Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Bemutatjuk melyek azok a helyek az országban, amiket az UNESCO a világörökség részeként tart nyilván.
Tudja, Magyarország mely területei a Világörökség részei? Fel is tudja sorolni őket? Ha nem, mi most segítünk. Az Unesco Világörökség Egyezménye a világ természeti és kulturális értékeinek megőrzésére tett globális összefogás, amit 1972-ben, több éves előkészület után indítottak útnak. Magyarország 1985-ben csatlakozott hozzá, azóta nyolc világörökségi helyszín került kiválasztásra. Ebből hét kulturális, egy természeti, valamint kettő a szomszédos országgal közös helyszín.
Budapest: Duna-partok, Budai Várnegyed és az Andrássy út
1987-ben kapta meg Budapest a Világörökség része címet. Az, hogy mi és a turisták nagy része egyszerűen szépnek találja a Duna-partot, önmagában még nem lett volna elég arra, hogy meg is kapja ezt a rangot, az indoklás szerint az is közrejátszott, hogy a főváros történetének különböző időszakait is nagyon jól szemlélteti. A listára felvett terület a Margit hídtól a Szabadság hídig terjed. A pesti oldalon természetesen az Országház, a Magyar Tudományos Akadémia épülete, a Gresham-palota, a pesti Vigadó és a Belvárosi Plébánia-templom épülete is, a budai oldalon pedig a Gellért fürdőt, a Citadellát, a Szabadság szobrot és a Gellérthegyet és a Budai Vár épületegyüttesét foglalja magába, valamint a köztes hidakat. A 2002-es budapesti kongresszuson ezt terjesztették ki, ekkor került a Világörökségi Listára az Andrássy út és a Milleniumi Földalatti Vasút, valamint a Hősök Tere a Szépművészeti Múzeummal és a Műcsarnokkal.
Hollókő
Szintén elsőként, vagyis 1987-ben kapta meg a kulturális kategóriában a Világörökség címet Hollókő ófaluja és környezete. A falu különlegessége, hogy sikerült a hagyományos településformát, építészetet, és az akkori falusi élet legtöbb elemét úgy megőrizni, hogy közben a mai napig élő, vagyis a hagyományőrző lakosok az épületek bizonyos részeit ma is használják rendeltetésszerűen. A palóc ófaluból - ami 1911-re nyerte el mai arculatát - összesen 67 ház lett védett épület, lakói többségében 50 év felettiek, de a fiatalok is előszeretettel gyakorolják a hagyományokat, amik közül a legismertebb talán a húsvéti mulatság.
Az Aggteleki–karszt barlangjai
Az Aggteleki Természeti Park összesen 20.170 hektár, és az első olyan nemzeti park hazánkban, ami nem az élővilága, hanem az élettelen természeti kincsek miatt lett védett terület. Az egyetlen természeti kategóriás a listánkban, és ez az egyik, ami szomszédos országgal közösen kapta meg a címet, hiszen a szlovák-karszt barlangjai is megkapták 1995-ben. A felszín alatti természeti látnivalók sokszínűsége, a természeti formák sokasága, változatossága és viszonylagos érintettsége volt a fő érv a barlangok mellett, valamint fontos volt az is, hogy az érintetlensége és az értékek megőrzése garantálható. Ez egyébként ritka, a legtöbb barlang a kultúrtörténeti jelentősége miatt kerül fel a listára az őskori leletek, barlangrajzok miatt: természeti értékként csak négy föld alatti barlang szerepelt eddig a listán.
Pannonhalmi Bencés Főapátság
Az ezeréves Főapátság és környezete alapításának 1000 éves évfordulóján, 1996-ban került fel a Világörökségi Listára. Az épületegyüttes bemutatja az ország történetét és különböző építészeti stílusait, kulturális jelentősége azonban amiatt is fontos, mert megléte egy idős az államalapítással. 996-ban Géza fejedelem meghívására Szent Benedek követői érkeztek ide és alapították meg a monostort, később pedig Szent István királytól kaptak területet és kiváltságokat.
