Megszámolta már, egy nap alatt hányszor fojtják önbe a szót?

Olvasási idő kb. 2 perc

Most egy új alkalmazással megteheti. És ha másik fél észre sem veszi, hogy ezt csinálja, szembesítheti vele.

Manterruption: így nevezi az angolszász szleng azt a jelenséget, amikor a férfiak tiszteletlenül közbevágnak, miközben egy nő beszél. A jelenség egyáltalán nem ritka, és nem korlátozódik otthoni vagy munkahelyi beszélgetésekre, most pedig itt egy alkalmazás, ami pontosan erre szeretné felhívni a figyelmet. 

Ilyen gyakori

Tavaly szeptemberben az amerikai elnökjelöltek tévés vitájában például Trump 51 alkalommal vágott Clinton szavába (a politikusnőnek is sikerült azért vitapartnerébe fojtania a szót, de mindössze 17 alkalommal). Emlékezetes az az eset is, amikor 2009-ben az MTV VMA díjátadóján Kanye West egy "Hadd fejezzem be helyetted" felkiáltással szakította félbe Taylor Swift beszédét, aki éppen a videoklipjéért járó díjat szerette volna megköszönni. Az egyik Brit Awardson pedig James Corden zárta rövidre Adele köszönőbeszédét, mert csúszás volt a műsorban.

Ezek csak a legemlékezetesebb nyilvános példák a manterruptionra a közelmúltból, de vannak a hétköznapi életből is statisztikák. A férfiak 23 százalékkal többször szakítják félbe nők mondandóját, mint egy másik férfiét. Konferenciabeszélgetéseken és tárgyalásokon a beszélgetések 75 százalékában férfiak beszélnek. Már az iskolában is gyakrabban szakítják félbe a lányok mondandóját, vagy egyszerűen egy másik diák válaszolja meg a nekik feltett kérdést. Ez csak néhány olyan kutatás, amit a Women Interrupted készítői közöltek a weboldalukon

Folyamatosan elemzi a beszédet

Persze kár lenne ezt csak a férfi és nő közötti beszélgetésekre korlátozni: nemtől és beszélgetőpartnertől függetlenül idegesítő dolog, ha a másik folyamatosan közbevág és nem engedi befejezni a mondanivalót. Van úgy, hogy ezt ráadásul észre sem veszi, szóval akármelyik oldalon is áll, mindenképp hasznos lehet a BETC Sao Paolo által fejlesztett alkalmazás.

.Az iOS és Android platformon is működő alkalmazás lényege, hogy felismeri tulajdonosa hangját, majd folyamatosan fut a háttérben és számolja, hányan vágtak a szavába aznap. Az alkalmazás nem rögzíti a beszélgetéseket, és bár a cég elsődleges célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hányszor zavarják meg a férfiak a nők mondandóját, azért arra is tökéletesen alkalmas, hogy nemtől függetlenül kiderítse, ki kit szakít félbe és hányszor. A csapat idővel szeretne egy valósidejű félbeszakítás-számlálót is fejleszteni, sőt a tervek között szerepel, hogy kiderüljön az is, hogy egyes országokban mi a félbeszakítási-ráta. 

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Juhász Edina
Juhász Edina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.