Nem csak Budapesten, de a a világ többi nagyvárosában és vidéken sem egyszerű kerekesszékkel vagy babakocsival közlekedni, de az időseknek is sokszor kihívást jelent olyan útvonal találása, ami könnyen megközelíthető. Nekik jelenthet segítséget a magyar fejlesztésű Route 4U alkalmazás, amiről Székely Tamás társalapítóval beszélgettünk.
A Route 4U gondolata másfél éve pattant ki Bodó Péter ötletgazda fejéből, 2015-ben pedig már ki is jöttek az első verziók. Az alkalmazás egyszerre közösségi és informatív, ugyanis az alap célkitűzése az, hogy egy mindig naprakész térképet mutasson az akadálymentes közlekedési lehetőségekről, ugyanakkor a felhasználók azonnal jelezhetik a változásokat és megoszthatják pozitív tapasztalataikat is nemcsak utcákról és közlekedési csomópontokról, de kávézókról, éttermekről és közintézményekről is. Eleinte főleg egy a technológiai innovációnkon alapuló szoftver-termékben gondolkodtak, később azonban megtapasztalták, hogy az akadálymentesség, illetve akadálymentesítés jóval átfogóbb megközelítésére van szükség.
Mi volt a kimondott cél a szoftver megszületésekor?
A fő cél a mozgáskorlátozottak minél tökéletesebb társadalmi integrációjának elősegítése volt, és természetesen ma is ezt tartjuk szem előtt. Nagy problémát jelent számukra, hogy nem elérhető megfelelő információ az akadálymentes helyekről és útvonalakról. Útjaik így nem tervezhetőek, ez pedig gátja az önálló, aktív életvitel kialakításának, és végső soron a társadalmi integrációnak.
Kaptak bármilyen támogatást vagy voltak pályázati lehetőségek a fejlesztésekre?
Eleinte, amíg piaci bevételeink nem voltak, a működésünket és a fejlesztéseinket jórészt egy „angyalbefektető” tőkéjéből finanszíroztuk. Emellett több startup versenyen nyertünk ilyen-olyan díjakat, például ingyenes iroda használatot, tanácsadást, mentorlást, kiállítási lehetőséget, és volt hogy némi kis pénzt is. De a vállalkozásunk társadalmi hasznosságát piaci szereplők is felismerik és lehetőségeikhez mérten támogatják. Legutóbb például az Alcateltől kaptunk androidos telefonkészülékeket. Ezekre épp nagy szükségünk volt, mert a „keménymagunkba” már több olyan aktív kerekesszék használó is jelentkezett akik szívesen fektetnek időt és energiát a tesztelésbe, fejlesztés-előkészítésbe, ha tudjuk hozzá a szükséges eszközt biztosítani.
Mennyi felhasználó van nem sokkal az indulás után?
Az androidos alkalmazásunkat eddig nagyjából ötszázan töltötték le. Ez nem túl sok, de eddig nem is volt célunk a felhasználóbázis növelése. Van egy bizonyítottan működő, többszörösen tesztelt technológiánk, de ahhoz, hogy ebből egy minden szempontból felhasználóbarát szoftver legyen, még van teendőnk. Egyelőre egy szűkebb felhasználó csoporttal szorosan együttműködve dolgozunk a feladaton. Az ő tapasztalataikat, visszajelzéseiket figyelembe véve határozzuk meg azokat az alapvetően elvárt felhasználói élményeket és funkciókat amik az applikációnkat hasznossá és jól használhatóvá teszik. Emellett, tágabb értelemben persze felhasználónknak tekinthetjük azt a több ezer járó, ép embert is akik például a Budapest Főváros Önkormányzatával közösen szervezett információs akadálymentesítő játékunk során akadálymentességi információkat töltöttek fel a rendszerünkbe különböző épületekről.
Hogyan lehet a fejlesztőknek nyomon követni, hogy mindig aktuálisan legyenek a térkép adatai?
A technológiai innovációnknak gyakorlatilag ez a lényege: automatikusan és közösségi alapon. Az appunk használat közben folyamatosan gyűjti az okostelefonok szenzorainak (gyorsulásmérő, billenésérzékelő, stb) adatait. Ezeket egy mesterséges intelligencia-félén átfuttatva kiderül, hogy milyen a felhasználó által bejárt út minősége, hossz és oldal irányú lejtése, hol mekkora döccenő, rámpa, padka, stb volt. De az automatikus adatgyűjtésen túl kézzel is lehet információt feltölteni, például épületek akadálymentességéről, vagy akár váratlan akadályokról, mint például egy útfelbontás. Ha valaki ismeri az autós navigációban a Waze-t, ez nagyon hasonló alapokon működik, azzal a különbséggel, hogy a mi megoldásunk járda-közlekedésre van kihegyezve.
Hogyan tud segíteni valaki, aki sokat járja a várost?
