A Való Világ 4 szériájában állítólag példátlanul megszaporodott a trágár kifejezések száma. Nos, az ötödik csapat is rendesen belehúzott, és a női versenyzők alaposan kiveszik a részüket abból, hogy esetleg megdőljön a rekord. „Takarodj a picsába, bazdmeg, te normális vagy?" – intézett pár kedves szót VV „Alekosz Menyasszonya Voltam” Veronika egyik női lakótársának, de hasonló kedvességek szinte minden kisebb-nagyobb vita alkalmával elhangzanak. Például VV „Királylány” Kingát sem kell félteni. „A faszt” – reagált egy alkalommal, amikor VV Attila azt állította szereti őt, és a helyzet csak rosszabb lett, amikor később elvonult sírni. „Kurva szar ez így. Szarul esik, baszd meg” – pityergett Shadinak. Kinga igazi visszaeső, és a legutóbbi kiválasztáskor már azért is büntetést kapott, mert kimondta a faszán szót, VV „Halálos Tekintetű” Annamária pedig a „szarabb” kifejezés miatt lett a sorstársa.
És még sokan mások
Jó, az RTL Klub valóságshowja nem a magas kultúra része, és a neve ellenére nem teljesen tükrözi a valóságot. Vagy mégis? A saját tapaszatalatok, és az ismertségi körben végzett nem reprezentatív felmérés szerint az a villa falain kívül is megfigyelhető, hogy a fiatal, jól szituált, tanult nők is Mucsi Zoltánt megszégyenítő módon mantrázák a csúnyábbnál csúnyább szavakat. Elég egy lefagyott program, egy kedves levél a főnöktől vagy bármilyen stresszhelyzet, és máris alacsonyan száll a picsába, a kurvaéletbe, a faszom, semmi macska rúgja meg vagy fűzfánfütyülő rézangyalát.
Íme pár beismerő vallomás civilektől: „Valójában csak a szüleim és a nagyszüleim előtt nem káromkodok, egyébként minden körülmények között. Volt egy barátom, aki előtt szintén nem használtam trágár szavakat, viszont emiatt máshol kétszer annyit káromkodtam. Nem tudom, miért akar ez annyira kijönni belőlem, egyetlen okát látom, a feszültség-levezetést. Ez a mostani munkahelyemen kifejezetten szembeötlő. Idegesít, hogy a kollégáim megpróbálnak leszoktatni, de úgy gondolom, hogy 25 évesen ne oktassanak ki, el tudom dönteni, hogy mikor hogy beszéljek. Amíg az eladótérben szépen beszélek az emberekkel, nincs beleszólásuk” – nyilatkozta a Díványnak az üzletben dolgozó Mariann, aki szerint persze jó lenne leszokni a csúnya beszédről, de úgy véli, talán kényelmesebb a jól bevált trágárságokat használni. Hozzátette, nem kizárólag akkor káromkodik, ha ideges, néha csak így akar nyomatékosítani valamit.
A feszültség levezetésének legegyszerűbb módja
Szokott-e káromkodni?
Zsuzsó 16 éves koráig igen gátlásos volt, és ügyelt arra, hogy mindenkivel szépen beszéljen, utána azonban minden megváltozott „Rájöttem, hogy a feszültség levezetésének legegyszerűbb módja, ha eleresztem a bennem tomboló ideget” – mondta az újságíróként dolgozó 26 éves lány, aki a többiekhez hasonlóan szintén nem használja ki a magyar nyelv adta lehetőségeket, és csak leghétköznapibb, legáltalánosabb káromkodásokkal adja a világ tudtára, hogy most nagyon ideges. Ahogy fokozódik a helyzet, persze a faszom és a baszd meg már nem elég. Manyi nemcsak akkor használ csúnya szavakat, ha ideges. „Akkor is káromkodok, ha vicces akarok lenni. Részegen egyszerűen viccesnek gondolom a trágár szavak használatát, de szerencsére ez hamar elmúlik” – vallott a 29 éves médiamunkás, aki úgy véli, talán túl sokszor használja a kurva szót. „Rengeteget káromkodom, leggyakrabban akkor, ha ideges vagyok, olyankor észrevétlenül csúsznak ki a számon a bazdmegek, és a végén már úgy beszélek, ahogy a kocsisok sem. Leginkább lelazult helyzetben, barátok között engedem el magam annyira, hogy káromkodjak, hivatalos beszélgetések során nem fordul elő, olyankor valahogy átáll az agyam, és eszembe sem jut ilyesmi” – számolt be szokásairól 25 éves Niki.
