Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megváltoztatná a meddőség definícióját, és terveik szerint azok az egyedülálló férfiak és nők is ebbe a kategóriába tartoznak majd, akik nem találnak maguknak párt a gyermekvállaláshoz.
Az eddigi kategorizálás szerint azok voltak meddők, akik nem tudtak teherbe esni 12 hónapnyi rendszeres, védekezés nélküli szex után sem. Most majd ide tartoznak azok is, akik képtelenek szexuális partnert vagy kapcsolatot találni illetve építeni, és a döntést azzal indokolták, hogy mindenkinek joga van saját utódhoz.
Az új standardot jövőre küldik szét az illetékes minisztereknek, de nem biztos, hogy mindenki jó néven veszi majd, hogy a világszervezet átlép a szociális ügyek területére. Sokan aggódnak amiatt is, hogy így még hosszabbra nyúlnak a várólisták azon párok számára, akik egészségügyi okokból nem tudnak gyermeket vállalni.
Mi lesz ebből?
Az Eurostat People in EU kiadványa szerint az Unióban a második legmagasabb Magyarországon az egyedülálló nők aránya az egyszemélyes háztartásokon belül, és a 2011-es népszámlálás adatai szerint majdnem 800 ezer egyedülálló nő élt az országban, ami kétszer annyi mint négy évtizeddel korábban. Ez a szám pedig azóta nyilvánvalóan nőtt, a kormány hozzáállását pedig mindenki ismeri, a családbarát gondolkodás néha elég furcsa ötletekre sarkallja őket, elég a KDNP szingliadós felvetésére gondolni.
Ugyan felülről próbálják azt sulykolni belénk, hogy a család az papa, mama és gyerekek, Magyarországon a szabályozás szerint 2006 óta egyedülálló nők is részt vehetnek meddőségi kezelésen, amennyiben koruk és egészségi állapotuk (meddőség) indokolja. Mondjuk az, hogy mi az kor, amikor már jelentkezni lehet ilyen beavatkozásra, nincs pontosan meghatározva (ez valahol persze érthető, hiszen a változókor mindenkinél máskor jelentkezik), ráadásul az élettársi vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban élő leszbikusok számára hivatalosan továbbra sem él ez a lehetőség, és ahogyan elméletileg azoknál sem, akiknél a koruk nem indokolja a beavatkozást, vagyis elvileg még bőven van idejük arra, hogy párt találjanak maguknak.
A WHO új standardja "a szingliknek" jelenthet segítséget, amennyiben ezt valamilyen formában beleillesztik a hazai szabályozásba. Persze ha valaki nagyon szeretne gyermeket, megoldhatja másként is, mondjuk örökbefogadással - legyinthetnénk erre, de ez az érv azért elég gyenge lábakon áll. Ahogyan az sincs rendben, hogy az azonos nemű partnerek hivatalosan nem vállalhatják fel kapcsolatukat, ha elmennek egy meddőségi klinikára, hiszen sem az egyedülálló nő kategóriájába nem esnek bele így, és a törvények értelmében reprodukciós eljárás házastársi vagy különneműek közötti élettársi kapcsolatban álló személyeknél végezhető el. És ahogy korábban írtuk, azzal hogy letagadja a kapcsolatát, ez azonban a törvény előtti hamis tanúzást vetíti maga elé, ami büntetendő. Ráadásul a vér szerinti anya semmilyen módon nem válhat a párjával közösen nevelt gyermek törvényes szülőjévél.
A törvényi háttér
Egyedülállóvá vált nőnek számít az, akinek házastársi (élettársi) kapcsolata a reprodukciós eljárás megkezdését követően szűnt meg, egyedülálló nőnek pedig az a nagykorú nő, aki a reprodukciós eljárás megkezdésekor nem áll házastársi, élettársi kapcsolatban.
Egyedülálló nő esetében a reprodukciós eljárás akkor végezhető el, amennyiben a nő életkora vagy egészségi állapota (meddőség) következtében gyermeket természetes úton nagy valószínűséggel nem vállalhat.
Emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárás (a továbbiakban: reprodukciós eljárás) házastársi vagy különneműek közötti élettársi kapcsolatban álló személyeknél, illetve egyedülállóvá vált nőnél akkor végezhető el, ha:
- legalább két egymástól független - szakorvosi szakvélemény alátámasztja, hogy a valamelyik félnél vagy mindkét félnél együttesen fennálló egészségi ok(ok) következtében a kapcsolatból természetes úton nagy valószínűséggel egészséges gyermek nem származhat,
- a nő a reprodukciós kor felső határát nem érte el,
- a kérelmezők nem állnak egymással olyan rokoni kapcsolatban, amely a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:12. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerint a házasságot érvénytelenné teszi, és ezt írásbeli nyilatkozatukkal alátámasztják,
- a kérelmezők hitelt érdemlően igazolják a meddőség kezelésére irányuló egyéb módszerek eredménytelenségét, és a kizáró okok nem állnak fenn,
- valamennyi feltétel együttes fennállása esetén az alkalmazott eljárással orvosilag megalapozott esélye van egészséges gyermek fogamzásának és megszületésének.
