Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Lebegjen a vízen, mint egy béka, pakoltassa be magát forró iszappal, randalírozzon a sivatagban dzsippel, és szelfizzen tevékkel!
Aki nem hátizsákos kalandor, valószínűleg nehezen tudja elképzelni, mégis mi lehet jó egy sivatagi nyaralásban. A Holt-tenger általában véve afféle mellékes terv szokott lenni az Izraelbe látogatóknak – Jeruzsálembe menet leugranak egy gyors lebegésre az elképesztően sós vízben, kicsit megpacskolják magukat az iszappal – amely ásványi anyag tartalmának köszönhetően a reumátol a bőrbántalmakon át egészen a szimpla hidratálásig mindenre jó. Pedig egy hét lenn délen abszolút felér a klasszikus, utazsi irodák által kínált családi vakációkkal, ráadásul már két fapados isrepül Izraelbe, gyakran megdöbbentően alacsony árakon. De egy nyugis izraeli kiruccanás azoknak is melegen ajánlott, akik összetévesztik a Hamászt a humusszal, és meggyőződésük, hogy szakavatott közel-kelet szakértőként mindent tudnak a zsidókról és az arabokról. Íme néhány életkép, fotó, és egy videó arról, miről beszélek..
A Holt-tengerhez – akár busszal, akár autóval érkezünk a Tel Aviv-i Ben Gurion repülőtérről -, Jeruzsálem érintésével jutunk el. Már maga az utazás is lenyűgöző: a nyüzsgő tengeprarti metropoliszból – ahol mindenképpen érdemes egy-két éjszakát eltölteni a nyaralás kezdetén, vagy végeztével – a végtelennek tűnő jeruzsálemi dombokon és hegyeken keresztül a sivatagba érkezünk el, ahol minden útkanyarban beduinok tanyáznak, és amerre a szem ellát, csak kő és homok veszi körül az embert. Az út menti szikákon jelzik: megérkeztünk a tengerszinthez – itt érdemes tartani egy kis pihenőt, és inni egy frissen préselt narancs- és gránátalmalevet a kioszkban, meg szelfizni egyet a helyi tevékkel.
Sivatagi show
A sivatag maga egyébként már önmagában is lenyűgöző – egyszer egy barátom elvitt egy helyre, ahol egy sziklacsúcsról néztük végig a napfelkeltét, és akármerre kiáltottuk el magunkat, hogy „hahó”,mindenhonnan háromszor kiabált vissza a visszhang. Lecsorogva a Holt-tengerhez már messziről fénylik a víztükör – olyan, mintha valamiféle mágikus köd venné körül, ám valójában a só párolog belőle, ennek köszönhető, hogy fakó lilán egybemosódik a jordániai hegyekkel, és az égbolttal. Ha valaki nem akar hosszasan időzni itt, azt javaslom, egyszerűen kanyarodjon le balra az első napernyő jelzésnél – a strandok nagyjából egyformák, mindenhol van melegvízes zuhany, és Holt-tengeri kozmetikumokat árusító szuvenír bolt. A belépő többnyire 50 sékel, azaz kábé háromezer forint.
Legyen ön is vizipók
Beszéljünk kicsit magáról a Holt-tengerről, mert sokan azt se tudják, eszik-e vagy isszák, és hát nyugodtan mondhatom, hogy egyik se, mert mindkét eset halálos balesetbe torkollana. A tenger vize ugyanis olyan sós, hogy a szembe sem mehet bele – ám épp ennek köszönheti különleges kvalitásait. Gyógyhatása mellett egyszerűen élvezetes is, hogy az ember lazán felvetheti magát a hullámokra, úszni sem kell, a víz egyszrűen megtart magán, mint egy vízipókot. A tengeri iszapot rengeteg kozmetikai cég használja alapanyagként – a leghíresebb az Ahava, amelynek a Szex és New Yorkos Charlotte a reklámarca, a „bojkottáljuk Izraelt!” team legnagyobb felháborodására. (Ők azok, akik nem tudják, milyen sok muzulmánnak ad munkát a Holt-tengri turizmus.) A menő hotelekben akár forró iszappakolást is kérhetünk – volt szerencsém kipróbálni egyet, valahol félúton tétováztam az „Úr Isten, ez csodálatos!”, és a „Jesszus, meleg sárral vagyok telepakolva, és nejlonba csavarva, normális ez a világ?” érzések között.
