10. Eleanor Roosevelt - szociális reformer
Az 1901 és 1909 között hivatalban lévő amerikai elnök, Theodore Roosevelt unokahúga, csendesen eléldegélhetett volna ugyanúgy, mint korának többi jómódú polgárasszonya, de mivel Franklin Delano Roosevelthez, az 1933-1945 között regnáló elnökhöz ment feleségül, hamar belekeveredett a politikai életbe. Fontos szerepet játszott férje kampányaiban, főleg azután, hogy az elnökön egyre inkább elhatalmasodott a paralízis.
A sajtó állandóan élcelődött Eleanor Roosevelten, mert elnökfeleségként gyakran szociális ügyek mellé állt, mindezt pedig egy olyan korban, amikor még az volt a megszokott, hogy a First Lady csak a háziasszony szerepét látja el a Fehér Házban. Formális tisztséget ugyan nem viselt, de kiváltságos pozícióját arra használta fel, hogy számára fontos társadalmi kérdésekre irányítsa a figyelmet. A First Ladynak megvoltak a saját politikai nézetei, miközben férjét is támogatta. Az elnök halála után az asszony az ENSZ emberi jogi bizottságában dolgozott egészen 1962-es haláláig. Ma mint széles körű társadalmi reformert tartják számon, rendszeresen idéznek tőle. A mai összes First Lady esszenciája.
9. Ayn Rand - író, filozófus
Ellentmondásos, megosztó személyiség, akin még ma is sokat vitáznak. Fiatal korában megtapasztalta a szovjet hatalomátvételt és ez megalapozta kommunistaellenességét. Jómódú polgárcsaládból származott, akinek a tulajdonát elvették - a kommunistákkal szembeni ellenszenvén nincs is miért csodálkozni.
1926-ban Amerikába emigrált, ekkor kezdett el regényeket írni. Írásai híven tükrözték filozófiai nézeteit, amit később objektivizmus néven emlegetett a filozófiatudomány. Habár politikai és filozófiai nézetei nem voltak szélsőségesek, mégis rengeteg vitát kavart. Ezzel együtt munkássága nagyban befolyásolta a gazdasági-üzleti döntéshozókat és sok politikust is. Közöttük olyan egykori politikus-sztárokat, mint Margaret Thatcher vagy Ronald Reagan.
8. Dorothy Hodgkin - tudós
A szakmai körökön kívül kevesen ismerik, pedig olyan eredmények kötődnek a nevéhez, amelyek miatt a természettudomány forradalmi változáson ment át. Nevéhez kötődik a kristálytan. Munkatársaival közösen készítette az első röntgenfelvételt a B12 vitaminról, és az inzulin háromdimenziós elemzését is. 1964-ben Nobel-díjat kapott.
7. Simone de Beauvoir - író, filozófus
Régen pusztán annyi skillje volt, hogy író, egzisztencialista, és Jean-Paul Sartre szeretője. Azóta befolyásos egzisztencialista filozófusként emlegetjük leginkább, akinek a könyvei jóval olvasmányosabbak, mint egykori élettársáé.
Beauvoir egzisztencialista erkölcsi érveket használt, hogy felhívja a figyelmet a nők felszabadítására. Az ellen érvelt, ha nincs Isten, aki tetteinket megítélje, minden megengedett. Ő azt állította, ha nincs Isten, akit hibáztatni lehet cselekedeteinkért, akkor teljes mértékben mi vagyunk azokért felelősek.
6. Emmeline Pankhurst - szüfrazsett, politikai aktivista
"De kár, hogy nem fiúnak született" - mondta róla apja. Emmeline Goulden már nagyon korán politikailag tudatossá vált és megértette, hogy őt másképpen kezelik, mint a bátyjait. Hozzáment egy nála 24 évvel idősebb ügyvédhez, aki támogatta a szólásszabadságot, az oktatás reformját és a női választójogot. Otthonuk radikális politikai gyűlések színtere lett, itt alakult meg 1889-ben a Liga a Nők Választójogáért, aminek vezetője lett. A szervezet egy év után feloszlott, ezután férje politikai ambíciói támogatására koncentrált. Az ügyvéd halála után, 1903-ban alapított új egyletet, a Női Szociális és Politikai Uniót. Ez a politikai egyesület nem érte be a szép szóval és illedelmes petíciókkal, hanem látványos akciókat hajtott végre a női választójog bevezetése érdekében. Tüntettek, falakra jelszavakat festettek, de ha úgy találták célravezetőnek, akár ablakokat is betörtek, illetve - a mai Greenpeace-re emlékeztetően - sínekhez láncolták magukat.
Az első világháború idejére beszüntették akcióikat, és teljes mellszélességgel kiálltak a háborús erőfeszítések mellett. 1918-ra támogatottságuk annyira megnőtt, hogy céljaik kezdtek beérni: ekkor kaptak választójogot a 30 év feletti(!) nők.
5. Rachel Carson - tengerbiológus, ökológus, környezetvédő
Az ötvenes éveben született írásai nagy hatást gyakoroltak a környezetvédő mozgalmakra, azt is mondják, egyenesen ezek indították el a enviromentalista törekvéseket.