Hortobágyi Nemzeti Park
1999-ben kapta meg a címet a puszta, ahol igazából nincs semmi, csak néhány gémeskút vagy bokor, esetleg pár tanya. Az indoklás szerint ez azért lehet a Világörökség része mert Európa legnagyobb összefüggő füves pusztája, ami úgy jött létre, hogy a természet és az ember békességben élt együtt, nem pedig fogtuk magunkat és kivágtunk egy erdőt. A hagyományos állattartásnak és földművelésnek köszönhetően így sikerült megőrizni a biológiai sokszínűséget is. Ma már 82 ezer hektárnyi területe része a nemzeti parknak, így az ország legnagyobb összefüggő védett területe lett.
Pécs ókeresztény temetője
Pécs, akkor nevén Sopianae a 4. századra a Római Birodalom egyik virágzó tartományi székhelye és a kereszténység egyik központja lett, 1009 óta pedig püspöki kegyhely. Az ókeresztény temető 2000 óta a Világörökség része, az északi és nyugati provinciák korai keresztény temetkezési szokásait, építészetét és művészetét őrzi. Épített sírok, sírkamrák, mauzóleum és kápolna is maradt ránk, amik hatalmas kulturális értékkel bírnak, és azt is csak kevesen tudják, hogy Rómán kívül itt, Pécsett maradt fent a legnagyobb és legjobb állapotban lévő emlékhely.
Fertő kultúrtáj
A másik olyan terület, amelyre a világörökségi védelmet egy szomszédos országgal, Ausztriával közösen kaptunk meg. 1979-ben a Fertő tavat az UNESCO bioszféra rezervátummá nyilvánította, hiszen ez a kontinens legnagyobb sósvizű tava, a legnyugatibb eurázsiai sztyeppe tó. 2001-ben viszont a tavat és a környező településeket mint kultúrtájat vette fel a Világörökségi Listára. Nemcsak a tó, de közeli falvak népi építészete és több 18-19. századi kastély is vonzza ide a turistákat.
Történelmi borvidék kultúrtáj, Tokaj
Ha híres és különleges magyar borvidékekről esik szó akár itthon, akár külföldön, a tokaji borvidék biztos, hogy előjön a beszélgetés során. Már 1737 óta élvez a vidék védettséget, amikor a világon elsőként egy királyi rendelet zárt borvidékké nyilvánította, ami miatt a bortermelés ezen a vidéken évszázadok óta szigorúan szabályozott törvények szerint folyt, és folyik a mai napig is. 2002-ben került a kultúrtáj a Világörökségi Listára, az elmúlt ezer év alatt kialakult különleges szőlőtermesztési és borkészítési szokások megőrzése és továbbélése miatt.
Mi az a Világörökség?
A világ kulturális és természeti örökségének megóvását célzó egyezményt 1972. november 16.-án alapították, azóta több mint 180 ország csatlakozott a kezdeményezéshez. A világörökségi helyszínek olyan kulturális vagy természeti szempontból egyedinek számító értékek, melyet az UNESCO keretén belül működő Világörökségi Bizottság az általa igazgatott Világörökség Programba felterjesztett. A program célja az emberiség kulturális és természeti örökségének védelme, azok nyilvántartásba vétele.
Az Egyezmény aláírásával valamennyi részes állam kötelezettséget vállal arra, hogy a saját területén fekvő világörökségi helyszíneket óvja és megőrzi a későbbi generációk számára, illetve hogy lehetősége szerint hozzájárul a Világörökségi Listán szereplő helyszínek védelméhez. (A megőrzési kötelezettség megszegése esetén lehetőség van a listából való törlésre is).
Definíció: Wikipédia
Bővebben: www.vilagorokseg.hu
Várományosok
A Magyar Várományosi Listán szerepelnek azok a helyszínek, amiket a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága a hozzá beérkezett ajánlások közül esélyesnek és érdemesnek talál a későbbi felvételre a Világörökségi Listára. Ezek jelenleg a következők:
- Rózsadombi termálkarszt
- Esztergom középkori erődítménye
- Visegrádi királyi székhely
- Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok
- Komáromi erődrendszer
- Ipolytarnóci ősélőhely
- Tájházhálózat Magyarországon
- Tihanyi-félsziget, Tapolcai-medence tanúhegyei, Hévízi-tó
- Északkeleti Kárpát-medence fatemplomai
- Dunakanyar-kultúrtáj
- Római limes magyarországi szakaszai
