A közösségi média alapvetően azért jött létre, hogy könnyen tudjuk tartani a kapcsolatot a barátainkkal, meg tudjuk osztani az emlékeinket, megtaláljuk régi osztálytársainkat és eldiskuráljunk az azonos érdeklődési körű vadidegenekkel. Ez alapvetően jó dolog, de a brit tudósok, a houstoni egyetem kutatói, az életmódmagazinok és egy ezerfős dán felmérés is kimutatták nemrég: a passzív facebookozás, tehát amikor nem a belájkolt híroldalak cikkeit olvassuk, hanem csak úgy, konkrét célok nélkül tekerünk bele a hírfolyamunkba, vagy kattingatunk az ismerőseink képire, rosszul hat a lelki állapotunkra, és akár depresszióhoz is vezethet.
Alvás- és testképzavarok
Havonta 1,65 milliárd ember használja a Facebookot, naponta átlagosan 50 percig. Ez a szűk egy óra nagyjából minden szabadidős tevékenységnél hosszabb idő (a tévénézést kivéve), és ugyanannyi, mint amennyit evésre és ivásra fordítunk egy nap. Legalábbis az amerikai statisztikai hivatal, a Bureau of Labor Statistics szerint (persze a kérdéskör ennél bonyolultabb, hiszen az amerikai tinédzserek jellemzően órákat, a felnőttek viszont csak 19 percet töltenek egy nap facebookozással).
A Brit Pszichológiai Társaság (British Psychological Society) egyik konferenciáján az is elhangzott, hogy a közösségi média és a technológiai fejlődés teljesen felborította a korábban megszokott életciklusunkat. Míg korábban általában esténként egy könyvvel a hasunkon, vagy a tévé előtt aludtunk el, az okostelefonok, tabletek és laptopok az intenzívebb élményeikkel már teljesen beférkőztek az ágyunkba, felborítva az alvási ciklusunkat. Az éjszakai facebookozás, chatelés, telefonfüggés, az állandó Miért nem válaszolsz most azonnal?-érzés sok 12-18 évesnél alvászavarokhoz, depresszióhoz, alacsony önértékeléshez, szorongáshoz vezetett Nagy-Britanniában. A Preventive Medicine tanulmánya szerint ez a jelenség ráadásul nemcsak a tiniket érinti, de a 19-32 éves korosztályt is. Ráadásul, a kütyüink fénye szintén megakadályoz abban, hogy el tudjunk aludni.
A Midwifery magazin a saját közvélemény-kutatásában a fentiektől függetlenül jutott arra az eredményre, hogy azok a gyereket váró női olvasók, akik kevesebbet facebookoznak, kevésbé testképzavarosak, hiszen nem ömlik rájuk a közösségi médián keresztül annyi tökéletességet sugárzó, beállított fotó a terhesen is szuperkarcsú szupermodellekről.
Boldogtalanok leszünk a bulifotóktól, ha nem voltunk ott
Hasonló eredményre jutottak a Kaspersky Lab szakemberei is egy 16 750 fős nemzetközi felmérésben: az emberek többsége rosszkedvű vagy ideges lesz, ha nem annyi lájkot kap egy bejegyzésére, mint amennyit remélt, és 42 százalékuk féltékeny, ha a barátaik népszerűbbek, mint ők. A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy az emberek irigyek, ha az ismerőseik látszólag boldogabb életet élnek.
Az emberek többsége (65%) azért használja a közösségi hálózatokat, hogy tartsa a kapcsolatot a barátaival és kollégáival, valamint szórakoztató és vicces bejegyzéseket nézzen (60%). Egy átlagos felhasználó jelentős mennyiségű időt szán arra is, hogy létrehozza a digitális profilját és feltöltse azt pozitív pillanatokkal (61%), és értesíti a közösséget a vakáció során eltöltött remek időről (43%).
Ezek az emberek mégis gyakran keserű érzéssel figyelik barátaik boldog bejegyzéseit a szabadságról, egy hobbiról vagy szórakozásokról, mivel úgy érzik, hogy mások jobban élvezik az életet, mint ők. A megkérdezettek 59%-a boldogtalannak érezte magát, ha olyan buliról láttak képeket, ahová őt nem hívták meg és 45%-ára negatív hatással voltak a barátok boldog ünnepi képei. További 37% azt is elismerte, hogy visszanézi régi, boldog bejegyzéseit, de ez csak tovább erősíti azt az érzést, hogy múltbeli élete jobb volt, mint a jelenlegi.
Idegesítik az ismerősök tökéletes fotói? Egy hétig ne nézze őket, jobb lesz!
A Houstoni Egyetem kutatásába bevont nők és férfiak szintén irigyek és ingerültek lettek attól, hogy mások idilli családi képeit és tökéletes nyaralási fotóit nézegették. Sokan nyomorultul érzik magukat ilyenkor, és önmarcangolásba kezdenek. Én miért nem voltam ott ezen a bulin? Akkor miért nem ilyen vidámak, amikor velem vannak? Nem vagyok nekik elég menő?
Az ilyen negatív gondolatsor csak egy lépésre van a depressziótól. A Lancaster Egyetem kutatói szerint ugyan nagyon komplex a közösségi oldalak használata és ezen zavar közötti kapcsolat, hiszen számos tényezőt kell figyelembe venni, az azért elmondható, hogy a folyamatos összehasonlítgatásnak, bizonyos esetekben tényleg ilyen komoly következménye van. Intő jelnek számít például az, ha valaki irigyen szemléli mások posztjait, gyakran vannak negatív bejegyezései.
A szakemberek azt tanácsolják, hogy aki szomorú lesz az ismerősei képeit nézegetve, próbáljon meg egy időre eltávolodni a Facebook által bemutatott, valójában igencsak torzított valóságtól. A dán kutatók ugyanis azt is kimutatták, hogy aki egy hétig a közösségi oldalak környékére sem nézett, sokkal boldogabb volt, mint aki ezalatt is az ismerősei képei között nézelődve folyamatosan hergelte magát. És ez főként azokra volt igaz, akik passzívan használják a közösségi oldalakat, azaz nem igazán kommunikálnak másokkal, csak nézegetik az ismerősök bejegyezéseit, fotóit. A poblémára két megoldás van: vagy kerüli azokat a posztokat, akiktől rosszul érzi magát, ha pedig ez nem megy, akkor intsen inkább búcsút a Facebooknak,
A Facebook nem az ördög találmánya
Természetesen a felmérések és tanulmányok mindegyike rámutat: a Facebook és a többi közösségi oldal egyáltalán nem rossz dolog, sőt! Csak mindannyiunknak meg kellene tanulnia, hogyan kell a helyén kezelni ezt az új médiumot: a lájkvadászat és a lájkok elmaradása miatt érzes szorongás sem jó. Sokszor például kifejezetten használhat az alacsonyabb önértékelésű embereknek, amikor látják a pozitív visszacsatolást a fotóikra és a bejegyzéseikre.
