6 ok, amiért okosabb lesz, ha külföldön él

Olvasási idő kb. 3 perc

Nemcsak több pénzre, de nagyobb kreativitásra és jobb kommunikációs készségekre is szert tehet.

Gazdasági és szociális szempontok, illetve kalandvágy miatt egyre többen vágnak neki a külföldi létnek – elég csak a Németországba emigráló kolléganőnkre gondolni. Az anyaország magunk mögött hagyása azonban nemcsak áldozatokkal jár, a számos pozitív hozadéknak egy jókora része az, hogy az ember – ha ügyes – okosabbá is válik a külföldön eltöltött idő alatt. A WorkTheWorld most egy infografikán foglalta össze azokat az előnyöket, amiket mi is bemutatunk a hajtás után.

Elöljáróban és érdekességként elmondjuk, hogy egy 2013-as felmérés szerint a lakosság 3,2 százaléka él olyan országban, ami nem a szülőhazája - ez 210 millió főt jelentett akkor. Volt még egy 50 évig tartó kutatás is, ebből az derült ki, hogy 3400 cserediák 82 százaléka gondolja úgy, hogy a külföldön élés után teljesen másképp nézz a világra, illetve egy, az Indiana Egyetem által lefolytatott is, amiben arra jöttek rá, hogy az utazók sokkal kreatívabban oldottak meg problémákat. A statisztika után jöjjenek az okok!

1. Felébred a kreativitás

Ha fizikailag (is) távol vagyunk a komfort zónánktól, akkor könnyebben észrevesszük a lehetőségeket és a megoldásokat. Ez azért van, mert az agyunk egy nyugodt figyelmi állapotba kerül, aminek segítségével könnyedén képes olyan döntéseket hozni, amivel egyébként megszenvedne.

Ezt bizonyítja a 220 egyetemista körében végzett felmérés is. A hallgatóknak a Duncker-féle gyertyaproblémát kellett megoldaniuk, és a korábban külföldön élők 60 százaléka tudta megoldani, míg a másik csoportban csak tízből négye.

Fotó: Marco Secchi / Europress / Getty

2. Fejlődik a kommunikációs készség

Ha olyan helyen vagyunk, ahol nem beszéljük (tökéletesen) a nyelvet, akkor bizony néha nem verbális eszközöket kell bevetnünk. Ezeket pedig az élet számos más területén is hasznosítani tudjuk. 

Egy 2014-es kínai felmérés szerint akik már jártak külföldön, sokkal ügyesebben kommunikálnak és a szociális életük is pezsgőbb lesz miután hazatérnek. 

3. Jobban kereshet

Aminél talán még az is fontosabb (és az egyik oka is), hogy kapcsolati tőkére tehet szert. Ezeket felhasználva pedig később olyan pozíciók találják meg, amik az országban maradva talán nem érték volna el önt.

Az INSEAD felmérése szerint azok, akik multikulturális környezetben éltek, sokkal több állásajánlatot kaptak mint azok, akik soha nem töltöttek huzamosabb időt külföldön. 

4. Fejlődnek a kognitív készségek

Ha eleinte nem is beszéljük egy ország nyelvét, az ott töltött idő alatt kénytelenek vagyunk megtanulni azt. Annak elsajátításával pedig fejlődnek a kognitív készségeink is – ezt bizonyítja egy 2012-es MRI-vizsgálat is, ahol kiderült:, egy második nyelv elsajátításával megváltozunk az agyunk, nagyobb lesz a szürkeállomány.

Fotó: Spencer Platt / Europress / Getty

5. Hatékonyabbak, produktívabbak leszünk

Bár még mindig sokan azt hiszik, hogy az a legjobb dolgozó, aki beesik az asztal alá, kutatások kimutatták, hogy igenis motiváló az, ha az ember többet van szabadságon. Franciaországban például 40 nap jár a dolgozóknak, az ország viszont legalább olyan jól teljesít gazdaságilag, mint azok, ahol csak 25-öt kap a munkavállaló. 

6. Felélénkül az öntudat

A magabiztosság és magunk megismerése elengedhetetlen a sikerhez, az pedig talán nem is annyira meglepő információ, hogy ebben is segít az, ha egy időre elhagyjuk otthonunkat. Ezt bizonyítja egy friss kutatás is, ami szerint már az utazás megtervezése, saját magunk távoli vagy idegen helyen elképzelése is fejleszti az öntudatunkat.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

mzd
mzd
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?