Amikor először láttam girja, vagyis kettlebell edzést, elképedve néztem, hogyan lehetséges, hogy ekkora súlyokat vékony, de izmos lányok dobálnak tökéletesen. Én, aki a súlyzós edzésben nőttem fel, különleges vágyat és izgalmat éreztem, hogy elsajátítsam a módszert. Mint minden kezdő, átestem a tűzkeresztségen, és ahogy javult a technikám, úgy egyre jobban élveztem a girjaedzés világát. Mára elvégeztem Antti Nurmi (Finnország – Spartan Gear) vezető edző által képviselt Spartan Girja 1. és Spartan Girja 2. szintű képzéseket és nemzetközi oktató lettem. Alapvetően azt gondolom, hogy a mozdulatok tárháza végtelen, a saját fantáziánkra és kreativitásunkra van bízva, hogy mennyire tudunk elmerülni benne.
A története
A füles golyót évszázadok óta használják erőfejlesztő eszközként. A származását illetően még találgatunk, de a régészeti kutatások bizonyítékot találtak arra, hogy az ókori Görögországból ered, az olimpiai Régészeti Múzeumban akad is egy 143 kilós darab. Az eszköz nagy utat tett meg, Oroszországban a 18. század elején, 1704-ben jelent meg a szótárban a „girya" kifejezés, amit ebben az időben kezdtek el használni a gabona és egyéb áruk súlyának megmérésére alkalmazott súlyokra. Idővel egyre több fesztiválon és vásáron szerveztek az akkori Oroszország területén girja –- azaz kettlebell – bemutatókat.
1870 és 1880-ban a nehéz atlétika orosz megalapítója, dr. Vlagyiszláv Krajevszki végigutazott Európán, hogy információt gyűjtsön arról, hogyan lehetne javítani az emberek életét. Miután visszatért Oroszországba, orvosként bevezette és elterjesztette a girjaedzést az orosz sportolók között. 1885. augusztus 10-én meg is nyitotta kapuit az első súlyzós-súlyemelő edzőterem. A sportolók orvosok által kontrollált és figyelt edzéseken vettek részt, ahol megtanulták, elsajátították és művelték az edzés alaptechnikáit. Figyelmet fordítottak a növekvő terhelés fontosságára, a készség- és képességfejlesztésre, valamint a helyes légzés kialakítására. A girja a 60-as években tűnt fel Amerikában, innen a kettlebell elnevezés.
Az előnyei
– Mint minden sport, javítja az általános közérzetet, például jót tesz a szívnek és az érrendszernek, a légzőszerveknek.
– A gyakorlatok a test komplett izomzatát megdolgoztatják, és mivel a gyakorlatokat a terhes mozgástartományban végezzük, nem rövidülnek meg az izmok, mint a súlyzós edzésnél.
– Az edzést az alapoktól kezdve kell felépíteni, így növeli az állóképességet és az erőnlétet, valamint a dinamika fejlesztésére is alkalmas. Ráadásul a törzsizmokat is erősíti, így a tartásra is pozitív hatással lesz.
– Az edzések magasabb pulzustartományba is belépnek, ezért miközben izmosodunk, erőnk és állóképességünk is növekszik, fokozatosan megszabadulunk a zsírpárnáktól, feszesebbé válunk. A többi edzésfajtához képest gyorsabban tudunk látványos eredményeket elérni, hiszen egy 60 perces edzés alatt akár 1000/1200 Kcalt is elégethetünk, és az utóhatással együtt pedig ez akár 1500/1800 Kcal is lehet, az edzés intenzitásától függően.
– A girjagolyók használata a régi cári Oroszországban már évszázadokra nyúlik vissza, így a különböző technikák csiszolódására és tökéletesedésére bőven volt idő. Ezeket mára ötvöztük a jelenlegi pedagógiai tudásunkkal és az orvosi tudomány eredményeivel.
– Az edzőtermekben vagy kint a szabadban kiscsoportokban folynak a girjaedzések, és az alapszintű óráktól a nehezebb haladó szintig tudunk válogatni. Az alacsony létszám miatt jó hangulatúak az órák, a technikákat pedig sokkal alaposabb el lehet sajátítani, hiszen az edzők mindenkire oda tudnak figyelni.
Kinek ajánljuk:
Minden 18. életévét betöltött fiatal elkezdheti az edzéseket, ha az egészségi állapota is megfelelő, de különösen jó azoknak, akik:
– különböző derék- és csípőproblémáktól szenvednek
– monoton álló- és ülőmunkát végeznek
– szeretnének fogyni, erősödni, átalakulni
– ajánlott a súlyzós edzés kedvelőinek, akik szeretik a változatosságot és nem csak gépeken akarnak edzeni
– és a más sportágakat művelőknek kiegészítő edzésként, erősítésként, koncentrációs készség növelésére.