Izzadni teljesen természetes dolog, főleg ha kánikula van vagy éppen az edzőteremben dönti meg a legutóbbi rekordját. Viszont amikor egy klimatizált irodában izzad egy fontos tárgyalás közben, az már teljesen más kategória. Arról már írtunk, hogy bizonyos ételek fokozzák az izzadást, és hogy betegségeknek is lehet velejárója, de nagymértékű verejtékezést okozhat a stressz is, amit nap mint nap átél a munkahelyén.
Két külön izzadásforma
A stressz okozta verejtéket teljesen más mirigy állítja elő, mint azt, ami a hőségben vagy a fokozott testmozgás miatt folyik végig a testén - írja a Refinery29. Míg az utóbbit az egész testfelületünkön megtalálható ekrin mirigyek termelik, prezentáció közben az apokrin mirigyeit kell szidnia. Ezek a mirigyek javarészt a hónalj területén találhatóak, de olyan helyeken is előfordulnak mint az ágyék és a belső fül - állítja Kati Bakes a Procter & Gamble izzadáskutatója (igen, ilyen titulus is van).
Ekrin vs. apokrin
Az ekrin mirigyek elsősorban idegrendszeri, illetve érzelmi hatásra termelnek váladékot, az apokrin mirigyek pedig hormonális hatásra és folyamatosan termelnek váladékot. Fontos tudni azt is, hogy ez utóbbi mirigyek lúgos kémhatású váladékot termelnek, ami nem áll ellen a fertőzéseknek és gyorsan bomlik. Ennek köszönhető, hogy az apokrin mirigyek által termelt váladék és ebből kifolyólag azok a testtájak, ahol ezek nagyobb számban helyezkednek el, megfelelő higiénés szokások nélkül hamar kellemetlen szagot árasztanak.
Forrás: Webbeteg
Az agy két külön területéről ered
Dr. Markus Ramsey, a houstoni Baylor Gyógyszerészeti Egyetem kutatója pedig elmondta, nemcsak a mirigyek mások, de az agy különböző területei irányítják a két izzadást. "Amikor szorong, a szimpatikus idegrendszer utasításai miatt izzadni kezd a hónalj, a talp és a tenyér" - tette hozzá. A stressz okozta izzadás közben egyébként a véredények sem tágulnak ki annyira, és azért is érezzük ilyenkor hidegnek a kezünket és a lábunkat, mert "vészhelyzetben" a létfontosságú szervek megfelelő vérellátása a fontosabb.
Ramsey szerint mindez azért alakult ki az evolúció során, hogy a plusz nedvesség segítsen például abban, hogy gyorsabban elő tudják rántani az őseink a fegyvereket. Hasonlóról számol be Bakes is, aki szerint a rossz szag segíthetett elűzni a ragadozókat, akik az őseink életére törtek, illetve a társaknak is jelezték, hogy valami nincs rendben.
Az összetétele sem ugyanaz
Bakes mesélt arról is, hogy a két különböző típusú izzadásnak az összetevője is más. Míg a melegben és edzés közben a verejték 99%-a víz, addig a stressz okozta izzadságnak 80%-a áll vízből, a maradék 20% protein és lipidek. Ezzel csak annyi a baj, hogy ez a fő tápanyaga a bőrön élő baktériumoknak. Ha pedig ezek a baktériumok tudnak táplálkozni, akkor előbb-utóbb kellemetlen szagunk lesz, bár Bakes azt is elmondta, hogy az emberek egy része hiába izzad, nem lesz testszaga genetikai adottságaiknak köszönhetően.
Másokat is megizzaszthat
Ha kényelmetlen helyzetekben izzad, akkor könnyen ördögi körbe kerülhet, mert a verejték szagától még stresszesebb lesz, és nincs megállás. Sőt, Bakes szerint ha a környezetünkben lévők is érzékelik ezt, akkor róluk is ömleni kezd majd a víz. Ha pedig fél attól, hogy bizonyos szituációkban izzad, akkor az is ront a helyzeten, ezért érdemes olyan elfoglaltságot találni, amivel le tudja vezetni a felgyülemlett feszültséget, mondjuk próbálja ki a jógát, vagy ha nem lát más megoldást, menjen el egy terapeutához.
Mit tehet ellene?
Az izzadásgátlók fő összetevője az alumínium, ami úgy gátolja az izzadást, hogy fizikailag eltömíti a pórusokat. Ezt akár talpon vagy kézen is lehet alkalmazni, sőt, azt is megcsinálhatja, hogy már a fontos találkozó vagy prezentáció előestéjén is befújja magát, mert alvás közben nem izzad annyira, így az alumíniumsó könnyebben felszívódik majd, és az izzadásgátlójának elég ideje lesz, hogy működni kezdjen. Komolyabb és súlyosabb esetekben a botox is megoldás lehet Ramsey szerint, ami mindkét típusú izzadságtermelő mirigyet is lebénítja úgy 7 hónapig.
Kell félnem?
A Budai Egészségközpont orvosát, dr. Tihanyi Lillát kérdeztük arról, hogy kell-e tartani a hosszú hatású dezodoroktól, veszélyes-e az alumínium és milyen módszerek léteznek az izzadás ellen. "Nem sikerült igazolni az alumínium rákkeltő hatását, az eddig elvégzett klinikai vizsgálatok nem támasztották alá" - fejtette ki a doktornő. A mellrákot okozó tulajdonságát egyébként a hónalji nyirokmirigyeken keresztüli felszívódással hozták összefüggésbe, de érdemes tudni, hogy a nyirokáramlás a mell felől történik a hónalji nyirokcsomók irányába. Hozzátette, hogy a szervezetben található alumínium nagy része a táplálékkal kerül be a szervezetbe.
A cégek az utóbbi időben piacra dobtak alumíniummentes dezodorokat is, de ezt azzal magyarázzák, hogy megadják a lehetőséget, hogy a vevő maga döntse el, mit választ. Ezzel párhuzamosan megjelentek a dezodorkristályok, amelyek egyetlen összetevője az ammonium alum, más néven timsó. Ezek a termékek szintén a verejtékmirigyeket húzzák össze, de nagyobb molekuláik révén nem hatolnak olyan mélyre a mirigyekben, mint az alumínium-klorid. Ezenkívül előfordulhat, hogy a veszélyesnek vélt alumínium mellett formaldehid, parabén, triklozán és illatanyag is kerül a dezodorokba, amelyek szintén hordoznak magukban veszélyeket.
Az extrém mértékű izzadás megakadályozására léteznek orvosi módszerek is. A gyógyszeres kezelés antikolinerg szerekkel történik, de ezeknek sok mellékhatása lehet, melyeket szintén kezelni kell. Emellett szóba jön az iontoforézis, melyet főként a kozmetikai szalonokból ismerhetünk, de orvosi alkalmazása is van: a talpak és a tenyér izzadásának csökkentésére használják. A módszer lényege: ionokat vezetnek a bőrbe elektromos áram segítségével, és ez gátolja a verejtékmirigyek működését. Az iontoforézissel nagyjából három hét után sokaknál biztos hatást lehet vele elérni. Hátránya a viszonylag magas, 150000 forint körüli ára, illetve az, hogy a hónaljtájékon nem lehet használni.