1957-ben indult Amerikában a tűzhangyairtó-akció, ami során DDT- és féregirtó-tartalmú tüzelőolajat permeteztek a földekre. Carson tudóstársaival igyekezett bebizonyítani, hogy a DDT mennyire végzetes károkat okoz azáltal, hogy bekerül a táplálékláncba. Később ügybuzgóságát számos kritika érte, miszerint oktalan, malária miatti halálesetekhez vezetett a DDT 1972-es betiltása. Szintén az ő nevéhez kötik több ragadozómadár-fajta megmentését a kihalástól. Nagyban az ő munkássága alapozta meg a környezetvédelem állami szintű feladattá emelését és a vonatkozó intézmények létrehozását.
4. Rosa Parks - polgárjogi harcos
Amerika déli államaiban ötven-hatvan évvel ezelőtt az élet minden területén szigorú törvények választották el egymástól a fehéreket az afro-amerikaiaktól. Például a buszokon a feketék csak a nekik fenntartott ülésekre ülhettek, de ha túl sok fehér utas volt, át kellett adniuk a helyüket. 1955-ben az alabamai Montgomeryben ezt tagadta meg, egy akkor 42 éves afroamerikai nő, Rosa Parks, aki utólagos elmesélése szerint "nem volt fáradt, hanem az örökös engedelmeskedés merítette ki." Mivel nem adta át a helyét többszöri felszólításra sem, rendőrt hívtak, aki letartóztatta. Még aznap kihozták barátai a börtönből és megkezdődött egy addig soha nem látott akció szervezése, aminek az volt a célja, hogy megszüntessék a buszokon érvényes elkülönítést.
Bojkottot hirdettek, vagyis nem voltak hajlandók buszra szállni mindaddig, amíg a buszközlekedésben alkalmazott diszkriminatív rendelkezése meg nem szűnnek. A bojkott összesen 381 napig tartott, s addigra tetemes veszteséget okoztak a vállalatnak a jegybevételek elmaradásával. Végül sikerült elérniük, hogy eltöröljék a vonatkozó törvényt. Rosa Parks a szabadságküzdelmek egyik jelképévé vált és 1996-ban elnöki emlékérmet kapott.
3. Indira Gandhi - politikus
Politikusok szerepeltetése ilyen listákon mindig vitát szül, de Indira Gandhi nélkül nem lenne teljes a XX. század történéseire legnagyobb befolyást gyakorló nők sora. 15 évig vezette a világ legnépesebb demokratikus berendezkedésű országát. Nem rokona az India függetlenségi harcainak jelképévé vált Mahátma Gandhinak. Nevét férje jogán viselte, aki szintén nem volt Gandhi-rokon.
Indira Gandhi két cikluson keresztül, 1966-tól 1977-ig, majd 1980-tól 1984-ig volt kormányfő. Ő volt a világ második női miniszterelnöke (Sri Lankán vezette először nő a kormányt.) A legnagyobb krízis, amivel meg kellett birkóznia, az 1971-es indiai-pakisztáni háború volt, amely során menekültek millióinak kellett új otthon után nézniük. Ennek eredményeképpen született meg Kelet-Pakisztánból a ma ismert Banglades.
2. Margaret Sanger - születésszabályozási aktivista
Sanger sokat tett a nők szexuális felszabadításáért. Úgy gondolta, ahhoz, hogy a nők egyenlőbb helyzetben legyenek a társadalomban és egy egészségesebb életre legyen lehetőségük, szükséges, hogy képesek legyenek meghatározni, mikor akarnak gyermeket vállalni. Ezzel - a polgári fejlődés kezdete óta először - a nők kezébe adta a reprodukció kulcsát.
Ebben az időben az abortusz szinte mindenütt tiltott volt. Sanger az akarta, hogy a születésszabályozáson keresztül megelőzhetőek legyenek a művi terhességmegszakítások, de egyben támogatta, hogy a nőknek legyen joga ahhoz, hogy döntsenek magzatuk sorsáról. Nagy támogatója volt ezért a szabad véleménynyilvánításnak és a negatív eugenikának, ami a genetikailag sérült személyek születéskorlátozását jelentette az érintettek felvilágosítása útján.
Európába érkezve élharcosa lett a fogamzásgátlás kampányának. Küzdelmei eredményeképpen az Atlanti óceán mindkét partján fokozatosan eltávolították a törvényi akadályokat a születésszabályozás tanainak terjesztése elől. Később üdvözölte az "antibébi" tabletta megjelenését.
1. Marie Curie - fizikus és kémikus, a radioaktivitás kutatója
Egyrészt ő volt az első nő, aki Nobel-díjat kapott, másrészt - azóta is teljesen egyedülálló módon - két tudományterületen (fizika, kémia) is megkapta ezt az elismerést. Ó volt a Sorbonne egyetem első női professzora is. Férjével együtt felfedezte a rádiumot és a polóniumot és a röntgentechnika kidolgozásában is óriási érdemei vannak. 1895-ben házasodott össze Pierre Curie-vel, így alakult minden idők egyik legsikeresebb tudományos együttműködése. Közös munkájuk a radioaktivitásra fókuszált, magát a szót is ők alkották meg. Miután férje balesetben meghalt, Marie Curie vette át tanári állását.
Nobel-díja nagy hírnévhez juttatta, amit ő arra használt, hogy támogatást találjon a radioaktivitás további kutatásához. Ebben az időben még nem volt ismert a radioaktív sugárzás egészséges káros hatása. Mivel védőfelszerelésről sosem gondoskodott, 1934-ben csontvelőrákban halt meg. Munkássága addig bevett fizikai és kémiai elméleteket döntött meg, még az anyagmegmaradás törvényét is újra kellett vizsgálni. A rádium felfedezése pedig megnyitotta az utat az atom szerkezetének megismeréséhez.