Forrás:
- 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről - IX. Fejezet - Az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások, (művi megtermékenyítés), az embriókkal és ivarsejtekkel végzett kutatások, a művi meddővé tétel szabályairól
- 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások végzésére vonatkozó, valamint az ivarsejtekkel és embriókkal való rendelkezésre és azok fagyasztva tárolására vonatkozó részletes szabályokról
Nagy-Britanniában egyébként három évvel ezelőtt lazítottak a kereteken, és az új irányelvek szerint leszbikus párok is részesülhetnének térítésmentes termékenységi kezelésben, de a BBC szerint nem sikerült általánosan érvényt szerezni a jogaiknak. Svédországban áprilistól egyedülálló nők is élhetnek az államilag finanszírozott lehetőséggel, Lengyelországban - ahogyan arra sajnos számítani lehetett - viszont az új törvény sem biztosítja számukra ezt a lehetőséget.
És még valami, a WHO ajánlás nyilván a féfiakra is vonatkozik, és az ő esetükben a béranyaság lenene a megoldás, de itthon sem ez, sem a dajkaanyaság nem szerepel a legálisan választható a humán reprodukciós eljárások között.
Valószínűleg semmi
A Kaáli Intézet alapítója, dr. Kaáli Nagy Géza szerint Magyarországon van igény az egyedülálló nők részéről a termékenységi kezelésre, és főként azok keresik fel a meddőségi központokat, akiknél vészesen közeleg a menopauza. Hozzátette, nem hiszi, hogy itthon az új standard téma lesz és bármilyen szinten befolyásolja majd a jelenlegi szabályozást. Ez utóbbi persze messze nem tökéletes, hiszen csak a kezelések felét tudja finanszírozni az állam, és akkor a hazai spermahelyzetről még nem is beszéltünk. Megjegyezte még, számára is furcsa, hogy a WHO az egészségügy területéről áttévedt a szociális kérdések területére.
Van állami támogatás?
Magyarországon minden ötödik pár csak orvosi segítséggel tud gyermeket vállalni, a limit évi 6200 beültetés, így a párok fele várólistára kényszerül, és ingyenesen ötször lehet próbálkozni (inszeminácóval hatszor - a szerk.) - összegezte a helyzetet egy évvel ezelőtt a HírTV, és a kormány akkor megígérte, 2 milliárd forintos többlettámogatással próbálnak javítani a helyzeten.
Az OEP-javaslat szerint a hatékonyság érdekében érdemes lenne különböző finanszírozást alkalmazni, például 35 év alatt akár hatszor is lehessen próbálkozni, 40 év körül csak kétszer, 42 év felett pedig megszűnehtne az OEP-támogatás. Dr. Káli Nagy Géza szerint ez nem igazságtalan, hiszen "nem tudjuk őket teherbe ejteni. Ez a közpénzzel szemben igazságtalan, mert 42 év felett nehezen működik az eljárás" - nyilatkozta 2015-ben az Origónak.
Az állami kórházakban a teljes beavatkozás ingyenes, csak a gyógyszereket kell kifizetni, a magánklinikák egy részén viszont csak a beültetés térítésmentes, és vannak intézmények, ahol egyáltalán nincs OEP-finanszírozott kezelés. Évente egyébként nagyjából 2000 gyermek születik mesterséges megtermékenyítés útján, az OEP számításai szerint a keret növelésével ez a szám 3500-ra nőhet.
A WHO bejelentésével kapcsolatban az Emberi Erőforrások Minisztériumát is megkerestük, és mint megtudtuk, a szabályozásban a jövőre nézve is a jelenlegi szempontokat tartják majd szem előtt. A családtámogatási és a szociális rendszer egyébként több eszközzel is támogatja a gyermeküket egyedül nevelő szülőket:
- A családi pótlék esetében az egyedülálló szülőknek magasabb összeg jár
- A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény egy főre eső családi jövedelemhatára magasabb az egyedülállók esetén
- A 2015-ben bevezetett első házasok kedvezménye révén két éven át havi 5 ezer Ft-os SZJA kedvezménnyel támogatjuk a fiatalok családalapítását.
- A 2015 júliusától bevezetett családi otthonteremtési kedvezményt (CSOK) az egyedülálló szülők is igényelhetik.
- Az egyedülálló szülőknek lehetőségük van gyermek örökbefogadására is, igaz, a házaspárok előnyt élveznek e tekintetben.
Ki számít egyedülálónak, és mennyien vannak?
A családok támogatásáról szóló 1998. évi IV. törvény (Cst.) 4. § a) pontja szerint [E törvény alkalmazásában] „a) egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa.A KSH népszámlálási adatai szerint a 15 éven felüli egyedülálló férfiak száma 508 ezer fő, ebből a 15-49 évesek száma 245 ezer fő. Az egyedülálló nők száma 809 ezer fő, ebből a 15-49 évesek (termékeny korban lévők) létszáma 162 ezer fő. Összesen tehát az egyedülállók létszáma 1 317 ezer fő, ebből a 15-49 éveseké 407 ezer fő - válaszolt az EMMI kérdésünkre.