Jelenleg legegyszerűbben talán úgy, hogy lájkolja a Facebook oldalunkat, ide mindig feltesszük a legfrissebb aktualitásokat. Elég gyakran hajtunk végre valamilyen jópofa játékba csomagolt, kampányszerű adatgyűjtést. Ilyen volt például a Fővárossal közösen szervezett „Mikulás” játékunk. Ebben egy mobilról és asztali gépről is elérhető felületen a rendszer kilistázta a közelünkben -vagy a térképen általunk kiválasztott hely környékén- lévő épületeket amikről a résztvevők pár gombnyomással meg tudták adni, hogy be lehet-e oda jutni kerekesszékkel. A játék pedig az volt benne, hogy az adatszolgáltatással egy virtuális Mikulást kellett közös erővel, mondhatjuk, hogy társadalmi összefogással, eljuttatni Magyarországra. A későbbiekben tervezünk más adatfeltöltési és szerkesztési lehetőségeket is amiken keresztül bárki egyszerűen segíthet.
Mit kell figyelnie annak, aki segíteni szeretne, vannak olyan szempontok, amiknek meg kell felelnie a járdának, kereszteződésnek és a többinek?
Ez egy nagyon fontos kérdés! Sok kerekesszéket használó fél attól (és valljuk be joggal), hogy olyan emberek minősítenek számukra helyeket, akik esetleg még csak nem is láttak közelről legalább egy elektromos és egy aktív kerekesszéket. A mi feladatunk, hogy olyan bombabiztos eszközt és egy hozzá kapcsolódó jól működő minőségbiztosítási rendszert dolgozzunk ki, ami ha teljesen nem is zárja ki, de minimális szinten tartja a tévedés lehetőségét. Még egy olyan egyszerűnek tűnő kérdésnél is mint amire az említett játékunkban kell válaszolnia a felhasználóknak, vagyis hogy be lehet-e jutni a helyre kerekesszékkel, belefutottunk tévedésekbe. Volt olyan, hogy lépcső ugyan nem volt, de a bejárati ajtó túl keskeny volt ahhoz, hogy egy átlagos szék beférjen rajta, más esetben olyan rámpás megoldást ítélt a segíteni vágyó adatközlőnk akadálymentesnek, amin a meredeksége miatt egy aktív (kézzel hajtott) székkel gyakorlatilag képtelenség feljutni. A józan paraszti ész és a több részletre is kiterjedő körültekintő mérlegelés persze legtöbb esetben azért jó választ szül. Ha viszont valaki egy kicsit is bizonytalan, akkor azt javasoljuk, hogy inkább ne adjon meg minősítést az adott helyről. Ugyanakkor, a nem akadálymentes helyek „piros” minősítését sokkal bátrabban kioszthatjuk, mivel egyrészt ezek általában elég egyértelműek, másrészt egy esetleges tévedés ebben az esetben sokkal kevésbé fájdalmas annál mintha egy piros helyet jelölnénk zöldnek.
Az alkalmazás a kerekesszékesek mellett például a babakocsival közlekedőknek is használható?
Abszolút. Bár a fejlett világ lakosságának „csupán” 1,5%-a használ kerekesszéket, a problémával, ha enyhébb mértékben is, a népesség további 6-8%-a szembesül. És ráadásul ők nem csak a babakocsival közlekedők, hanem az idősek és a súlyproblémával küzdők is, akik szintén az akadálymentes közlekedési lehetőségeket preferálják.
Budapest belvárosa után vagy közben mik a távlati célok? A külváros? Vidéki városok?
Mindkettő és persze a külföldi nagyvárosok. Az elmúlt hónapokban több budapesti kerület önkormányzatával indult el együttműködésünk a területeik alaptérképeinek elkészítésére és vidéki városok is kerestek már meg bennünket azzal, hogy alkalmazni szeretnék a megoldásainkat, mert felismerték, hogy a rendszerünkkel gyorsan és költséghatékonyan érhetnek el nagy hatást az akadálymentesítés területén.
Hogyan foghat hozzá például egy vidéki város, ha ők is szeretnének rákerülni a térképre?
Előzetesen, a lehetőségekről és előnyökről a kifejezetten önkormányzati döntéshozóknak szóló weboldalunkon tájékozódhatnak, de legjobb, ha érdeklődés esetén egyszerűen felveszik velünk a kapcsolatot. Így a helyi igényeket is figyelembe véve, testre szabott megoldást tudunk kidolgozni számukra.
Merre tart a fejlesztés? Más platformok, útvonaltervezés, mire lehet számítani?
Egy az év elején megvalósuló kockázati tőkebefektetésnek köszönhetően idén, a korábbiakhoz képest igen jelentős források fognak rendelkezésünkre állni. Ennek nagy részét szoftverfejlesztésre költjük majd, amiből az eddigi tapasztalatokra és felhasználói visszajelzésekre alapozva teljesen újrafejlesztjük az alkalmazásunkat. Ebben rengeteg újdonság lesz, például hangvezérléses, tömegközlekedéssel kombinált háztól-házig navigáció, közösségi funkciók, és a felhasználói felület is teljesen átalakul. Első körben ezúttal iOS platformra fejlesztünk, amit rögtön követ az androidos verzió. A befektetés emellett a külföldi piacra lépésünk elősegítését célozza még. Reményeink szerint 2016-ban a rendszerünk alkalmazása valamelyik nyugati nagyvárosban is elindul már.