Beduinsátor vagy luxusszálloda?
A Holt-tenger melletti szálláshelyeknek se szeri se száma, de alapvetően háromféle lehetőség van: lehet beduinsátrakban aludni baromi olcsón a parti kempingekben, befizethetünk egy „zimmer”-re, ami Izraelben a romantikus bungaló fedőneve, végezetül pedig megszállhatunk egy flancos hotelban is, ahol all inclusive ellátásban részesülhetünk egész álló nap. Én mindhármat próbáltam, és mindnek megvan a maga varázsa, de aki esetleg megrettenne, ha éjszaka sakálüvöltésben kellene aludnia egy nyitott sátorban, az inkább az utóbbi két opciót fontolgassa. Az egyik kedvenc szálláshelyem az Ein Gedi kibuc, amely számomra nem más, mint maga a mennyország. A sivatagi oázisból kis faluvá, majd botanikuskertté és wellness központtá érő kibucban mindenütt virágzó fák, bokrok, és virágoskertek érik egymást – az egyszerű zimmerek pedig már harmincezer forint/éjszakás áron kibérelhetők. Aki a hotelre szavaz, annak a közvetlen a Holt-tenger partján állü Isrotel remek megoldás – saját SPA-ja van szaunával, gőzfördővel, jazuccival, úszómedencével, és negyven fokra melegített, Holt-tengeri vízzel feltöltött beltéri medencével.
Fakultatív, de kihagyhatatlan
A Holt-tengernél persze nem csak lustálkodni lehet: tök jó kirándulóhelyek veszik körül, és tényleg bármelyik korosztályt képes lenyűgözni a látnivalók sora. A Masada erődbe egy a sivatag felett lebegő liftben lehet feljutni – itt lett öngyilkos ezer zsidó, amikor a római hadak körülvették a hegyet,és biztosak voltak benne: nem nyerhetnek. A szívszorító történet leírhatatlan látvánnyal párosul: odafenntről Jordánia hegyei sárgállanak a távolban, előtte a Holt-tenger terül el, mintha valaki folyékony ezüstöt öntött volta a sivatagba, közvetlen alattunk pedig az egykori római táborok körvonala idézi fel a történelmi eseményeket. Aki nem akar romokat látogatni, az mehet dzsiptúrára: a Holt-tenger melletti sivatagos területen gyakorlatilag minden szikla alkotóeleme maga a só – egykor itt egymást gyilkolták az emberek a sóért, mint a legértékesebb fizetőeszközért (még az aranynál is értékesebb volt). Szintén jó móka ellátogatni az Ein Gedi oázisba, ahol egy patak medrében, felfelé haladva kis vízesések alatt pocahontaskodhatunk kedvünkre. És persze ott van még Jeruzsálem is - amely mindössze negyvenperces autóútra van, ám a város igazán megérdemel egy külön cikket, és meg is lesz hamarosan, ígérem.
A Holt-tenger az a hely, ahol az ember érzi, hogy valami egészen más, mint máshol. Talán a Jeruzsálemből „átszűrődő” spirituális erők, talán a tény, hogy a Föld legmélyebben fekvő szárazföldi pontján vagyunk, esetleg a – a híradóban és a haverok által a kocsmában taglaltakkal ellentétben – sokféle ember, vallás, és kultúra békés együttlézetéséből fakadó pozitív energia teszi. Akárhogy is, szerintem még idén tervezzen be egy hét lebegést.