Egyre nő az agresszió a fiatal nőkben
Dr. Huszár Ágnes, a Bevezetés a gendernyelvészetbe című könyv szerzője elmondta, a megfigyelések szerint az iskolás lányok és fiúk között alig van különbség az obszcén szavak használatában. Ennek egyrészt a nyugati típusú kultúrákban megjelenő uniszex tendencia az oka. „Ez a folyamat régen elkezdődött, de most jutott el arra a pontra, hogy a fiatal nők a helyüket követelik. Már vannak lánybandák, akik megverik a társaikat, elveszik a telefonjaikat. Egyre nő az agresszió a fiatalokban. A trágár szavaknak, a káromkodásnak nemektől függetlenül az az egyik funkciója az, hogy megmutassa ki a főnök. Másrészt miután az emberek kezdik elveszíteni az érzékenységüket, és az opció nélküli trágárság is elharapódzik, gyakran nincs is mögötte semmilyen agresszió: „A nagyon műveletlen embereknél figyelhető meg, hogy trágár szavakkal töltik ki a beszédben a szünetet, amikor a következő tartalmas szón gondolkoznak.”
Egyéni példákkal a brutális megnyilatkozások ellen
A szakértő szerint, ha nem személyközi kommunikációban használunk trágár szavakat, hanem akkor káromkodunk, ha elromlik valami, beütjük valamelyik testrészünket, akkor azzal tulajdonképpen nincs is olyan nagy baj, egyszerűen kiengedjük a gőzt. Bizony, a Keele Egyetem kutatói (és persze a MythBusters) szerint a szitkozódás hatásos fájdalomcsillapító. Persze ha mindez olyan emberekkel, olyan közegben történik, ahol az obszcén kifejezések egyáltalán nem elfogadottak, legyen szó mondjuk egy lelkészről vagy egy tanárról, akkor más a helyzet. Hogy a jövő mit hoz, azt egyelőre nem tudni. Az biztos, hogy társadalmi szinten nagyon fontos szerepe van egyéni példáknak, főleg ha ismert és elismert emberekről van szó, de a közszereplők akár együttesen is indíthatnának kampányt a brutalitás és a brutális megnyilatkozások ellen. Mint dr. Huszár Ágnes elmondta, már vannak olyan fiatalokból álló, különböző gyülekezetekhez kapcsolódó csoportok, akik megpróbálnak fellépni a tendencia ellen.
Nagyon fárasztó, ha az egész élet küzdelem
Az biztos, hogy nem lesz könnyű dolguk. „Annyira atomizálódott a társadalom, hogy sokan nem tekintik embertársuknak azt, aki mellettük áll a buszon. Ez olyan közállapotokhoz vezet, ami senkinek sem jó. Jobb lenne, ha visszafognánk magunkat, ha tudatosítanák az emberekben – akár a neveléssel – hogy jobban érzik majd magukat, ha szebben beszélnek. Az agresszió agressziót szül, és nagyon fárasztó, ha az egész élet küzdelem” – véli dr. Huszár Ágnes, aki szerint a nagyvárosi lét névtelenné tesz, ami pedig felszabadítja az emberekben az agressziót, és az a baj, hogy már a kisvárosokban is megszűnt a közvetlen kapcsolat az ott élők között. Egyúttal azt is megtudtuk, nem mindegy hogy egy férfi illet csúnya szavakkal egy nőt, vagy ha egy nő teszi ezt egy férfival. „Ha egy férfi használ csúnya szavakat egy nővel szemben, az azt jelenti, hogy szexuális tárgynak tekinti őt, fordított esetben viszont arról van szó, hogy a nő semmibe veszi a férfit, és az emberek nem szokták hagyni, hogy így belegázoljanak az önbecsülésükbe” – tette hozzá a női és férfi kommunikáció különbségeivel foglalkozó nyelvész.
Meg kell tanulni a választékos beszédet
Mikor szokott káromkodni, trágár szavakat használni?
Gazdag Enikő pszichológus szerint a tendenciának az az oka, hogy egy sokkal szabadosabb világban élünk, a nők manapság sokkal szabadabban meg tudják élni a munkájukat, a hobbijaikat, és az érzéseiket is szabadabban tudják kifejezni. A stílust, a mintát pedig valahonnan tanulják, általában az a közeg a felelős, amiben mozognak. Persze ez nem mentség: „Tudatosan kell figyelni arra, hogy másképpen, más stílusban fejezzük ki magunkat. Ehhez meg kell tanulni a választékos beszédet, akár könyvolvasás révén, akár úgy, hogy olyan közegben mozgunk, ahol a trágárság nem elfogadott, és gyakorolni is lehet például prezentációk tartásával”. Gazdag Enikő hozzátette, bármilyen fájdalom, stressz, kellemetlen inger ér bennünket, a trágár szavak helyett a valódi érzéseket kell megfogalmazni, és találni kell egy módszer, amivel a dühöt, az agressziót le tudjuk küzdeni - ez lehet valamilyen sportág, de akár egy gumilabdát is gyűrögethetünk a kezünkben munka közben.
