jóban van velük. A kitöltők háromnegyedénél ez ráadásul a volt partnerükre is igaz, és mindössze 6 százalék számolt be arról, hogy a gyerekek rossz viszonyt ápolnak a másik szülővel. Ez az arány elsősorban azok körében volt egyébként magas, akik maguk is haragban voltak az ex-szel: náluk a 92 százalék jelölte, hogy nem csak hogy ők ki nem állhatják, de a gyerek(ek) sem szereti(k) a másik szülőt.
Egy válás esetén kétségtelen tehát, hogy a gyerekek hogyléte alapjaiban függ attól, ahogyan a szülők kezelik az elválást és az annak során felmerülő problémákat. A kulturált viselkedés, egymás tiszteletben tartása így a gyerek lelki egészsége szempontjából is alapvető, míg a Rózsák háborújára emlékeztető marakodásban nem csak egymáson, de gyermekeinken is súlyos sebeket ejthetünk.
Hogyan lehet jól válni, ha a gyerek is érintett?
Ezt a kérdést minden válás előtt álló szülő felteszi. Ahogy azt is, hogy vajon mit él át a gyerek szülei válásakor?
Többek között ezekre a kérdésekre ad választ Dr. Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő a Dívány rendezvénysorozatának következő előadásán, március 9-én este, a MOM Kulturális Központban. Jegyek korlátozott számban még itt kaphatók.
